Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-40

238 Az országgyűlés képviselőházának UO akik lelkiismeretesen akarnak ítélkezni, bogy ítéletük lelkiismeretüknek megfeleljen, kénytelenek lesznek nemcsak a javaslatot és a javaslat indokolását, hanem a Képviselőház vitáját is tanulmányozni és akkor látni fogják, hogy itt igenis, akadt olyan vélemény és olyan nézet, amely aggodalmat fejezett ki azzal a plein pouvoirral szemben, amelyre vonatkozóan az igen t. miniszterelnök úr abban bízva, hogy örökéletű lesz abban a miniszterelnöki székben (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Nem vagyok ilyen optimista!) és más esetleg nem jöhet, (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: De jöhet!) bizalmat kért és e bizalom, mellett egy ilyen általunk diktatórikusnak nevezett felhatalmazást szavaztatott meg pártjával. T. Ház! Neken ennél a javaslatnál módosításaim vannak, amelyek nem változtatnak a javaslat lényegén, de úgy gondolom, hogy a polgárságot is kielégítik, azt a polgárságot, amely most is agyon van terhelve és ezzel a javaslattal még jobban meg lesz terhelve. En az 1. §-t úgy, ahogyan szövegezve van, nem tudom elfogadni, de a magam és pártom nevében vagyok bátor az 1. § helyett a következőket ajánlani. (Olvassd): »Minden 14-ik életévét betöltött magyar állampolgárt 60-ik életévének betöltéséig nemre való tekintet nélkül arra lehet kötelezni, hogy a légi támadás elleni védekezésben való oktatáson és gyakorlati kiképzésen lakóhelyén havonta legfeljebb egy órán át — ha az életkörülményei sérelme és egészségi állapota veszélyeztetése nélkül lehetséges — résztvegyen. (Ellenmondások a jobboldalon.) Beteg embereket csak nem fognak odarendelni! (Zaj.) (Tovább olvassa): »Ilyen részvételre március 1-től október l-ig és ünnepnapon, valamint vasárnap senki sem kötelezhető. Aki 14 éves korától kezdve további iskolázásban részesül, ez idő alatt az iskoláztatása keretében részesítendő oktatásban és kiképzésben. Nők elméleti oktatáson és elméleti kiképzésen kívül egyéb szolgálatban rcsztveuni nem kötelesek. A havi egy órai elméleti oktatáson és gyakorlati részvételen túl a férfiak is alkalmasságuknak megfelelő személyes szolgáltatás teljesítésére csak már valamely ellenséges légitámadás valószínű bekövetkezése esetén, illetve a támadás bekövetkezésekor kötelezhetők.« (Derültség^ a jobboldalon és a középen. — Felkiáltások jobbfelől: Honnan tudják? Akkor már itt vannak!) T. képviselőtársaim, az állandó kiképzés folyik, az csak egy extraordinárius intézkedés, hogy arra való tekintet nélkül akkor már kötelezhetők... (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Ez a javaslat megmondja, hogy ez a végrehajtási utasításban lesz!) örülni fogok miniszterelnök úr, ha honorálni fogja ezt a végrehajtási wndelet meghozásánál, (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Nem szórói-szóra* de mégis...) Akkor sem végeztem hiábavaló munkát. A 2. §-t sem tudom elfogadni, t. miniszterelnök úr, úgy, ahogyan az szövegezve van. Ehelyett is a magam és pártom nevében a következő szöveget ajánlom (olvassa); »A védekezés érdekében tényleges veszély fenyegetése vagy bekövetkezte esetén« — ez egy közbevetett mon dat — »a szükség tartamára a mozgási szabadság rendészeti természetű intézkedésekkel korlátozható és a lakosság különleges rendelkezéseik megtartására kötelezhető. Ezeket a korlátozásokat és különleges rendelkezéseket a honvédelmi miniszter állapítja meg rendeletileg az illetékes miniszterekkel egyetértően«, — és itt . ülése 1935 június 27-én, csütörtökön. van a punctum saliens — »de a rendelet addig nem hajtható végre, amíg azt a Képviselőháznak be nem mutatják és az tudomásul nem veszi.