Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-31

576 Az országgyűlés képviselőházának 31. dett birtokkal kapcsolatban, fel kell vetni azt a kérdést, vájjon tényleg nem alkalmas-e az idő a telepítés megkezdésére^ Igen sokan vol­tak ugyanis, akik ezt állítják, ezzel szemben azonban azt állapítom meg, hogy igenis, az a körülmény, hogy ilyen nagymértékben vannak eladósodva a nagybirtokok, bizonyítja azt, hogy elérkezett az ideje a telepítés megvalósításá­nak. Elérkezett pedig a következő körülmé­nyek folytán. Nagyon sok nagybirtokos van,, aki nagyon szívesen megszabadulna adóssá­gaitól és nagyon szívesen adna át az állam ré­szére olyan nagy területet, amely megfelel az ő adósságainak. Igénytelen nézetem szerint, ezeket a birtokokat telepítés céljaira feltétlenül fel lehetne használni és a bankok is jobb hely­zetbe kerülnének, mert nem egy eladósodott nagybirtokossal, hanem több olyan adóssal ál­lanának szemben, akiknek adósságát hosszú tör­lesztéses kölcsön formájába átváltoztatva, meg tudnák fizetni a törlesztéses részleteket, első­sorban azért, mert intenzívebben művelnék meg a földet. _ Fel kell vetnem tehát azt a kérdést is, hogy vájjon az a kis összeg, amelyet a földmívelés­ügyi miniszter úr telepítés céljaira felvett, a pénzügyminiszter úr által említett 10 millió pengő, az öt éven keresztül évenkint ismétlődő 2—2 millió pengő és a visszaözönlő kölcsönvisz­szafizetések, ha ehhez vesszük az elővásárlás céljaira rendelkezésre álló 1 millió pengőt is, elegendők-e ennek a nagy és a nemzet jövendő életét biztosító reformnak a megvalósítására? Szerény nézetem szerint r ezt a nagy kérdést ilyen kis pénzügyi dotálással, ilyen kis pénz­ügyi felkészültséggel megoldani nem lehet. Meg kell találnunk azokat a módokat, amelyek en­nek az égetően sürgős kérdésnek a megoldásá­hoz fognak vezetni. Ha a megszálló hatalmak meg tudták tenni azt, hogy a nemzetiségi vidé­keken 7,300.000 hold magyar földet osztottak ki, ! (Mezey Lajos: Minden ellenszolgáltatás nélkül!) akkor a magyar nép képviselőinek is gondolkoz­niuk kell azon, hogy miképpen lehetne azt a 3 milliónyi földmunkás népet, amelynek a min­dennapi kenyere sincs biztosítva, hozzájuttatni a földhöz. Ennek a magyar földnek, amint Makray képviselőtársam is^ mondotta, külön magyar : szelleme van. A kérdés csak az: hogyan lehet hozzákötni ezt a magyar népet ahhoz a föld­höz, amelyen meg tudja keresni a minden­napi kenyerét, amelyen el tudja tartani a csa­ládját és ahol^ adófizető polgárává tud válni a magyar hazának. E nagy nemzetmentő pro­blémák megoldásához tehát nagy elhatározásra van szükség. 31 milliós földművelésügyi költ­ségvetéssel ezt a kérdést megoldani nem lehet. (Mozgás és zaj a középen és a baloldalon.) Tekintettel arra, hogy a költségvetésbe nin­csenek felvéve azok az összegek, amelyekre ezeknek a problémáknak nemzetmentő megol­dása ^végett szükségesek volnának és mert a kormányban ez okból nem bízom és igen nagy ürt látok a kormány^ ígéretei és tettei között, mert állandóan csak ígérnek, beszélnek és nem cselekszenek, s azért, mert minket szabadságra akarnak küldeni és a titkos választójogot nem akarják a szabadság ideje alatt megvalósítani, az appropriációs javaslatot nem fogadom el. (Elénk helyeslés és taps a baloldalon. — A szó­nokot többen üdvözlik. — Zaj és éljenzés a kö­zépen.) Elnök: Szólásra következik? ülése 1935 június 13-án, csütörtökön. vitéz Kenyeres János jegyző: Gróf Apponyi György! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, jelent­kezése töröltetik. Következik? vitéz Kenyeres János jegyző: * Más nincs feljegyezve. Elnök: Kíván még valaki szólni?^ (Nem!) Szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az 1935/36. évi állami költségvetésről szóló törvényjavas­latot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen! Nem!) A Ház a tör­vényjavaslatot általánosságban, a részletes tár­gyalás alapjául elfogadja» (Mjwzés jobbfelől. - Zaj.) Most pedig kérdem a t. Házat, méltózta­tik-e a törvényjavaslat indokolásához mellékelt kimutatásban felsorolt állami ingatlan-elidege­nítéseket tudomásul venni? (Igen!) A Ház a kimutatásban felsorolt állami ingatlan-elidege­nítéseket tudomásul veszi. Következik az általános tárgyalás során beadott határozati javaslatok felett való sza­pedig Eckhardt Tibor képviselő úr és társai, továbbá Horváth Zoltán képviselő úr és társai által benyijtott teljesen azonos szö­vegű két-két rendbeli határozati javaslat feletti határozathozatal. (Mózes Sándor: Szavazzák meg a reformokat!) Következik tehát Eckhardt Tibor képviselő úr és társai, valamint Horváth Zoltán képviselő úr és társai által benyújtott I. számú határo­zati javaslat, amelyben javasolják egy válasz­tójogi bizottság haladéktalan megalakítását és megválasztását, egyben utasítani kérik a kor­mányt, hogy az általános és titkos választó­jogot megvalósító reformtervezetét terjessze be a Háznak. (Helyeslés a baloldalon) Méltózta­tik-e a határozati javaslatot elfogadni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a határozati javaslatot elfogadják, méltóztas­sanak felállani. (Megtörténik. — Mózes Sándor (a jobboldal felé): Tessék szavazni kérem! Re­formokról van szó! — Dnlin Jenő: A # titKos vá­lasztójogról van szó.) Kisebbség. (Dinnyés La­jos: Az öreg csáklyások is így csinálták! — Zaj.) Csendet kérek képviselő urak. (Mózes-Sán­dor: Ilyenkor nem akarnak reformokat!) A Ház a határozati javaslatot nem fogadta el. Következik Eckhardt Tibor képviselő úr és társai, valamint Horváth Zoltán képviselő úr és társai által benyújtott II. számú határozati javaslat, amelyben kérik, mondja ki a Ház, hogy addig is, míg a törvényhozás a titkos és tiszta választásokról szóló törvényt megalkotja, az 1925. évi XXVI. tcikk rendelkezései az álta­luk javasolt változtatásokkal legyenek irány­adók. Méltóztatnak-e a határozati javaslatot el­fogadni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képvi­selő urakat, akik a határozati javaslatot elfo­gadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a határozati javaslatot nem fogadja el. (Nagy zaj a baloldalon.) Csendet kérek képviselő urak! (Dinnyés Lajos: Öreg csáklyások reformer álruhában!) Dinnyés kép­viselő urat kérem, méltóztassék nyugodni hagyni a csáklyát! (Derültség.) Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa a tör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom