Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-21

38 Az országgyűlés képviselőházának kerülni, az nem politikus! — Br. Berg Miksa: En közkatona leszek mindig!) Ennek a kérdésnek túlságos forszirozása ma nagy veszedelemmel jár, mert a gazdasági protekcionizmus mai rendszere mellett minden, a Képviselőházban ülő földbirtokos összeférhetlen. (Igaz! Ügy van!) Mindenkit kizárni ebből a Házból, aki hozzáértéssel szól az egyes kérdésekhez, ez a Képviselőház nívójának leszállását és esetleg illetéktelen 'befolyások erősebb érvényesülését eredményezné. En a magam részéről azt óhajtom, hogy annak idején, amikor a kormány ennek a kérdésnek tárgyalását szükségesnek tartja, a Ház maga foglalkozzék ezzel a kérdéssel, ne pedig kizárólag a kormányra hárítsa ennek a kérdésnek előterjesztését. A régi összeférhetlenségi javaslat létesítésekor ugyanez volt az eset, hogy a Házak maguk foglalkoztak ezzel. Igen t. Ház! Szó esett itt az okirati kényszerről, a jegyzőkérdésekről és különösen Petró igen t. képviselőtársam vetett fel egy igen érdekes kérdést a jegyzők magánmunkálatainak adózási kérdéséről. Ez megragadja figyelmemet, mert a jegyzők tartoznak a magánmumkálatokról könyvet vezetni és ez alapon adózni. Amenynyiiben nem adóznak, természetesen az ügyvédséggel szemben előnyösebb 'helyzetben vannak, mert hiszen az ügyvéd adózik, úgyhogy ennek a kérdésnek vizsgálatára ki fogok terjeszkedni. (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) Hogy a tisztviselők kinevezése évenként kétszer történjék, ez nem igazságügyi, hanem általános kormányzati kérdés. En eddig áthelyezésekkel mindig tudtam segíteni, de most, amikor a normállétszámot elértük, lehet, hogy ez a mód már nem fog kielégítőnek bizonyulni, úgyhogy ezzel a kérdéssel is csakugyan foglalkoznunk kell. Az ügyvédi könyvvezetés kérdését a magam részéről szintén kissé időszerűtlennek tartom, (Helyeslés.) úgyhogy efobén a vonatkozásban a pénzügyminiszter úrral fogok beszélni. Dulin igen t. képviselőtársamnak igaza van abban, hogy a bírói fogalmazói kar alsó fokán az állapotok ma nem rózsásak. A normállétszám elérése végett a helyzet úgy áll, hogy még ma sem tudok joggyakornokokat kinevezni, annyira túl voltak a joggyakornoki létszámon. Annak azonban — azt íbiszem — nem lesz akadálya, hogy a perrendi javaslattal kapcsolatban, amikor a szervezeti kérdések is rendeztetnek, az igazságügyi fogalmazói kar kívánságai is abban a vonatkozásban, hogy a jqggyakornotkok egy része, mint aljegyző, végleges pozícióba kerüljön, megoldhatók legyenek. Igen t. Képviselőház! Méltóztassanak megengedni,« hogy befejezésül még csak egy megjegyzést tegyek. A magyar állam jogrendszere, a magyar állam igazságszolgáltatási rendszere a külföld által is méltán irigyelt kincse ennek az országnak. Nekem, mint igazságügyminiszternek, nem lehet nemesebb feladatom, mint fenntartnf azt, amit őseink szépen, bölcs előrelátással megcsináltak, igyekezni arra, hogy minden repedést kijavítsak és továbbfejleszszem ezt az intézményt, a magyar igazságszolgáltatást és a magyar igazságügyi szervezet intézményét az idők kívánalmainak megfelelően. 2.1. ülése 1935 május 27-én, hétfőn. A magyar géniusz sugallta a magyar igazságügyi intézmények mikénti megalkotását. Nem megyek külföldi példák után, .amikor a magyar igazságügyi szervezetről és a magyar jogrendszer továbbépítéséről van szó, mert a nemzetben rejlő jogászi képesség meg fogja mutatni azt az utat, amelyen haladni kell. Kérem a költségvetés elfogadását. (Elénk helyeslés és taps OJ jobboldalon és a középen.) Elnök: Kíván az előadó úr szólni? (Krüger Aladár előadó: Nem!) Ha nem, akkor szólásjoga többé senkinek sincs. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az igazságügyi tárca költségvetését általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nemi (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a tárca költségvetését elfogadják, méltóztassanak felállni! (Megtörténik.) Többség. A Ház az az igazságügyi tárca költségvetését általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a költségvetés igazságügyi tárcájának általános tárgyalása során beadott határozati javaslat felett való határozathozatal. Az Eckhardt Tibor képviselő úr és társai által benyújtott határozati javaslat utasítani kéri a kormányt, hogy a törvényhozói összeférhetetlenséget szigorúan szabályozó javaslatot terjesszen haladéktalanul a Ház elé, amely kizárja, hogy a kormánytól anyagi, vagy erkölcsi függésben^ levő egyének törvényhozói tevékenységet fejthessenek ki. Méltóztatnak-e a határozati javaslatot elfogadni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a határozati javaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a határozati javaslatot nem fogadja el. (Vázsonyi János: Helyeselték és tapsoltak neki! — Erődi-Harrach Tihamér: Két különböző dolog: helyeselni és elfogadni!) Következik az igazságügyi tárca költségvetésének részletes tárgyalása. A házszabályok 153. Vának (2) bekezdése szerint a költségvetés részletes tárgyalása címenkint történik. Kérem tehát a jegyző urat, hogy az 1. címet felolvasni szíveskedjék. vitéz Miskolezy Hugó jegyző (olvassa az 1. címet): Rupert Rezső! Elnök: Rupert Rezső képviselő urat illeti a szó. Rupert Rezső: T. Képviselőház! Ennek a címnek a törvényszerkesztési rovatához Szeretnék pár szóval hozzászólni és az igazságügyminiszter úr szíves jóindulatába ajánlani egykét szempontot és hozzáintézni mindenekelőtt azt a kérdést, hogy ő, aki tagadhatatlanul jóindulattal viseltetik az ügyvédi kar iránt, legyen kegyes megfontolás tárgyává tenni, nem kellene-e az 1934. évi IV. tcikket és az 1934. évi XXIII. tcikket módosítani? Most már láthatja äz igen t. miniszter úr, hogy tragikus következményekre vezettek ezeknek a törvényeknek azok a rendelkezései, amelyek szerint a tagdíj- és nyugdíjjárulékok fizetésének elmulasztása maga után vonta az ügyvédi kamarák igen sok tagja aktív és passzív választójogának elvesztését. Megdöbbentő tapasztalatra tettünk szert. Az ügyvédség mindig büszke volt arra, hogy a maga jogait megvédi és gyakorolja és ime, azt látjuk, hogy az ügyvédi kamarák taglétszámának egyhar-