Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-21

Az országgyűlés képviselőházának 2 megesküdött, nem fogja még a pénzügyi hatóságok kedvéért sem feláldozni. (Czirják Antal: Meg amúgy sem hisznek a könyvnek!) A másik kérdés a következő. Az 1934 október 3-án kiadott 142.000/1934. számú pénzügyminiszteri rendelet így kezdődik: »Az igazságügyminiszter úrral egyetértve az alábbiakat rendelem:«. Eddig — igen t. miniszter úr, azok után a kamatozatlan bírói letétek után, amelyek után kamatot nem fizetnek, nem kellett lefizetni a nyugtailletéket, mert erre régi közigazgatási bírósági döntvény van. Most mit csinál a pénzügyminiszteri um? Kötelezi ezeknek a kamatozatlan letéteknek tulajdonosait arra, hogy dacára annak, hogy a kincstár kamatot nem fizet nekik, dacára, hogy éveken keresztül ingyen használja ezeket a bírói letéteket, mégis, amikor a jogosultak fel akarják venni letéteiket, éppúgy le kell róniok a nyugtailletékeket, mintha kamatilleték volna. Szerintem ez antiszociális és igazságtalan intézkedés. Lehetetlen, hogy akkor, mikor a kölcsönök bekebelezése után, a sok perköltség és ítéleti illeték után odajön a fél — nemcsak a hitelező, hanem az adós is, mert hiszen ez tulajdonképpen az adóst terheli, — hogy pénzét felvegye, azt a pénzt, amelyet a kincstár közben évekig ingyen használ, akkor levonják tőle a nyugtailletéket. Nagyon kérem a mélyen t. igazságügyminiszter urat, interveniáljon a pénzügyminiszter úrnál, hogy ezt az újabb rendeletét, amelyet húsz esztendős szokás ellenére adott ki, vonja yiísisza. ' Egy másik dologra is szeretném felhívni a mélyen t. igazságügyminiszter úr figyelmétMinisztertanácsi határozat, vagy minisztertanácsi megállapodás az, hogy tisztviselőket nem neveznek ki, csak évente egyszer. Ez különösen a bírósági kezelőtiszti személyzetnél nagyon hátrányos következiményekkel jár. Például meghal egy tisztviselő vagy mondjuk elbocsátanak egy tisztviselőt szeptemberben, annak a tisztviselőnek a helyébe nem történhetik meg előbb a kinevezés, csak júniusban. (Lázár Andor igazságügy miniszter: Áthelyezés történik!) De nem történik meg mindjárt az áthelyezés. Például az egri járásbíróság területén két tisztviselő hiányzik, az egyik állása már nagyon régen, a másiké pedig mostanában ürült meg. Lehetetlen állapotnak tartjuk azt, hogy a megüresedett tisztviselői helyek nincsenek betöltve, vagy pedig nem lehet őket betölteni kinevezés után egy évig. Az lenne a kérésem az igazságügyminiszter úrhoz, hogy legalább méltóztassanak lehetővé tenni, hogy egy évben legalább kétszer lenne ilyen tisztviselői kinevezés. A negyedik kérdésem a jegyzői magánmunkálatokkal van kapcsolatban. Előttem felszólalt tisztelt képviselőtársaim arra hivatkoztak, hogy a jegyzői karnak magánmunkával való túlzsúfoltsága miatt nem bírják a jegyzők a munkát. Szerintem a jegyzői magánmunkálatokat egyszerű rendeletei meg lehetne szüntetni. Igaz, hogy ez az egyszerű rendelettel való megszüntetés méltánytalan volna a jegyzői karra, éppen azért meg kellene állapítani, hogy a jegyzői magánmunkálat értéket képvisel magára a jegyzői karra- Ahogy az ügyvéd kereseti adóvallomást tartozik beadni, úgy a jegyzői magánmunkálatokat is, illetőleg az azokból befolyó összegeket is nyilván lehetne tartani KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ II. . ülése 1935 május 27-én, hétfőn. 33 olyan módon, hogy a jegyzők is tartoznának kereseti adóvallomást beadni. Így könnyű volna ezekből az adóvallomásokból megállapítani, hogy egy-egy községben mennyit ér a jegyzői magánmunkálat. Arra kérem a t. igazságügyminiszter urat, méltóztassék etekintet>ben a belügyminiszter úrnál, vagy a pénzügyminiszter úrnál interveniálni, hogy lássuk egyszer végre tisztán ezen magánmunkálatok értékét. Ha ezen munkálatok értéke megközelítőleg meg lesz állapítva, akkor láthatja a kormányzat azt az összeget, amelynek mértékéig kárpótolni kell nézetem szerint a jegyzői kart. Ezek voltak tiszteletteljes kéréseim és kérdéseim. Politikai állásfoglalásom miatt, de csak kizárólag ezért a költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Miskolczy Hugó jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván szólni. Lázár Andor igazságügyminiszter: T. Képviselőház! {Halljuk! Halljuk!) Méltóztassanak megengedni, hogy mielőtt rátérnék az egyes képviselőtársaim részéről felvetett gondolatok taglalására, röviden összefoglalva képet adjak az igazságügyminisztérium működéséről és terveiről. Igyekezni fogok a legteljesebb őszinteségre és frázismentességre, amint eddigi működésemben is mindig igyekeztem. Itt elsősorban Györki Imre képviselőtársamnak ^gy vádjára kell megjegyzést tennem. ö azt mondotta, hogy nem látja az igazságügyi költségvetésben azt a nagy reformprogrammot, amit várt és azt találja, hogy az igazságügyi költségvetések évről-évre vissz atérőleg ugyanazokat a gondolatokat tartalmazzák. En nem felelek erre azzal, hogy Györki Imre t. képviselőtársam felszólalásai is évrőlévre ugyanazokat a gondolatokát tartalmazzák, (Derültség jobb felől.) mert ez is igaz. Viszont azt nem veheti senki rossznéven az igazságügyminisztertől, — akitől elvárhatja az ország, hogy ne meggondolatlanul, hanem alapos előkészítés után álljon elő törvényjavaslatokkal — ha a megoldandó feladatokat jó előre az ország elé tárja, azonban törvényjavaslat alakjában csak alapos előkészítés után abban a tempóban és akkor terjeszti a Ház elé, amidőn a megvalósítás lehetősége és ideje elérkezik. Kezdettől fogva hangsúlyoztam, — és ezt hangsúlyozom ma is — hogy egy ország ügyeinek vitelét nem annyira új törvények, mint inkább a törvények mikénti végrehajtása állapítja meg. (Ügy van! jobb felől.) Egy nemzet viselkedését a törvények megtartása és egy kormányzat viselkedését a törvények mikénti megtartása jellemzi legjobban. (Ügy van! jobbfelől) Éppen azért egész igazságügyminiszteri működésemben nem annyira új, esetleg még kiforratlan ideáknak törvényjavaslat alakjában a Ház elé terjesztésére törekedtem, hanem igenis, törekedtem arra, hogy ebben az országban a törvények megtartassanak, és amennyire igazságügyminiszteri hatáskörben ezt megtehettem, arra kellő gonddal és kellő energiával felügyeltem is. Az igazságügyi tárca feladatai két részre oszlanak. A feladatok egyik csoportja adminisztratív jellegű, másik csoportja a., jogszabályalkotás. Az adminisztratív jellegű csoporthoz tartoznak a szervezeti kérdések. Méltóztassanak megengedni, hogy én itt elsősor5