Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.
Ülésnapok - 1935-21
32 Az országgyűlés képviselőházának amellyel nem rendelkezhetik az az ügyvéd. Helyesebb volna, ha a bélyegilleték lerovását átalányösszegben állapítanák meg. Nem kellene ezzel kötelezővé tenni az átalányösszegben való lerovást, talán fakultatíve lehetne, hogy aki akarja, leröhatja egy összegben, aki nem akarja, az rója le esetenként, A büntetőeljárásba már 'behozták és én megállapítom, hogy ott bevált ez az újítás. De egyúttal megszabadítaná ez a bírói tisztviselői kart a spicliskedéstől is és megmentené a bíróságot attól, hogy hónaponként vagy negyedévenként a királyi kincstár kiküldje a maga külön spiclijét és végigböngéssze, végignézze az aktákat. Teljesen erkölcstelen is ez, mert abból az összegből, amit ott találnak, bizonyos hányad őket illeti. Második kérelme az ügyvédi karnak, hogy a pénzügyi hatóságok az ügyvédek kereseti és jövedelmi adóval való megadóztatását bízzák az ügyvédi kamarára. Az ügyvédi kamara tudja legjobban, hogy az ügyvédek mekkora adót tudnak elviselni. Látjuk, hogy a forgalmiadó kivetése ilyen módom történik és ott sincs semmi panasz. Az ügyvédkollegák szabályszerűéin és igazságosan kiróják a kontingenst, amit megállapítanak a kamarákkal szemben. Az előttem szólott t. képviselőtársam is mondotta, hogy méltóztassék, de mielőbb, a pereik értékhatárát leszállítani. Képtelenség, amint képviselőtársam is mondotta, hogy 200 pengős perértéknél nincs fellebbezés. 200 pengő ma olyan kapitális, amelyért vidéken házat, vagy egy hold földet lehet venni, e fölött ítélkeznek az első fokon és nincs fellebbezés. Azonkívül a statisztikából is megállapíthatja az igazságügyminiszter úr, hogy a perek legnagyobb része 200 pengőn alul van. (Dulin Jenő: Alig van ma más per!) Ez is azt bizonyítja, hogy az érték annyira eltolódott, hogy a jogkereső közönség vagyoni érdeke megkívánja ennek megváltoztatását. Hogy segíteni lehessem a ügyvédi karon hirtelen, ehhez nem szükséges külön törvényhozás. Méltóztassék talán a telekkönyvi ügyekben kötelezővé tenni az ügyvédi képviseletet. Azonkívül itt van a közjegyzői intézmény is. Közjegyzőség csak kiváltságosaknak jut; sajnos, Magyarországon közjegyző csak az lehet, aki politikai érdemeket szerzett. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Azt hiszem, ez elég téves!) Ha végignézek a kinevezett közjegyzőkön, úgy látom, hogy az 98%-ban mind élharcos volt, vagy politikai érdemeket szerzett. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Nem úgy van, de nem baj!) De így van! A közjegyzői intézményt is lehetne olymódon módosítani, hogy a 10—15 éve gyakorlatot kifogástalanul folytató ügyvédeket fel lehetne ruházni ezzel a jogosítvánnyal, vagy be lehetne olvasztani az egész közjegyzői intézményt a bíróságba. Tekintélyes jövedelme volna ebből az igazságügyi tárcának. Ugyancsak elfogadom a községi jegyzők tehermentesítését, mert a községi jegyzők — amint az előttem szólott t. képviselőtársam mondotta — folyton arról panaszkodnak, hogy túl vannak terhelve munkával. Nem akarom őket megrövidíteni. Nekik esetleg szerzett joguk, hogy magánmunkálatokat végezzenek. Léptessük elő a községi jegyzőket egy fizetési fokozattal (Egy hang a középen: Akár kettővel!) és a magánmunkálatok végzésétől tiltsuk el őket. Az ügyvédeknek tekintélyes része azonnal ellepi a községeket és az ügyvédnyomor részben meg lesz 21. ülése 1985 május 27-én, hétfőn. oldva. Itt van a közigazgatási bíróságnak középfokú kiépítése, azután törvénybe is van iktatva a békebírói intézmény. Azt ígérték, hogy az ügyvédek részben ott is el fognak tudni helyezkedni. Kérdem a miniszter urat, miért nem méltóztatik sürgetni, hogy ez is megvalósíttassék. Azután hivatkozom a gazdaadósságok rendezésére. Mindenkiről méltóztatott gondoskodni, csak az ügyvédről nem. Annak az ügyvédnek munkája nem olyan, mint az orvosé, vagy az iparosé, vagy másé? Miért nincs az ügyvéd munkája tiszteletdíjának legalább egy része kivéve*? Miből éljen az az ügyvéd? Levegőből? A gazdaadósságoknál egyáltalában figyelmen kívül hagyták az ügyvédi díjat, pedig az ügyvéd a középosztálynak gerince, oszlopa, a kapitalista társadalmi rendnek szintén oszlopa, tehát megérdemelné, hogy foglalkozzanak vele. Figyelmébe ajánlom a miniszter úrnak, hogy az ügyvéd nyomorát enyhíteni lehetne, ha a telepítéseknél, a tagosításoknál esetleg konszlderáció tárgyává tenné azt, hogy ügyvédi kényszert vagy kötelezettséget írjon elő. Az okirati kényszer is régóta kísért az országban. Sok mindenféle hálátlan pernek, ellenségeskedésnek, kiadásnak venné elejét, ha végre az okirati kényszert is bevezetnék. Az ügyvédi nyugdíjintézet szenved azért, mert egész vagyonát odaadta hadikölcsönbe. Módot kell találni arra, hogy az az ügyvéd, aki talán különösen az előbbi időkben vagyont tudott szerezni, de a háborús viszonyok és a pénz devalvációja miatt egész szerzeménye, vagyona .tönkrement és most rászorulna arra, hogy nyugdíjat kapjon, hozzá is jusson a nyugdíjhoz, ha már befizette a törvény alapján kirótt összegeket. Most azután kiderült, hogy nyugdíjra egyáltalán nincs igénye, özvegye pedig csak alamizsnát kap. Megélni kevés, éhenhalni sok, amit az ügyvéd özvegyének adnak. Minthogy én a kormányzattal szemben nem viseltetem bizalommal és miután nem látok semmi olyan tendenciát, amely a mi elgondolásainkat honorálná, ennélfogva a költségvetést nem fogadom el. (Éljenzés és taps a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Mózes Sándor! Elnök: Nincs jelen. Elveszti felszólalási jogát. Szólásra következik? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Petro Kálmán! Elnök: Petro Kálmán képviselő urat illeti a szó! Petro Kálmán: T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy igazán röviden teljesítsem kötelességemet és néhány kérdést intézzek az igazságügyminiszter úrhoz. Az első az, hogy miért van éppen most a legjobb alkalom arra, hogy a pénzügyi hatóságok az ügyvédeket könyvvezetésre kényszerítsék? Akkor, amikor az ügyvédek nyomorognak, amikor nem tudnak megélni, amikor az érdemekben megőszült ügyvéd másképpen nem tud megoldást találni az életére, mint azzal, hogy főbelövi magát, akkor jönnek a pénzügyi hatóságok, azzal, hogy kényszerítik az ügyvédet adóztatás meg nem tudom, mi minden más címen arra, hogy könyvet vezessen. Vagy vezeti azt a könyvet és akkor nem fogja tudni beelírni a valóságot, mert hiszen lehetetlen, hogy kiadja az ügyvéd az egész klientúráját bárkinek. Az ügyvéd titoktartását, amelyre