Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-22

80 Az országgyűlés képviselőházának — amely eddig türelemmel várta, hagy az egyenjogúsítást, mint azt már azelőbb említettem, megkapja — ebben a tekintetben is végleg olyan tiszta helyzetet fog nyerni, amelyről igen t. képviselőtársam beszélt. Külön köszönöm Ujfalussy Gábor barátom felszólalását és elismerését is, mert egy miniszternek — de különösen egy vezérkari tisztnek — a legnagyobb elismerés az, ha róla egy csapattiszt kedvező véleményt nyilvánít. (Taps.) Mi, vezérkariak kevesen vagyunk és reuükivüi érdekes Seeckí tábornoknak az a megállapítása, hogy »Generalstabs Offiziere haben keine Nahmen.« Mi eszközei voltunk parancsnokainknak. Ha jól ment a dolog, akkor a parancsnok érdemkeresztet kapott, (Ügy van! Ügy van!) ha pedig rosszul ment a dolog, akkor mi voltunk az okai. (Ügy van! — Egy hang a baloldalon: A csapatnál is így volt sokszor!) Azzal szoktam magamat megnyugtatni, hogy mégis csak vagyunk és nélkülünk nem tudnak hadsereget vezetni. Mindenesetre jól esik az, ha egy olyan csapattiszt, aki 40 évig szolgált és a végén lovassági szemlélő volt, elismeréssel nyilatkozik, mert a legnagyobb büszkeségem az, hogy mint baka a legtöbbet a lovasságért tettem. Ezt is méltóztatnak talán tudni. Helyeslem ugyanis azt az álláspontot, hogy a lovasságot nem lehet a modern háborúból sem kiküszöbölni. (Helyeslés.) Nem lehet azérjt kiküszöbölni, mert a maga eredetiségénél fogva minden időben, minden taktikai feladatra alkalmas, ha helyesen fogják alkalmazni. De ez olyan kérdés, amely mindig nyitott. A Ház nem is ezek után érdeklődik, a Ház a költségvetési szempontot nézi. Ha a körülöttünk lévő államokat figyeljük, akkor azt látjuk, hogy Magyarország hadi költségvetése rendkívüli csekély. Rendkívül csekély azért, mert Magyarországnak fokozott mértékben kell éppen a zsoldos hadsereg rendszere miatt a személyekre költeni és nincs abban a helyzetben, hogy az általános védkötelezettség előnyeit 100%-ban élvezhesse. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) De az a körülmény, hogy at. Ház és az egész ország a hadsereget szeretettel veszi körül és az a körülmény, hogy ez a nemzet fegyvertelenül is katona, megnyugtató a jövőt illetőleg, mert ennek és minden nemzetnek, de különösen a történelem elhivatott nemzeteinek egy generális és vezérgondolata lehet: a hadsereget szeretni és a hadsereg szellemét istápolni. (Ügy van! Ügy van!) A magyar sors és a magyar történelem tulajdonképpen magyar hadseregek soi sa és történelme. (Ügy van! Ügy van!) így látom én ennek a honvédségnek a hivatását, így látom a jövőt is és így látom azt a honvédelmet, amelyra ma törekednünk kell, amely nem agresszív, nem mások ellen irányuló, (Rupert Rezső: Helyes!) amely egyesegyedül a magyar nemzetnek az őre kell hogy legyen, a magyar polgárok álmának az őre. Ez a honvédség teljesítette eddig a kötelességét, ezután is teljesíteni fogja (Taps.) és éppen ezért kérem a honvédelmi tárca költségvetésének elfogadását. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a honvédelmi tárca költségvetését általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Elfogadottnak jelentem ki. 22. ülése 1935 május 28-án, kedden. Következik a honvédelmi tárca költségvetésének részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, hogy az 1. címet felolvasni szíveskedjék. Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa az 1—5. címeket, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a honvédelmi tárca költségvetését részleteiben is letárgyalta. Következik a külügyi tárca költségvetésének általános tárgyalása. Az előadó Lakatos Gyula képviselő úr, őt illeti a szó. Lakatos Gyula előadó: T. Képviselőház! A honvédelmi tárca költségvetésének a tárgyalásához igen természetesen kapcsolódik a külügyi tárca költségvetésének a tárgyalása. Es van talán valami szimbolikus jelentősége is annak, hogy e két tárca költségvetése egymás szomszédságában tárgyaltatik, (Ügy van! Ügy van!) mert a nemzet honvédelmének eszköze mind a két kormányzati ág. És amikor az egyik korma ayzati ág képviselője, amikor az a sereg, az a hadsereg, amelyről oly meleg szeretettel emlékezett meg a Ház minden oldalán mindenki, lábhoz tett fegyverrel őrzi a nemzet érdekéit és a nemzet létét, ugyanakkor a külszolgálatnak képviselői a vilásrnak azokon a pontjain, ahol döntések történnek a nemzet jövőjét illető legsúlyosabb kérdésekben, ép olyan veszélyeket hivatottak elhárítani a nemzetről, amelyek nem kisebbek, mint a nemzet határai ellen vonuló ellenségek légiói. (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) S amikor ennek a tárcának a költségvetésével foglalkozom, tehát azt költségvetési szempontból tekintem, eszembe jutnak azok a szavak, amelyeket tegnap történelmi visszapillantás formájában a miniszterelnök úr a háború előtti osztrák-magyar monarchiának egy politikai vonásáról mondott. Mi akkor a közjogi harcoknak nézőpontjából gyakran elmulasztottuk megadni az eszközöket ^lyan célokra, amelyek a nemzet szempontjából szükségesek. Ne essünk ebbe a hibába a külpolitikai szolgálatnak anyagi dotálása tekintetében. Mert ennél a költségvetésnél, amely egyébként teljesen stabilizálódott és ma kereteiben épp olyan szerény, amelyet minimálisan megkövetelhet ennek a kormányzati ágnak a szolgálata. További takarékosság, további leépítés legfeljebb azoknak a céloknak a veszélyeztetésével járhat, amelyeket a külügyi kormányzat hivatva van ellátni. Számadatokkal illusztrálva, Magyarországnak a külszolgálata, tehát külügyi tárcája az egész budgetnek 0-83%-át, tehát nem is 1%-át teszi ki és ezzel a százalékos aránnyal a legalul áll vagy majdnem legalul az Összes európai államok külügyi költségvetéseinek a sorában, összesen 9,867.000 pengőt igényel a magyar adófizetőktől ez a kormányzati ág, majdnem annyit, amennyit az előző években, az eltolódások százezrek körül mozognak fel vagy le. De hiszen nem is lehetséges az, hogy lényegesen különbözzék az egyik költségvetés a másiktól, olyankor, amikor a szervezet, mint említettem, stabilizálódott. Felhívom a t. Képviselőház figyelmét arra, hogy amikor Magyarország ezt a legfiatalabb kormányzati ágát kreálta, úgyszólván tradíciók nélkül tette ezt, hiszen a Habsburgokkal való kapcsolat óta magyar külszolgálat, magyar