Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.
Ülésnapok - 1935-30
Az országgyűlés képviselőházának 3 mint történelmi, mint tradicionális szellem maradjon meg ebben az országban. Most készülünk egy három esztendő múlva tartandó hatalmas nagy ünnepségre, Szent István halálának századforduló ünnepségére. Meg vagyok arról győződve, hogy a magyar nemzet meg fogja érteni az idők szavát és kellő ünnepélyességgel, mélységgel fogja ezt az ünnepet megülni, mint ahogy megünnepelte annak idején a Szent Imre-évet. Azt szeretném esak, hogy azok a gondolatok, amelyek bennünket jó magyarokat, a történelmi szellemből táplálkozó magyarságot annyira összeforrasztottak, forrasszanak bennünket össze nemcsak most átmenetileg, hanem tartósan, hogy tényleg egyek legyünk. Amikor Kómában jártam, — jól emlékszem — ;a Capitoliumon Marcus Aurelius szobrát mutatták nekem és azt mondották, hogy ehhez a lovas szoborhoz az a legenda fűződik, hogy ha majd valamikor aranyba borul az a lovas szobor, Marcus Aurelius szobra, akKor Kóma régi hatalmát újra visszanyeri. Ott fenn Budán, a koronázó Mátyás-templom mellett áll Szent István király szobra. Bár az a római legenda Szent István király lovas szobrán éledne fel újra, hogy valamiképpen a magyarság Öszszeforrása, történelmi erejének megértése ós azoknak a tiszta forrásoknak felkeresése, amelyekből jó időkben, balsorsban és jobb sorsban a magyar nemzet az ő őserejét merítette, a magyar nemzetet megint úgy lábraállítaná, s hogy amiként Marcus Aurelius szobrához fűződik a legenda, úgy Szent István szobrának is ezt a csodálatos elváltozását, a magyar nemzet testvéri megértését, ' s az összefogás révén egy új, boldogabb idő felvirradását tudnók megérni. Pártállásomnál fogva a törvényjavaslatot nem fogadhatom el. (Élénk éljenzés és taps a balközépen és a jobboldalon. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Vásárhelyi Sándor jegyző: Csik József! Csik József: Mély tisztelettel kérem a t. Házat, hogy az idő előrehaladott voltára való tekintettel méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy beszédemet a holnapi napon monhassam el. Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni! (Igen!) A beszéd elhalasztására a Ház az engedélyt megadja'. A napirend tárgyalására meghatározott idő letelt. Javaslatot teszek a t. Háznak arra vonatkozólag, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön délután 4 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzzük ki az 1935/36. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalását, valamint a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931, évi XXVI. tc.-ben a minisztériumnak adott felhatalmazás további meghosszabbításáról és a közmunkák céljaira állami kölcsön felvételéről szóló törvényjavaslatok tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a javaslatot magáévá teszi. Következnek az interpellációk. Az első Kúpért Rezső képviselő úr interpellációja a kereskedelemügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa): »Interpelláció a kereskedelemügyi miniszter úrhoz a Margithíd kiszélesítési munkálatainak pályázati elbírálása és kiadása tárgyában. '. ülése 1935 június 12-én, szerdán. 533 1. Mivel magyarázza a miniszter úr, hogy noha úgy műszaki, mint anyagi bonitás tekintetében is megbízható, régi, jeles cégek is pályáztak a munkálatokra és ezek közül a legolcsóbb legalább 304.032 pengő 71 fillérrel, a többiek közül pedig a két következő legalább 220.798 pengő 37 fillérrel, illetve 146.259 pengő 87 fillérrel kértek kevesebbet a munkálatok elvégzéséért, azokat mégis a Zsigmondy Béla és Széchy Endre cég kapta meg 1,963.220 pengő 93 fillér vállalati összeg mellett? 2. Mi az oka, hogy a minisztérium ezt a céget és vele együtt még a Palatínus Építő Bt.-ot feltűnően favorizálja, mialatt a többi nagy és szintén megbízható, fényesmultú céget évek óta mellőzi, azok fennállását és munkásérdekeltségeik anyagi boldogulását veszélyezteti, holott a közszállítási szabályrendelet 36. $-a rendeli, hogy munkával már ellátott vállalkozók nem halmozhatok túl újabb rendelésekkel s más vállalkozók csak akkor mellőzhetők, ha megbízhatóságuk ellen kifogás emelhető?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Rupert Rezső: T. Képviselőház! Igyekszem rövidre fogni felszólalásomat. Ha netalán mégis átlépném a negyedórát, előre is tisztelettel kérem, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy beszédidőm 15 perccel meghosszabbíttassák. Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni 1 ? (Igen!) Ha igen, ezt határozatként mondom ki. (Zaj.) Rupert Rezső: Interpellációm éle nem a t. kereskedelemügyi miniszter úr ellen akar irányulni. Meg vagyok róla győződve, hogy tiszta lélekkel igyekszik azt a feladatot, elvégezni, amelyet az ország érdeke kíván és amelyet vállalt. Ügy látszik azonban, hogy rövid hivataloskodása alatt még nem tudott eligazodni abban a dzsungelben, amelyet közszállífásoknak nevezünk. Ennek tudom be, hogy az igen t. miniszter úr, bár teljes jóakarattal, de tárgy ilag véve mégis elhibázta ennek a pályázatnak dolgát, elhibázta a munkálat kiadását. Nevezetesen a helyzet az, hogy a Margithíd kiszélesítési munkálataira nyolc vállalkozó pályázott. Ezek közül a vállalkozók közül ketten: egyrészről a Gazdaságfejlesztő és Építő Részvénytársaság, másrészről pedig a Rényi—Bottenstein és a Magyar Építő Rt. voltak a legolcsóbbak; az előbbi 1,659-188 pengőért vállalta a munkálatot — csak a pengőket mondom, a filléreket elhagyom — az utóbbi pedig 1,742.422 pengőért. Nem lehet vita arra nézve, hogy mindkét cég, úgy bonitási, mint műszaki szempontból teljesen kifogástalan, hiszen az előbbi cég, illetőleg annak vezetője építette az Erzsébethidat, a másik cég pedig az Erzsébet-híd munkálatainak nagy részét befejezte, de egyéb nagy műveket is létesítették ezek a cégek. (Zaj jobbfelől.) Elvégezték a káposztásmegyeri régi alagút építését, azonkívül az egyik trencséni Vág-hidat építették, A legolcsóbb ajánlattevő, a Gazdaságfejlesztő és Építő Kt építette a titeli Tiszaihidat, a Drina^hidat, épített hidat a Narentán és a Krkán és még sok más ilyen műveletet vitt véghez. Anyagi bonitása sem kétséges. Feltűnhet tehát, r hogy noha két ilyen cég vállalkozott, amely cégeknek már a neve garanciát jelent, a pályázat eredménye mégis az lett, hogy ' a Zsigmondy Béla részvénytársaság és a Széchy Endre cég, (Zaj jobbfelöl.) valamint 76*
