Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.
Ülésnapok - 1935-31
Az országgyűlés képviselőházának 31. tékek (behajtását kellene elhalasztani, ha ezt a halasztási kérelmet a községi elöljáróság is szükségesnek tartja. Azonkívül további gazdavédelmi intézkedéseket kellene sürgősen foganatosítani és pedig olyképpen, hogy lehetővé váljék a fagy- és jégkárosult gazdák fizetési kötelezettségének elhalasztása (vitéz Mecsér András: Micsodát? Konretizálja!) nemcsak a pénzintézetekkel, hanem a gazdák összes hitelezőivel szemben is. Nevezetesen ezeknek a szőlősgazdáknak a pénzintézetekkel és másokkal szemben különféle, a védettség alá nem tartozó tartozásaik állhatnak fenn. Lehetnek például olyan tartozásaik, amelyek ügyvédi költségkövetelésiből származnak, (vitéz Mecsér András: * is benne van a rendeletben!) Nem ezekre a .^..loiákra vonatkozik ez- Vannak olyan esetek, amikor az illető gazda, nem tudja a védettség alá nem eső tartozásait fizetni, amely esetben a védettség törlés alá kerülne, kitűznék a védettségtörlési tárgyalást, határnapot tűznének ki nyolc napra, köteleznék, hogy fizesse meg a kamatokat és ha nem fizetné meg, akkor törölnék a védettséget. A régi gazdavédelmi rendelet intézkedéseit ismerem, de most már ezeknek az intézkedéseknek kiterjesztését kérem azokra a fagy- és jégkárosult szőlősgazdákra és egyáltalában azokra a gazdákra is, akikre nézve a védettséget esetleg már törölték és akik ki vannak téve annak, hogy nemsokára el fogják birtokukat árverezni, (vitéz Mecsér András: Ez is benne van!) Még nincs benne, (vitéz Mecsér András: A rendeletben!) Nincs benne a rendeletben. Ismerem a rendeletet; nincs benne. De benne kellene, hogy legyen, hogy ily esetben, amikor az illető elemi kárt szenvedett és ki van tűzve birtokára az árverés és kamatot fizetni nem tud, akkor, mondjuk, egy vagy két esztendeig egyáltalában ne lehessen bántani az ilyen gazdákat és az árverést egy-két évre fel kellene függeszteni fizetés nélkül. Szerény véleményem szerint ezeknek a gazdáknak megsegítése és a szőlő fenntartása, jókarbantartása van olyan fontos a hitelezők szempontjából is, hogy ők az egy-két éves moratóriumot az ilyen bajbajutott és elemi kár által sújtott gazdáknak megadják. A tíz holdon aluli gazdaadósok hitelintézeti követeléséből a kataszteri tiszta jövedelem harmincszorosán felüli összeget az állam átvállaltad illetve könyv a dósságként jóváírta a hitelintézetek javára. Ezt az intézkedést állandóan úgy szokták beállítani, hogy ez a gazdaadósok és a mezőgazdaság megsegítése érdekében történt, holott ez valahogy másképpen áll, mert itt tulajdonképpen a pénzintézetek befagyott követeléseiről van szó. Nagyon jól tudjuk, hogy a kataszteri tiszta jövedelem harmincszorosán felüli követeléseket a pénzintézeteknek a legtöbb esetben le kellene^ írniok és nagyon furcsa az a különleges eljárás, amelyben részesülnek a harmincszoroson felüli pénzintézetek mint hitelezők, szemben magánhitelezőkkel. A pénzintézetek megkapják követelésüket, a magánhitelező azonban, aki véletlenül a harmincszoros után következik, mondjuk ezer pengővel, de mert magánhitelező, bár ugyanolyan jó volt a pénze, mint a pénzintézeté, nem kapja meg a pénzét. Az utána következő, mondjuk rangsorban tizedik helyen lévő pénzintézet azonban ezt a betáblázott követelését megkapja. Ilyenformán a pénzintézetek mintegy 25 millió pengőhöz jutottak. Kérdem, hogy amikor az egész földmívelésügyi tárca költségvetése 31 millió pengőt tesz ülése 1935 június 13-án, csütörtökön. 