Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.
Ülésnapok - 1935-37
Az országgyűlés képviselőházának 37 nál az előirányzattal szemben emelkedést vagyunk kénytelenek konstatálni a lerótt, tehát befolyt adók összegét vizsgálva. A forgalmi adók és illetékek 4'1 millió, a fogyasztási adók 5 millió, a vámbevételek 1'4 millió pengővel, tehát a lerótt közvetett adók összege, hozzávéve még a só, a szaharin, a sorsjegy és a dohánymonopólium jövedelmét, 450 millió pengős tételt mutatnak, szemben az egyenes adóknak ennél. sokkal alacsonyabb tételével. Az egyenes adók tehát nemcsak a kirovásnál, hanem a lerovásnál is jelentékeny előnyt adnak a közvetett adóknak és ez az arány és tendencia nem javul később sem. Maga az indokolás is hivatkozik erre, amikor azt mondja, hogy az egyenesadó hátralék vagy csak beláthatatlan időn belül kerül lerovásra, vagy pedig gazdasági, vagy egyéb okokból egyáltalán nem is hajtható be. Itt kell azután 'megemlítenem, hogy erről az oldalról már számtalanszor kértünk névszerinti kimutatást az egyenesadóhátralékosokról. Ügy véljük, joggal vagyunk kíváncsiak arra, hogy a nagybirtok és nagytőke hogyan tesz eleget adófizetési kötelezettségének (Buchinger Manó: Nagyon gyengén!) és azt az adót, amelyet a mai adókivetési rendszer hiányosságai mellett mégis ki lehet rájuk róni, hogyan kerülik meg, hogyan bújnak ki alóla, ha már nincs mód rá, hogy a vagyont úgy és olyan mértékben lehessen megadóztatni, mint ahogyan például a hatgyermekes család liszt- és cukorfogyasztását képesek és tudják megterhelni. A zárszámadás a lerótt adók kimutatásával is bizonyítja, hogy a föld, a gyár, a háztulajdon, a vagyon és a jövedelem, a részvénytársaságok és a bankok, tehát a teherbíró rétegek és osztályok az állam eltartásának kisebb részét vállalják magukra és azt a részt is, amelyet magukra vállalni kénytelenek, mindenféle eszközökkel áthárítani képesek. Azok az adónemek, amelyeket szinte maradéktalanul a leggyengébbek fizetnek és amelyek szinte maradéktalanul átháríthatok a leggyöngébbékre, alkotják az állam költségvetésének alapját és legbiztosabb, kikerülhetetlen jövedelmi forrását. Érdekesen alakulnak azok a tételek is, amelyek felülmúlták az előirányzatot. Csak apró tételeket akarok kiragadni. Nem^ tudok foglalkozni azokkal a nagy vonatkozásokkal, amelyekkel például az előttem szólott képviselőtársunk foglalkozott, de ezek az apró tételek is nagyon karakterisztikusak abból a szempontból, hogy miképpen alakul a magyar állam költségvetése. A költségvetési előirányzattal szemben 422.000 pengő bevételi többlet mutatkozik például az állami kislakások házbérjövedelménél, ami azt jelenti, hogy ebben a tárgyévben sikerült a munkanélkülieket, tehát a bért nem fizetőket ezekből az állami kislakásokból kilakoltatni és helyükbe fizetőképes lakókat helyezni. A kislakások mint szociális intézmény tehát annyira sem feleltek meg céljuknak, mint az előző esztendőkben. Több-bevétel mutatkozik az előirányzatnál a közegészségügynél az ápolási díjaknál, ami azt jelenti, hogy a falu népének apró kis házikói, kunyhói nem mentesültek ebben az évben sem a végrehajtás alól, ha a család egyik vagy másik tagja súlyos betegség miatt kórházba kényszerült. Itt visszatérek Görgey képviselőtársamnak arra az indítványára, amely ezeknek a kis családi házaknak mentesítését követeli a betegápolási, a