Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-32

6 Az országgyűlés képviselőházának S az egész vonalon olyan alkotmányjogi aggodalmak vannak és hangzanak el. (Surgóth Gyula: A többség mutatja, hogy nincsenek! — Rupert Rezső: Hogy jött létre a többségi Ön bejöhetne-e titkos választással? Ne álmodjon róla!) Nemcsak mi szociáldemokraták, hanem egy alapjában véve konzervatív gondolkozású és meggyőződésű politikus, mint Eckhardt Tibor t. képviselőtársunk is kénytelen magyarázatot kérni és követelni a kormánytól az úgynevezett totalitásra vonatkozóan, a magyar közéletnek olyan tiszteletreméltó reprezentánsai, mint az ország egyik volt minisztere, Ernszt Sándor, aki arról beszél, hogy az alkotmányosság dolgában megyünk a lejtőn lefelé, tele vannak aggodalmakkal, (vitéz Benárd Ágost: Kémlátásokkal! — Zsindely Ferenc: Három éve festik ezt az ördögöt a falra! ~ Eckhardt Tibor: A miniszterelnök eloszlathatná, de nem teszi!) A nép nyugtalansága pedig ezerszer is indokolt. Indokolt volt ez a nyugtalanság és aggodalom már azelőtt is. Ezerszer indokoltabb tegnap óta, amikor újból csak azt kellett tudomásul vennünk, hogy ennek a kormánynak esze ágában sincs, hogy kiálljon becsületes politikai reformmal, amely minden további reformnak alapja. Ezek az elvi és ezek a gyakorlati szempontok tehát azok, amelyek minket arra kényszerítenek, hogy ilyen javaslattal szemben a leghatározottabban elutasító magatartást tanúsítsunk. Ennek a javaslatnak a mai viszonyok között sem politikai, sem parlamenti szempontból indokoltsága nincsen. Egy ilyen törvény semmi másra nem alkalmas, mint arra, hogy fokozza ennek a kormányzatnak hatalmát és fokozza azokat a veszedelmeket, amelyek ilyen helyzetben adódnak. Semmi másra nem alkalmas, mint hogy csökkentse ennek a parlamentnek amúgy is túlkicsiny és túlkeskeny hatáskörét és jogkörét és ezen a téren is szaporítsa a veszedelmeket. Ha ez a parlament ezt a törvényjavaslatot újból elfogadja, ezzel nem tesz egyebet, mint hogy prémiumot ad a kormányzatnak a politikai könnyelműsködésre, prémiumot ad neki arra, hogy továbbra is felelősség nélkül kormányozzon, hogy továbbra is a kritika megkerülésével és kizárásával tegyen olyan intézkedéseket, amelyek ebben az országban éppen a dolgozó nép vérébe és húsába vágnak. Mi ezekből az elvi és gyakorlati szempontokból nem vagyunk hajlandók egy ilyen javaslat megszavazására, amely a parlament kikapcsolását és szuverenitásának csökkentését jelenti. A javaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a bal- és szélsöbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Rakovszky Tibor jegyző: Krüger Aladár! Elnök: Krüger Aladár képviselő urat illeti a szó. Krüger Aladár: T. Képviselőház! Amenynyire örvendetes az, hogy a szociáldemokratapárt szónoka ennél a javaslatnál az alkotmány védelméből indult ki, — aminthogy egészen természetes dolog, hogy ebben a Házban minden felszólalásnak az alkotmány alapján kell állania — éppenúgy, sajnálattal meg kell állapítanom, hogy amikor előttem szólott igen t. képviselőtársam erre a helyes álláspontra helyezkedett, nem maradt meg ezen a helyes alapon, hanem részben téves következtetéseket vont le, részben pedig ettől a javaslattól teljesen távolálló terrénumokra kalandozott el. Ügy í. ülése 1935 június lU-én, pénteken. látom, t. képviselőtársam nem olvasta el az 1931. évi XXVI. tc.