575 ki, lehet-e és szabad-e egy agrárállamnak 25 milliós nemzeti ajándékot juttatni a pénzintézeteknek! Vájjon nem kellett volna-e ezt a 25 millió pengőt inkább telepítési célokra, vagy pedig földbirtokreform céljaira adni és hozzájuttatni a sok munkanélkülit ahhoz, hogy családjának legalább a mindennapi kenyeret megszerezhesse 1 ? Van azután ennek a régi gazdarendeletnek egy másik hibája is, amely dokumentálja az itt előbb hangoztatott elvet, hogy t. i. a bankok ma Magyarországon tulajdonképpen államot alkotnak az államban. A gazdavédelmi rendeletek ugyanis kimondják általánosságban, hogy a gazdákkal szemben 5-5%-nál nagyobb nem iehet a kamat, de ha védett birtokos valaki, akkor csak 4%-ot tartozik fizetni. Már most arra az esetre, ha a bank védett birtokossal áll szemben, a bankok részére csináltak egy zamatot fedező alapot és ebből a kamatfedező alapból fizetik ki a banknak azt a másfél százalékot, amit a gazdának kellett volna megfizetnie. Ez azt jelenti más szóval, hogy az adófizető polgár befizeti az adót, ebből az adóból másfél százalékot betesznek ebbe az alapba s így az állam ezt a másfél százalék kamatot odaadja a másik államnak, a banknak. De van egy másik rendelkezés is, amely újból ezt bizonyítja. A bankok ugyanis abban az esetben, ha netalán valamely védett birtokos abba a kedvező helyzetbe kerülne, hogy többet tud fizetni, mint amennyit a gazdavédelmi rendeletek szerint fizetnie kellene, tehát nagyobb összeget törleszt, mint amennyit a gazdavédelmi rendelet előír, akkor a pénzintézet tartozik neki 5—20%-ig terjedő jutalmat adni. A gyakorlatban nem igen tapasztaltam, hogy ezt a jutalmat a bankok tényleg ki is adták volna, de a gazdák részéről már többször hallottam panasz tárgyává tenni, hogy az ilyen esetekben a bankok a jutalmat nem adják ki. Megvizsgálaiidónak tartanám tehát ezt abból a szempontból, hogy vájjon azokban az esetekben, amikor a bankok megtagadták ennek a jutalomnak a kiadását, vájjon nem igényelték-e ezt a bankok abból az alapból, amelyet szintén oly célból hoztak létre, hogy a bank ha ezt a jutalmat megadja, azt az államtól visszakapja; hiszen az állam azt teszi ebben az esetben, hogy az adófizető polgárok adó címén befizetett pénzéből az államkincstár egyik kasszájából a másik kincstári kasszába, ebbe az alapba teszi ezt az Összeget a bankok részére. A magyar királyi statisztikai hivatal 1934ben a védett birtokok felvételével elkészült. 1934 október 31-én összesen 77.852 birtok állott védelem alatt. Eredetileg 81.347 földbirtokot, illetőleg házas beltelket nyilvánítottak védetté, de a bíróságok a statisztikai felvételek lezárásáig 3445 földbirtokot, illetőleg ház- és beltelket töröltek a védett birtokok sorából. A védelem alatt álló összes birtok 97*1% -a 100 katasztrális holdon aluli birtok volt, míg a védett területből 39% esett kisbirtokra, 29*7% középbirtokra és 31"3% nagybirtokra. A védett birtokok száma a Lebosz. földekkel együtt az összes magyar földbirtoknak csak 6'1%-a, a megterhelt birtokok pedig 12*4%-a, míg a védett terület az összes földbirtokterületnek 12'3%-át, a megterhelt terület 33"9%-át alkotja. A teherre vonatkozó adatok ellenben azt mutatják, hogy a védett birtokok terhe a mezőgazdaság összes terheinek 41*1%-át teszik ki. Kitűnik tehát, hogy a védettség túlnyomó része a 100 katasztrális holdon felüli birtokkategóriákra vonatkozik és ha így áll a dolog a vé-
