Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-39

218 Az országgyűlés képviselőházának 3 a baloldalon.) Hogy ez így van, azt nem én állapítom meg, hanem megállapítja a magyar királyi bíróság, amelyre az urak olyan gyakran hivatkoznak. Pl. a Nagybaracska község- • ben bojkott alá vett emberek miatt a bíróság ' négy ítéletet mondott ki; de más esetekből kifolyólag kimondott még többet is. Embereknek elveszik az életlehetőségét, a kenyerét az egyik oldalon, a másik oldalon pedig összebeszélnek, hogy nem engedelmeskednek a közigazgatásnak. Más esetet is tudok. Dr. Bittner hercegszántói orvos éhezik, mert privát praxisát elvették tőle és minden helyről bojkottálják azért, mert merészkedett a kormánypártra szavazni. Bocsánatot kérek, ilyen jelenségek mellett nem lehet kesztyűs kézzel kezelni ezeket a kérdéseket, (Egy hang a baloldalon: Titkos választójog kell!) En nem a titkos választójogról, hanem egy konkrét esetről „beszélek. (Zaj a baloldalon, — Elnök csenget.) Ezek után befejezem beszédemet azzal, hogy a leghatározottabb formában visszautasítom Klein Antal képviselő úrnak azt az állítását, hogy jogtalan, zaklató és embertelen eljárást gyakorolt volna a főszolgabíró a választókkal szemben politikai tendenciával. Ezt különben beírta a képviselő úr interpellációjának a címébe is, és megismételte itt szóval. En ezt a leghatározottabban visszautasítom és felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy adatai nem felelnek meg a valóságnak. Kérem válaszomnak tudomásul vételét. (Hosszantartó, élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — Zaj a baloldalon.) Elnök: Klein Antal képviselő urat megilleti a viszonválasz joga. Klein Antal: T. Képviselőház! A miniszter úr azt mondotta, hogy adataim nem felelnek meg a valóságnak. (Ügy van! a jobboldalon.) Én most a miniszter úrral szembeszegem azt, hogy soha könnyebb helyzete nem volt egy képviselőnek, hogy egy minisztert megcáfolhasson, mint van^ nekem a jelen esetben, Miniszter úr, önt ismét félrevezették. Ön azt mondta, miniszter úr, hogy én népgyűlést tartottam Felsőnánán, (Felkiáltások a jobboldalon; Tiltott népgyűlést!) hogy tiltott népgyűlést tartottam, és ott izgattam, hogy a miniszter úr ezt meg fogja torolni és jóváhagyja mindazoknak büntetését, akiket ott megbüntettek. Kijelentem hát, hogy Felsőnánán egyetlen egy ember sem lett megbüntetve. Ez a község nem is tartozik ahhoz a járáshoz, önnek rosszul mondták ezt, miniszter úr, mert egészen más községekről van szó. (vitéz Kozma Miklós belügyminiseter: Nekem ez mindegy!) Bocsánatot kérek, miniszter úr, egyetlen egy büntetés nem történt ebben a községben. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Klein Antal: A .miniszter úr azt mondotta, hogy én tiltott népgyűlést tartottam Felsőnánán és hogy az ottani beszédeknek, vagy az izgatásnak az eredménye volt az, hogy a nép ellenszegült és ezért többeket megbüntettek. (Felkiáltások jobb felől: A miniszter úr nem ezt mondotta!) A miniszter úr azt mondotta, hogy az összes büntetéseket jóvá fogja hagyni. - Bocsánatot kérek, én csak jól hallottam: a miniszter úr azt mondotta, hogy minden büntetést jóvá fog hagyni. (Zaj jobbfelől.) Én nem abban az ügyben interpelláltam. Felsőnána községben, amely a gyönki járásba tartozik. *. (Gergelyffy András? De az ön kerülete! Ott tartott ön tiltott népgyűlést!) T. képviselő úr, az a kerület ?. ülése 1935 június 26-án, szerdán. négy főszolgabíróság alá tartozik. Abban a községben, Felsőnánán .. (Gergelyf îy András : Tiltott népgyűlést tartott! — Zaj.) Elnök: A képviselő urakat kérem, méltóztassanak a közbeszólási szenvedélyüket némileg lehűteni. Klein Antal: . ...lajhol ez a népgyűlés, ez az állítólagos népgyűlés volt, senkit sem büntettek meg. (Egy hang a jobboldalon: Nem arról van szó!) Ez nem is tartozik ahhoz hoz. A miniszter urat tehát félrevezették. Az a jelentés, amelyet a miniszter úrnak adtak, valótlan adatokat tartalmaz. Másodszor pedig állítom, miniszter úr, hogy nem volt tiltott népgyűlés. Én elmentem kerületem községeibe, mint minden képviselő, — hiszen van-e képviselő, aki nem jár községeibe? (Folytonos zaj.) Bocsánatot kérek, ha elmegyek községeimbe, a katolikus körbe, vagy az evangélikus körbe, vagy az iparos körbe, vagy a polgári körbe és azokkal,, akiket ott találok, asztal mellett elbeszélgetek, ez nem kifogásolható, ezt minden képviselő megteszi. Annak, aki ezt gyűlésnek deklarálja, miniszter úr, fogalma sincs arról, hogy mi a gyűlés. Ha én elmegyek egy községbe és elmegyek egy körbe, ahol a tagok ott ülnek az asztal mellett és elbeszélgetek velük, s akkor egy tudatlan jegyző ezt gyűlésnek meri minősíteni, s oda mer jönni és azt mondja, hogy az gyűlés, — ez felfogásom szerint teljesen jogtalan. Én kioktattam őt erre, mondván, hogy: t. jegyző úr, ön nem hatóság, másodszor pedig ez nem gyűlés- (Gergelyffy András: Nagy tévedés! Helyi hatóság! — Horváth Zoltán: A niiniszter urat félrevezették!) Nem lehet mellékvágányra terelni ezt a dolgot. A miniszter urat tehát félrevezették. Én állítom, hogy soha gyűlést, sem tiltott gyűlést, sem más gyűlést, nem tartottam. Az, aki a miniszter úrnak ezt állította, őt félrevezette és valótlant állított. Gyűlés nem volt, hanem az esti órákban, hét órától nyolcig, vagy kilencig voltam ott és elbeszélgettünk. Természetesen, minthogy ott egyetlenegy büntetés nem volt, senki sem fordulhatott hozzám panasszal. Ilyesmit t. képviselőtársaim is megtesznek. De azt mondottam, hogyha a választók közül bárkinek valamely panasza van, forduljon hozzám, és én tőlem telhetőleg el fogok járni. Hogy ebben, t. miniszter úr, mi a kifogásolni való, azt nem tudom. Én mindenesetre végtelenül csodálkozom, mert erre a válaszra nem voltam elkészülve. Ez után a válasz után végtelen sajnálattal kell megállapítanom, hogy Magyarországon a választóközönség, a polgárság ez alatt az új stílus alatt végtelenül szomorú jövő elé néz. Én ehhez és a közigazgatáshoz gratulálok, miniszter úr. A választ pedig nem veszem tudomásul. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a belügyminiszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul vette. (Horváth Zoltán: Bodóné esete!) Következik Mózes Sándor képviselő úr interpellációja a fÖldmívelésügyi miniszter úrhoz. Veres Zoltán jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. fÖldmívelésügyi miniszter úrhoz. 1. Van-e tudomása a fÖldmívelésügyi miniszter úrnak arról, hogy a Dunavölgyi Lecsapoló és Armentesíto Társulat már évekkel ezelőtt megígérte a Kiskörös község határában lévő 1000 katasztrális holdat meghaladó terű-