Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-36

Az országgyűlés képviselőházának 36. ülése 1935 június 19-én, szerdán. 131 ványt, amely a statisztikai szolgálat kibővíté­sére vonatkozik, az Országos Statisztikai Ta­nács elé terjeszteni, amely azt a tudomány szempontjai szerint megvizsgálja, felülbírálja és azután javaslatot tesz az illető statisztikai felvétel eszközlésére. Mai viszonyaink között tehát a munkaterv, bár szerény, mégis teljesen elegendő és a ren­delkezésre álló anyagi eszközökhöz képest iga­zán bámulatos teljesítmény. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Most pedig a mezőgazda­sági felvétel veszi igénybe a Statisztikai Hiva­tal tisztviselőinek teljes munkaerejét és a költ­ségvetésben rendelkezésre álló anyagi eszközö­ket. Ezen felvétel eredményeinek a publikál­hatása attólfog függni, hogy milyen összeget tud a kormányzat évről-évre a statisztikai szol­gálat céljára rendelkezésre bocsátani. Ami a korstatisztikát illeti, ilyen korstatisz­tikai adatok felvétele csak az általános nép­számlálásnál történhetik meg, megjegyzem azonban, ez annyira fluktuál az egyes munkás­kategóriáknál, hogy itt igen nehéz valami kon­krét következtetésekre módot adó lehetőséget találni. A kormányzatnak természetesen célja a Nemzetközi Munkahivatallal, amennyire lehet, együttműködni, és mindenesetre a kormányzat e tekintetben tervbevette a 48 órás munkaidő törvénybeiktatását. En tavaly ott voltam, ami­kor Michelis a 40 órás munkaidőt akarta beve­zettetni s én akkor ennek ellenálltam, de miért? Nem azért, mintha nem szerettem volna és nem járultam volna ehhez boldogan hozzá mint kor­mányképviselő, ha lehetséges lett volna, de tisz­telettel kérdem az urakat, hogy addig, amíg nálunk a 48 órás munkaidő törvénybeiktatva nincsen, miképpen foglalhattam volna állást a 40 órás munkaidő mellett, különösen, amikor tavaly is az újpesti bútorgyári sztrájknál 50 órás munkaidőről volt szó? Én, mint kormány­képviselő, bármennyire szerettem volna prog­resszív, haladó álláspontot elfoglalni, ezt még­sem tehettem, mert nem tehettem ki magamat annak, hogy feláll valaki és a fejemre olvassa, hogy én a 40 órás munkaidő mellett foglalok állást, amikor a tényleges valóság az 50 órát mutatja, a törvényhozás pedig a 48 órás mun­kaidőt még nem iktatta törvénybe. Bornemisza kereskedelmügyi miniszter úr kifejtette, a kormányzatnak igenis célja, hogy a lehetetlen munkaidő megváltoztatásával, a lehetetlen munkabéreik megjavításával, esetleg a minimális munkabérek bevezetésével, azután a nők és gyermekek éjjeli foglalkoztatásának megtiltásával a szociális követelményeknek mi­nél nagyobb érvényt szerezzen. Azt hiszem, t. képviselőtársam is a statisztika javítását nem teoretikus célból (kéri, hanem abból a célból, hogy a munkásosztály sorsát javítsuk. Nekem az a teljes meggyőződésem, — sze­retnem meggyőzni erről Propper képviselőtár­samat és a szembenálló pártot is — hogy a kormányzatnak igazán elsőrendű törekvése, hogy a mai állapotokon, amenyire a gazdasági viszonyok ezt megengedik, segítsen. (Élénk he­lyeslés a jobboldalon.) ; Kérem a statisztikai munkaterv elfogadá­sát. CEUnk helyeslés, éljenzés és taps a jobbol­dalon és a középen.) Elnök: A vitát ibezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. -Következik a határozathozatal. ; . Kérdem a t. Házat; méltóztatik-e az 1935/36. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyá­ban a Képviselőház elé terjesztett miniszterel­nöki jelentést elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a jelentést elfogadja s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz átküldi­A pénzügyminiszter úr kíván szólni. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter.* T. Kép viselőiház! Van szerencsém beterjeszteni a II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékéit meg­örökítő 2 pengős ezüstérmék veréséről szóló törvényjavaslatot. (Helyeslés.) Tisztelettel kérem, méltóztassék azt kinyo­matni, szétosztatni s előzetes tárgyalás és je­lentés végett a pénzügyi bizottsághoz utasí­tani. Elnök: A beadott törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, szétosztatja s előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a pénzügyi bi­zottságnak. T. Ház! Mai napirendünk ezzel letárgyal­ta tván, mielőtt az interpellációkra áttérnénk, javaslatot teszek arra vonatkozólag, hogy legközelebbi ülésünket, hétfőn, folyó hó 24-én, délután 4 órakor tartsuk, s annak napirendjére tűzzük ki: a mai napon letárgyalt törvényjavaslatok harmadszori olvasását; a magyar állam zárszámadását az 1933/34. évről és a legfőbb állami számvevőszék arra vonatkozó jelentését, továbbá a legfőbb állami számvevőszék jelentéseit a törvényhozás által az 1933/34. költségvetési évre engedélyezett hite­lekkel szemben (1933. évi IX. te.) az 1933/34. L és II. félévek végén mutatkozó eltérésekről. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hoz­zájárulni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát elfo­gadta. Következnek az interpellációk. Az első Kun Béla képviselő úr interpellá­ciója a pénzügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az inter­pelláció szövqgét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpellá­ció a t. pénzügyminiszter úrhoz a hadikölcsön­valorizációról. Minthogy a t. pénzügyminiszter úr a költ­ségvetési vita során azt a kijelentést tette, hogy 17 évvel a háború után a, hadikölcsönvalorizá­cióról nem időszerű beszélni az ország mai gaz­dasági helyzetében s minthogy ezzel szemben a karitatív segélyezésre felvett évi 3,200.000 pen­gővel viszonylag sem lehet kielégíteni a folya­modók igényeit, mert ezeknek számaránya a mezőgazdaság és kisipar mind nagyobb vál­ságba jutása miatt rohamosan növekszik, kér­dem, miképpen akarja a t. pénzügyminiszter úr ezt a kérdést megoldáshoz vinni, az anyagi válságba jutottak sorsán kivétel nélkül segíteni s a múltkori parlamenti felszólalása miatt szé­les néprétegeknél s az egész vagyonukat hadi­kölcsönbe fektetett nyugdíjintézményeknél és más egyesületeknél, testületeknél támadt nagy csalatkozást és jogos keserűséget eloszlatni, illetve enyhíteni? Budapest, 1935. évi június hó 10-én. Kun Béla s. k. országgyűlési képviselő.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Kun Béla: T. Képviselőház! Tekintettel a szóbanlévő kérdésről mondandó beszédem na­gyobb anyagára, kérem, méltóztassék beszéd­időmet negyedórával meghosszabbítani. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom