Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-28

426 Az országgyűlés képviselőházának igazán nem érhet. Sajnálom, hogy nincs itt Eber Antal igen t. képviselőtársam, mint egyik tanuja annak, hogy én minden egyes érdekképviselettel úgyszólván nap-nap mellett beszéltem és ha valaki közelről intézte a gazdasági ügyeket, ha valaki mindenkit meghallgatott, ha valaki igazán — ahogy ÉVI mondani szokás — a gazdasági élet ütőerén tartva kezét, igyekezett adminisztrálni és kormányozni, azt hiszem, én voltam. (Taps a jqbboldalon.) Legfeljebb abibían érhet szemrehányás, hogy talán nem helyesen intézkedtem egyszer vagy másszor, bár a legjobbat igyekeztem ott is nyújtani, de a meghallgatásban és az érdekeltek szakértelmének felhasználásában a leglelkiismeretesebb voltam és a leglelkiismeretesebb leszek is, mert ha már kénytelenek vagyunk egy reánk kényszerített, irányított gazdálkodást folytatni, akkor az kell, hogy legyen a célunk, hogy az érdekeltekkel együtt és olyan kevéssé rosszul folytassuk, amennyire csak lehet. (Helyeslés jnbbfelől.) Engedjék meg, hogy egy apró kérdésben, amely nem merült ugyan fel a vitában, de amelyről a lapokban minduntalan túlzott cikkek jelennek meg, rövid nyilatkozatot tegyek, tudniillik a földgázkutatásról. Egy-egy fúrás pillanatnyi eredményéhez képest a földgázkutatáshoz nagy reményeket szoktak fűzni. Ezek a közlemények indokolatlanul felcsigázzák, majd később hirtelen lefokozzák a reményeket. A kutatások folynak a földgáz feltárása érdekében a pénzügyi lehetőségek keretében, komoly megfontolások alapján és megnyugtathatom a Házat, a legmodernebb és a legszakszerűbb módszerekkel. Hogy folyik a kutatás,. ez azt bizonyítja, hogy az geológiailag indokolt, tehát remény van, de vérmes, azonnal teljesülő reményeket ehhez fűzni nem lehet Talán szabad egy konkrét adatot előhoznom. Az Eszakamerikai Egyesült Államok most publikálták a náluk már hetvenöt éves. íöldgázkutatás történetét. Ebből láthatja az ember, hogy olyan helyeken, ahol produktív kút még nincs, vagyis ahol még csak kutatófúrásokról van szó, e kutatófúrásoknak 95%-a meddő. Venezuelában pedig 300nál több fúrást kellett mélyíteni, amíg megtalálták a petróleumot. Ne méltóztassék a magyar nyakas, konok és nehezen előjövő olajtól rossz néven venni,- hogy egy puszta újsághírre nem bújik rögtön elő a földből. (Derültség. — Br. Vay Miklós: Fúrni kell itt bizony!) Ami Reményi-Schneller Lajos t. képviselőtársam felszólalását illeti, az alátámasztotta azokat az érveket, amelyeket én felhoztam a devalváció stb. kérdésében, úgyhogy tulajdonképpen ezek ismétlései és egyben kiegészítései érvényesek. Az, amit a kamatszínvonalról mondott, tulajdonképpen helyes is, nem is. Tudniillik azt mondta, hogy a betétállomány nem függ a betéti kamatlábtól, amint azt a pénzügyi bizottságban is kifejtette, ahol utaltam arra, hogy mint mindennek van ára, a kamat is tulajdonképpen a pénznek az ára, ennélfogva függ a tőkehasználati díjától és a kockázattól. Azt mondani tehát, hogy egyáltalában nem függ a betéti kamatlábtól, nem lehet, de azt az én t. barátom nem is mondja. ö csak kiemeli, hogy lehet olyan helyzet, amelyben nincs döntő befolyása annak, hogy egy félpercenttel vagy egy percenttel alacsonyabb vagy magasabb-e a kamatláb és ez ott van, ahol megvan a bizalom. Az olasz példa semmit sem bizonyít vagy mindent bizonyít. Olaszországban