Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-36

rè8 Az országgyűlés képviselőházának gyár munkából eredő jövedelem színvonaláról és ha volna időm ezt összehasonlítani a külföldi adatokkal, akkor nagyon szomorú következtetésre jutnánk és megértem azt, hogy az erre vonatkozó adatokat miért nem szolgáltatják a külföldnek. Mondom azonban, ezzel nincs segítve a bajon, csak azt érjük el, hogy sajátmagunkat sem tudjuk megismerni és nem tudjuk magunkat összehasonlítani a külfölddel. Például, hogy csak egy tárgykört említsek: eddig még nem volt munkanélküli-statisztikánk. Méltóztatnak tudni, hogy ahol ilyesmiro szükség volt, ott a magyar szociáldemokrata szakszervezetek adatgyűjtését és adatszolgáltatását használták fel, még a rendes, visszatérő havi pénzügyminiszteri jelentésekben is ez a statisztikai felvétel szolgál alapul. (Buehinger Manó: Ez az egyetlen!) Ez az egyetlen, mert más ilyen statisztikai adat nincs. Ez azonban természetszerűleg hiányos, mert csak a szakszervezeti tagok munkanélküliségét tükrözheti vissza és az ország többi területeire nem terjed ki, így a mezőgazdaság területére sem. Úgyhogy ezen a téren egészen szűkkörű adatokra vagyunk utalva és nem tudjuk megkapni azt a tiszta képet, amely Magyarországon a munkanélküliséget megmutatná, nem tudunk tehát helyes következtetéseket sem levonni, nem tudunk foglalkozni azzal, hogy a munkanélküliség rémével miképpen kell hadbaszállni, hol kell megfogni, ha nincs hivatalos statisztika arról, hogy a magyar munkanélküliség a magyar gazdasági élet különböző területein milyen. keretekben mozog, milyen nagy. Ez a legújabb munkaterv, amelyet tárgyalunk, elismerem, valamivel bővül, de még mindig nem teljes és még mindig igen sok hiányossága van. A második csoport hatodik pontja például már felöleli a munkanélküli-statisztikát. Ez a munkaterv azonban elasztikus Aza kérdés, hogy ennek a munkatervnek keretén belül meddig akar elmenni a statisztikai adatgyűjtés, milyen területekre akarják kiterjeszteni, csak az ipari munkásokkal vagy a szellemi munkásokkal akarnak foglalkozni, vagy a mezőgazdasági munkásságra is kiterjesztik, mert teljes képet csak akkor kaphatunk, ha a gazdasági élet egész területére, minden foglalkozási ágra kiterjesztjük a statisztikai adatszolgáltatást. Nem elég tehát az, ha a munkatervbe felvesszük ezt a címszót, hogy »Munkanélküliségi statisztika«, hanem ennek keretén belül végre egyszer teljes képet kell nyújtani arról, hogy Magyarországon a foglalkozási viszonyok milyenek, milyen äz et munkanélküliség, amellyel számolnunk kell. Ki kell terjeszkednie tehát a munkanélküliségi statisztikának" az egész országra, ' minden foglalkozási ágra. Igenis fel.kell tárni a helyzetet és őszinte képet kell magunknak rajzolnunk erről a kérdésről. Különösen fontos az agrárnépesség foglalkoztatásának statisztikája és munkaügyi viszonyainak feltárása. (Ügy van! Ügy van! a szélsőjobboldalon.) Ezen, a téren is nélkülözzük a megfelelő, megbízható statisztikai adatokat és csak úgy számokat dobnak oda, részfölvételek kóvályognak és ütköznek itt-ott össze és ami a legnagyobb baj, nem kongruensek egymással. Ahány forrás, annyiféle eredmény, annyiféle 'hivatkozás, tiszta kép' azonban erről nincs, mert még nem történt gondoskodás arról, hogy ezeket a különböző forrásokból eredő eredményeket valahogyan egyeztessék és esetleg kiszámítsák a Tsözéparányt és tiszta képet adjanak.. 36. ülése 19S5 június 19-én, szerdán. Nagyon fontos a szellemi munka helyzete. Ezen a téren teljes sötétségben tapogatódzunk. Azt tudjuk, hogy borzalmasan nagy munkanélküliség van, azt tudjuk, hogy a szellemi utánpótlás nem igen tud elhelyezkedni, de hogy milyen magasak a számok, mennyi a munkanélküliek száma, erről sejtelmünk sincs. Számításom szerint nagyjából van az országban körülbelül 80.000 szellemi munkás — magántisztviselő. Ez olyan réteg, — nemcsak számszerűségénél, hanem jelentőségénél fogva is — hogy ezzel valóban érdemes foglalkozni. Érdemes annak a munkásrétegnek a gazdasági és szociális körülményeit kinyomozni, kikutatni és azokról tiszta képet alkotni. Hiba a statisztikánál az is, amint mondottam, hogy divergáló, különböző forrásból eredő különböző eredmények alapján dolgoznak a különböző hivatalok, ha ilyesmikre szükségük van. Nagyon érdekes a legfrissebb adatgyűjtés az agrárkérdésről. Az agrárkérdésről három statisztikai adatfelvétel történt s háromféle egymással szembenálló jelentés az eredmény. Nagyon fontos az agrárkérdés, fontos nemcsak azért, mert az ország egyik legfőbb gazdasági ágazata, hanem azért is, mert az ország, illetőleg a kormány anyagi gondoskodásának túlnyomó nagyrészét erre az agrárkérdésre szánja. Nézzük meg, hogy mit mond ez a három forrásból eredő háromféle statisztika? A Központi Statisztikai Hivatal azt mondja, hogy az agrár-jövedelmezőség az utóbbi esztendőben 40 százalékkal javult. Van egy, másik statisztika, és pedig az Országos Magyar Gazdasági Egyesület statisztikája * amely égészen kedvezőtlen helyzetet regisztrál és amely azt mondja, hogy igaz, hogy a gabona^- és takarmányárak emelkedése kimutatható, ellenben a szarvasmarha- és a sertésárak nagymértékben csökkentek, ennek következtében az agrártermelés jövedelmezősége nem emelkedett, szemben a Központi Statisztikai Hivatal által kimutatott 40 százalékos javulással. Van azután egy harmadik, a Gazdaságkutató Intézet statisztikája, amely a kettő között mozog és amely megállapítja azt, hogy valóban van jövedelememelkedés, ez azonban, nem olyan nagy arányú, mint amilyet a Központi Statisztikai Hivatal kimutat. T. Képviselőház! Azért fontos, ha ilyen statisztikánk van, mert ennek alapján, a kormánynak revízió alá kell vennie magatartását a különböző termelési ágakkal szemben és ha igaz az pl., hogy az agrár-jövedelmezőség az utóbbi hónapokban, vagy esztendőben 40 százalékkal emelkedett, akkor a kormánynak egészen komolyan kell foglalkoznia azzal, hogy revízió alá vegye magatartását az agrárkérdéssel szemben és vagy meg kell szüntetnie, vagy összébb kell vonnia azt a támogatást, amelyet más termelési ágak rovására nyújt az agrárérdekeltségnek. Ezzel csak azt akarom dokumentálni, hogy teljesen megbízható statisztikára feltétlenül szükség van. Az ipari munkásoknál a munkanélküliség statisztikájába fel kellene venni az időleges munkaszünetelés kérdését is, ez az úgynevezett kisetzelés, — ez ennek a terminus technikusa — amikor a munkás munkába áll ugyan, de bizonyos időközökben kiállítják a f munkáí ból, és a meghatározott munkahétnél vagy ; munkanapnál kevesebb ideig foglalkoztatják. Fel kellene tehát venni a statisztikába a rövidebb munkaidő adatait is, az úgynevezett