Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-29

434 Az országgyűlés képviselőházának ként, ugyanolyan összegekkel, mint a költségvetési előirányzat. Az előirányzatnak most lefolyt beható vitája feleslegessé teszi, hogy ezeket a számadatokat újból ismertessem. Alkotmányjogi, de gyakorlati szempontból is e tekintetben csak annak a körülménynek a megállapítása fontos, hogy vájjon e két szakaszban felsorolt összegek valóban teljesen egyeznek-e az immár elfogadott költségvetési előirányzat összegeivel* A 3. § bekezdése a kiadások és bevételek végösszegét, valamint a két összeg IY> ériegét tartalmazza, 2. bekezdésében pedig felhatalmazza a kormányt, hogy a kiadásoknak a bevételekből nem fedezhető részéről hiteim íi veletek útján gondoskodhassak. E hitelműveletek közelebbi megjelölésére a költségvetési előirányzat általános indokolása tartalmaz bizonyos adatokat. Itt ugyanis bejelentette a pénzügyminiszter úr, hogy előreláthatólag az 1935/36. költségvetési évben is kincstári jegyekkel lesz kénytelen helyettesíteni azokat az összegeket, amelyek az államadóssági szolgálat keretében a Külföldi Hitelek Pénztárába fizetendők be. A javaslat 4. §-a vonatkozik a tulajdonképpeni megajánlásra. Ez a szakasz teljesen azonos az 1934 :XIV. t.-c.-nek a múlt évi bppropriációs törvénynek 4. §-ával s általában ugyanolyan szövegezésű, mint a 33-as országos bizottság létesítése óta elfogadott költségvetési törvényeknek a megajánlást tartalmazó rakaszai. Az 5. § a hitel átruházási szakasz, amely a virement-jog szabályozását tartalmazza. A hitelátruházás jogát már az 1897 : XX. te. 15. $-a ahhoz a szigorú feltételhez kötötte, hogy vele csak a költségvetési törvényben felsorolt címek és rovatok között élhetnek az egyes tárcák miniszterei. A szanálási törvény óta, az 1924/25. évtől kezdődőleg, ismét érvényesül az a régi gyakorlat, amely a háborút követő években a rendkívüli viszonyok miatt átmenetileg nem volt kivihető. De az 1897 : XX. te. 15. §-ában korlátozott virement-jogot is csak azzal a feltétellel gyakorolhatják azóta a tárcák miniszterei, hogy az egyes hitelátruházásokhoz a pénzügyminiszter előzetesen hozzájáruljon s hogy azokat a minisztertanács engedélyezze. A három utolsó esztendő megajánlási törvénye ennek a gyakorlatnak megfelelően akként szabályozta a hitelátruházás jogát, hogy magában a törvényben szabatosan felsorolta a költségvetésnek azokat a tagozatait, amelyek között hitelátruházás egyáltalán lehetséges, — az elvileg ekként engedélyezett virement-jog tényleges gyakorlását azonban a minisztertanács engedélyétől tette függővé, amely engedély pedig csak a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával adható meg. Teljesen hasonló módon köti meg a hitelátruházásokat a most ismertetett javaslat is s az országgyűlés költségvetési jogának érvényesülését ekként kellően biztosítja. A javaslat 6. §-a hitelátviteleket tiltja el az 1935/36. költségvetési évről a következő esztendőre, tehát megakadályozza ugyancsak az országgyűlés költségvetési ellenőrzési jogának teljes érvényesülése érdekében, — hogy az ebben az évben esetleg fel nem használt hitelek a következő évre parlamenti ellenőrzés nélkül legyenek átvihetők. Ez a tilalom a beruházásokra is kiterjed. Az újabb gyakorlat tehát a szigorúbb felfogás érvényesítése felé halad, mert az 1915 : XXII. te, amely először tilalmazott bizonyos hitelátviteleket az egyes költségvetési évek között, a beruházásokat e tilalom alól még 29. ülése 1935 június 11-én, kedden. kivette. A 7. § a törvény életbeléptetésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, bővebb megvilágítására nincsen szükség. T. Képviselőház! Ennyi magának a javaslatnak ismertetése. A pénzügyi bizottság megállapította, jelentésében kifejezésre is juttatta, hogy a javaslat csupán szoros értelemben v ! tt költségvetési és felhatalmazási olyan rendeleteket tartalmaz, amelyek a költségvetés következményei s annak végrehajtását teszik lehetővé. Ezért tehát a törvényjavaslat tárgyalására alkalmazni kell a házszabályok 153. ^-át s azt négy napon belül be kell fejezni. Szólanom kell még arról a kimutatásról, amelyet a t. pénzügyminiszter úr a javaslat indokolásához fűzött, s amely az elidegenített állami ingatlanok felsorolását és értékét tartalmazza. Ennek a kimutatásnak évenkint való beterjesztésére a Képviselőház még 1880iban kötelezte a kormányt s azóta a kormány e kötelességének mindig eleget is tett. A kimutatást kezdetben a földmívelésügyi tárca indokolásához csatolta, a háború után kétízben a megajánlási törvényjavaslatba illesztette bele. Az 1929/30. és óta a felhatalmazási törvényjavaslat indokolásához csatolja s^ az újabb helyesebb gyakorlat szerint teljes részletességgel, minden adatot felölelve terjeszti elő. Előadásomnak végére értem. A kormány politikájának bírálatát a vita szónokaira, nálam hivatottabb képviselőtársaimra hagyom, a magam véleményét előadói Mvatásomnál fogva meg sem említem. Éppen az előadói tárgyilagosság követeli azonban annak bejelentését, hogy a pénzügyi bizottság túlnyomó többsége a kormány politikája iránt teljes bizalommal a költségvetést neki megajánlotta. A pénzügyi bizottság nevében és megbízásából kérem tehát a t. Házat, hogy az ismertetett törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni szíveskedjék. Tisztelettel kérem a t. Házat arra is, hogy szíveskedjék tudomásul venni azokat az ingatlanelidegeníté,seket, amelyeket az indokoláshoz csatolt kimutatás felsorol. (Helyeslés jobbfelől és a közéven.) Elnök: Szólásra következik? Veres Zoltán jegyző: Eckhardt Tibor! Eckhardt Tibor: T. Képviselőház! Amikor a független kisgazdapárt nevében a felhatalmazási javaslatnál felszólalok, kötelességemnek tartom a költségvetési vita során eddig általunk felhozott túlnyomóan gazdasági természetű érvek és bíráló megjegyzések mellett most már politikai szempontból elmondani azt a bírálatot, amely az appropriációs vitánál azért helyénvaló és indokolt, mert az appropriáció a bizalom vagy a bizalmatlanság kérdése a kormánnyal szemben. Ez már à harmadik appropriációs vita, amelyben a Gömbös-kormány fennállása idején szerencsém van résztvehetni, a harmadik budget, amelyét a Ház többsége Gömbös Gyulának és kormányának nyilvánvalólag ezúttal is meg fog szavazni. Ezeknek a különböző költségvetési és appropriációs vitáknak során ez a párt mindhárom alkalommal változatlanul, innen az ellenzéki padsorokból teljesítette az országgal szemben kötelességét, egyszer-másszor reményektől duzzadva, jelenleg azonban, azt kell mondanom, hogy súlyos csalódások és keserű meglepetések után teljesíti ezt a kötelességét az országgal és az ország népével szemben. En el akarok vonatkozna minden személyes motívumtól. Ha az ország érdekéről van