ugyanis £8. ülése 1935 június 7-én, pénteken, egyéb okoktól eltekintve, már csak azért is lehet alacsony a kamatláb, mert a Duee személyiségébe és rendszerébe vetett fanatikus hit és bizalom olyan nagy, hogy bent hagyják a takarékpénztárban vagy bankban a pénzt akkor is, ha nem 5,, hanem 2-5 vagy 3% a kamat. De ez nem bizonyítja azt, hogy nem hat a betétek alakulására a betéti kamatláb, merfc a betéti kamat faktorainak lényeges része a kockázati díj, ott pedig, ahol bizalom van, ott szubjektive nincs kockázat. Ezt jelenti ez a kérdés. (Zaj a baloldalon. — Rupert Rezső: Adjanak okot a bizalomra!) Minthogy méltóztatott közbeszólni, rátérek erre is. Egy olyan gazdasági helyzetben, amelyben kénytelenek vagyunk a nemzet legértékesebb rétegei érdekében lényegében egy gazdamoratóriumot fenntartani, ahol a hitelező nem tudja, hogy ez mikor fog megszűnni vagy pedig attól fél, hogy azt tovább fogják építeni, ott nem lehet csodálni, ha nem érzik fennforogni a kockázatmentesség abszolút mérvét. Ezen csak az segíthet, — és ezért tekintem én az erkölcsi és a politikai tényezőket a mai világban elsőrangú gazdasági tényezőknek — ha egy erős kormányzat és annak a tisztesságében, tetterejében, reformkészségében és leformképességében való megalapozott bizalom olyan atmoszférát tud teremteni, — és erre törekedik a Gömibös-kormány — amely atmoszférában igenis meglehet a bizalom. (Hosszantartó taps a jobboldalon és a középen.) Azért mondom mindig, hogy az erkölcsi, szociális és -és politikai tényezőknek ez a harmóniája kell, hogy meglegyen. Ez meg is van és még fokozódni fog akkor, ha a reformok útján elő tudunk haladni, aminek ismét előfeltétele az, hogy a megtehetőt megtegyük idejében és a meg nem tehetőre vonatkozólag ne keltsünk reményeket. Igen t. Képviselőház! A városok kérdéseinek fontosságára hívta fel többek közt figyelmemet Drobni t- képviselőtársam. Ezzel a kérdéssel a kormány foglalkozik. A házadóra már voltam bátor kitérni. Sajnos, bármennyire közel is áll a szivemhez ez a kérdés, javaslatainak megvalósítására egyelőre nem látok lehetőséget. (Rupert Rezső: Már senkinek sincs itt háza, minden az államé!) Akkor nemlétező háztulajdonosok érdekében méltóztatott interveniálni. (Derültség.) Még csak a fagykár és a jégkár jelentőségével és a kársujtott vidékeknek a segítségreutaltságával kell röviden foglalkoznom. A kormány tisztában van ennek a kérdésnek bordere jé vei- Nagyon kérem azonban, méltóztassék ezt a kérdést is mély együttérzéssel, de lehetőleg bizonyos hidegvérrel kezelni. Sajnálatos és jelentős kár ez, de mint a múltban említettem, egyáltalában nem ingatja meg a költségvetést. Segítünk is, ahol kell, de természetesen a károkat teljes mértékben megtéríteni nem tudjuk. Ami lehetséges és ami észszerű, az megtörténik és azt hiszem, hogyha a termés úgy alakul más helyeken, ahogyan ma azt látjuk, semmiféle komolyabb baj nem lesz. (Felkiáltások a baloldalon: Adja Isten!) T. Képviselőház! Nagyon kérem t. képviselőtársaimat, méltóztassanak segíteni nekem. Nekünk — nézetem szerint pártkülönbség nélkül — ezekben a döntő gazdasági és pénzügyi kérdésekben — bár vannak szakszerű véleménykülönbségeink de a főirányokban — egyet kell értenünk. Erre a nemzetnek szüksége van. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Ismételten kijelentem, hogy ami reális és mellőzhetetlen szükséglet van, azt igyekszem