-et, mert különben észrevette, volna azt, hogyha valamit kifogásolni lehet a mostani javaslatban, az csak egy leshet, nevezetesen az, hogy nem kellett volna az említett törvénycikk összes szakaszainak hatályát meghosszabbítani, mert van a szakaszok között kettő és pedig a 4. és 5. §, amelyek kizárólag az 1931. évi viszonyokra vonatkoznak, ezeknek meghosszabbítása tehát a jelen körülmények között felesleges volt. A többi szakasz azonban úgy volt megszerkesztve, hogy mindaddig, ameddig fennforognak mindazok az okok, amelyek ezeket a rendelkezéseket szükségessé tették, esetleg meg is lehessen, sőt meg is kelljen hosszabbítani a törvény hatályát. Mi van ugyanis az 1931. évi XXVI. tc.-ben a 4. és 5. §-tól eltekintve? Olyan rendelkezések vannak benne, amelyeknek szükségessége ma is fennforog. Nevezetesen kimondja ez a törvény, hogy a gazdasági és hitelélet rendjének biztosítása céljából — tehát kifejezetten megmondja, milyen célból, amivel adva van az is, hogy milyen hatáskörben, milyen körzetben — jogában áll az államnak magánjogi és eljárási rendeleteket bocsátani ki és a törvényhozás hatáskörébe tartozó egyéb rendelkezéseket is tenni. Megszabja a törvény azt is, hogy a rendeletek megszegése büntetendő cselekmény, viszont azonban igen szigorú alkotmányjogi biztosítékokkal is körülveszi a kormány rendeletkibocsátási jogát. Itt vagyok bátor felhívni t. képviselőtársam figyelmét arra, hogy a kormány nem korlátlanul rendelkezik a rendeletkibocsátási joggal, mert előírja a törvény azt, hogy az országgyűlés ellenőrzési joga teljes hatályában továbbra is érintetlenül fennállés mert a rendeleteket az országgyűlés mindkét háza által kiküldött bizottságnak kell lehetőleg előzetesen, sürgős szükség esetén utólagosan bemutatni. Ezs a bizottság, amelyet mi a Felsőházzal együttesen küldünk ki, megvizsgálja a rendeleteket, véleményét nyilvánítja, felvilágosításokat követelhet és a felvilágosításokat a kormány megadni köteles. Továbbmenőleg kezdeményezési joga is van ennek a bizottságnak, — tehát nem pusztán ellenőrzési joga van — mert ez a bizottság maga is javaslatokat tehetmind a minisztériumnak, mind az országgyűlésnek, hogy a törvény végrehajtásának körében tegye meg a kormány a kívánatos és célszerű intézkedéseket, végül pedig javasolhatja az országgyűlésnek a törvény végrehajtása körében a minisztérium felelősségrevonását is. (Rupert Rezső: Sokat érünk vele!) Tekintettel arra, hogy ebben a bizottságban benne vannak az ellenzék képviselői is, még pedig az ellenzék számának megfelelő arányban, az ellenzék t. képviselőinek jogukban áll minden esetleges visszaélés ellen már ott a bizottságban tiltakozni, jogukban áll már ott kívánni a kormány felelősségrevonását, sőt bármelyik t. ellenzéki képviselő úrnak jogában áll itt az országgyűlésben is felszólalni (Zaj a baloldalon,) és a kormány felelős s égre vonás át indítványozni abban az esetben, ha azt észlelné, hogy az 1931:XXVI. tc.-ben megszabott hatáskörön túllépett, hogy visszaélt azzal a joggal, amelyet ez a törvény reáruházott és ezen túlmenően bocsátott ki rendeleteket. Amikor a magyar alkotmány szellemében minden óvatosság, minden szükséges biztosíték ennyire adva van, (Rupert Rezső: EsŐ után köpenyeg!) akkor igazán nem értem t, képviselőtársam alkot-