« (Zaj a jobboldalon és a közepén. — vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Ezt így nem lehet megcsinálni!) Már a miniszterelnök úr azt mondta, hogy esetleg majd a végrehajtási rendelet kiadásánál lehet erről szó- (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Ezt az utolsót nem!) A 3. §-sal kapcsolatban, amely a bíróságról szól, vártam a miniszterelnök úr nyilatkozatát, vártam, hogy azt a káoszt, amely ebben a bírósági dologban itt le van fektetve, eloszlatja. Azok a precedenseknek nevezett jelentések, amelyeket a miniszterelnök úr szíves veit felolvasni, egyáltalán nem precedensek és ide egyáltalában nem vonatkoznak. A társadalmi bíráskodás ide nem vonatkozhatik, mert ott a munkaadó és a munkás delegálja a megbizottját, (Eckhardt Tiborc Paritásos bíráskodás!) az paritásos bíráskodás. Nagyon rosszul adták a miniszterelnök úrnak azt a, jelentést, (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Ulnökbíráskodásról van szó!) Nem tudom, hogy az a kiváló jogász, (Egy hang jobbfelől: Jogászok!) aki ezt a törvényjavaslatét és a törvényjavaslatnak ezt a pontját szövegezte, átgondolta-e azt, hogy mi az a közigazgatási bíróság. T. miniszterelnök úr, a közigazgatási bíróságot az 1896:XXVI. te. hozta létre, (Felkiáltások jobbfelől: Ennyit mi is tudunk!) tehát csak azt nevezhetjük közigazgatási bíróságnak, amely ennek a törvénycikknek megf elelőleg van megalakítva. (Antal István államtitkár: Vagy amit egy újabb törvény ilyennek nevez!) T. államtitkár úr, téved! {Zaj. — vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Pedig ő is jogász! — Eckhardt Tibor: De jogvita is lehetséges!) Ebben a törvényben mindjárt megvan, hogy mely ügyek tartoznak a közigazgatási bírósághoz. (Tasnádi Nagy András államtitkár: Ujabb törvény megváltoztathatja.) T. államtitkár úr, méltóztassék egy kis türelemmel lenni, rá fogok mutatni erre is. Ebben a törvényben meg van mondva, hogy mely ügyek tartoznak oda. Azt mondja a szöveg: amiket a törvény odautal, vagy amit rendeletileg oda/utalnak. De ez maga a tárgy, a konkrétum, amit eldönt. De a közigazgatási bíróság szerkezetében és szervezetében ez nem változtat, ez csak az ügyeknek odautalása. Azt mondta továbbá ez a törvény, t. államtitkár úr, hogy a közigazgatási bíróság két csoportban ítélkezik. (Tasnádi Nagy András államtitkár: Ujabb törvény megváltoztathatja!) Tehát lehet odautalni ügyeket, ez nincs kizárva, de itt ebben a tönvényjavaslatlban nem az van, ebben a törvényjavaslatban az van mondva, hogy a közigazgatási bíróság ítélkezik. Ez az összetételű bíróság nem az a bíróság, amelyet az 1896:XXVI. t-.cikk alkotott, (vitéz Somogyváry Gyula: Nem is mondotta senki!) T. képviselőtársam, nem mondotta senki? írva van! Benne van a törvényjavaslatban az, hogy a közigazgatási bíróság, nem önök mondják tehát, a törvényjavaslat mondja. (Zaj a jobboldalon.) Ez fából vaskarika! (Zaj.) Ez nem közigazgatási bíróság, ne zavarjuk össze t. képviselőtársaim a fogalmakat, ez egy ad hoc bíróság, ha tehát az igazságügyminiszter úr, vagy az államtitkár úr látta ezt a javaslatot, ez elkerülte a figyelmét. Ne írják ide ebbe a javaslatba, hogy ez közigazgatási bíróság, mert nem az, ez egy ad hoc, egy eseti bíróság- Méltóztassék ezt innen kihagyni, akkor helytállhat a szöveg. Itt egy speciális alakulat, egy speciális bíróság intézke-