kórházi költségek végrehajtása alól, de hozzáteszem egyúttal azt, hogy ezt az indítványt ezekből a padokból már ülése 1935 június 2h-én, hét jön. 165 számtalanszor előterjesztettük, anélkül, hogy ennek eredménye lett volna. Az előirányzattal szemben bevételi többlet mutatkozik az állami középiskolák jövedelménél, a polgári iskolák tandíjánál és vizsgadíjánál 520.000 pengővel. Hogy ezeket a pénzeket hogyan szedték elő a szülők, hogy milyen rettenetes anyagi és erkölcsi pressziónak voltak kitéve, amíg ezeket a pénzeket összeszedték, ez arra enged következtetni és azt a megállapítást kényszeríti ki belőlem, hogy nagyonnagyon messze vagyunk még attól, hogy az oktatás mindenki számára elérhető legyen, iaimikor ez az esztendő ezt a fájdalmas eredményt tudta felmutatni. Ahogyan mondottam, ezek nagyon karakterisztikus számok a maguk látszólagos jelentéktelenségében is. De karakterisztikusak azok is, amelyek az előirányzott összegen alul maradt lerótt összegekről számolnak be. Alulmaradtak az előirányzaton az államvasút, a posta, a távírda és a távbeszélő bevételei. Valamennyi a gazdasági élet zuhanásának rettenetes tényéről beszél, Külön ki kell emelnem, hogy alulmaradt az előirányzaton az alkalmazottak különadója is, amely 424.000 pengővel csökkent. Csökkent tudniillik az alap, az alkamazotti fizetés. A zárszámadási évben eljutottunk az alkamazottak 30—40 pengős havi fizetéséhez. íme, ebben az egyetlen egy számban is megmutatkozik az, hogy az állam szempontjából egyáltalán nem közömbös, milyen bérek és milyen fizetések vannak, hogyan romlik le a munkásság életszínvonala, milyen gazdálkodás folyik a munkabérek és a fizetések területén, milyen uzsoragazdálkodás folyik a munkaerővel, A kormánynak egyetlen orvossága ebben a kérdésben, hogy állandóan türelemre és várakozásra inti a legvégső tartalékait is felélt és elpusztított osztályokat. Persze, az állam maga is jó példával jár elől az alkalmazotti fizetések csökkentése területén, amikor például legutóbb 80 pengős havi fizetéssel alkalmazott diplomás fiatalokat állásokban. Az egyik oldalon családalapításra buzdítják a fiatalokat, agglegényadóval fenyegetőznek azok felé, akik nem házasodnak meg és még csak nem is próbálják meg a fejüket törni azon, hogy a 6 pengős keresetű munkás, a 30 pengős keresetű magántisztviselő vagy a 80 pengős keresetű diplomás honnan vegye azt a pénzj;, amiből családot alapítani és fenntartani képes. Ezekkel az újonnan alkalmazott 80 pengős fizetésű diplomásokkal kapcsolatban rá kell mutatnom a zárszámadásnak azokra a tételeire is, amelyek az álláshalmozás mellett a munkahalmozás létéről is beszámolnak. Tisztelettel kérek tizenötpere meghosszabbítást. Elnök: Képviselőtársunk tlzenötperc meghosszabbítást kér. Méltóztatnak megadni 1 ? (Igen!) Megadatik. Kéthly Anna: A zárszámadásokban kimutatott túllépések között igen sok a túlmunkadíjazás- Valószínűleg csupán azokat említik meg ebben a zárszámadásban, amelyeket ebben az évben rendszeresítettek, a régebbiek előzőleg már megfelelő szankciót nyertek. Kérdem: mi az oka ennek a rengeteg túlmunkadíjazásnak? Az-e, hogy az állam olyan szégyenletes fizetést ad a tisztviselőinek, hogy azok kénytelenek voltak túlmunkaalkalmakat teremteni? En azt hiszem, hogy nem, mivel a túlmunkadíjazások inkább a magasabb kategóriákban fordulnak elő- Ha pedig az volna a 25*
