Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.
Ülésnapok - 1935-23
Az országgyűlés képviselőházának 2, osztályban voltak a munkások nagy tömegei, ahol a 6—7 pengős napi keresetek vannak, addig ma a biztosítottak nagy tömegei a 2. és 3. osztályban vannak, ahol a 2—3 pengős napi keresetek vannak. Kár ilyen kijelentéseket tenni, hogy magasak a munkabérek, vagy hogy a kartelek magas munkabéreket tudnak biztosítani. Sajnos, éppen az ellenkezője áll. A kartelek magas árait nem követik azok a munkabérek, amelyeket joggal lehetne elvárni. A vámokra vonatkozóan is sok szó esett az árakról, meg mindenről. Itt van előttem egy öltöny ruha számlája. A ruha külföldi szövetből készült. A szövet ára 66 pengő 65 fillér. Vámja 31 pengő 50 fillér. Itt van tehát egy hiteles számla, amelylyel demonstrálni lehet azt, hogy mi okozza az árdrágítást? Azok az abnormis közterhek, amelyek az iparra nehezednek és amelyekhez igazolódik a belföldi termelés. A 'belföldön termelt áru árát ugyanis nem a szerint kalkulálják a kartelek és munkaadók, hogy mennyi az előállítási költség. Állítom, hogy vannak cikkek, amelyeknek előállítási költsége olyan minianális, hogyha felényiért adnák, akkor is egészen kitűnő üzletet lehetne csinálni. Nem a szerint kalkulálják az árakat, hogy mennyi a termelési költség, a munkabér, a rezsi és egyéb dolgok, hanem azt mondják: külföldi áru, hozzá a vám. Ez kitesz ennyit. Az enyém 5%-kai olcsóbb és akkor egészen jó üzletet csinálok. A kereskedelemügyi minisztérium költségvetésének tárgyalásával kapcsolatban felhívom a miniszter úr figyelmét az Útépítő Részvénytársaságnál történt dolgokra. Igen sok adat és különbözŐ panaszok vannak előttem, amelyeknek lényege az, hogy az Útépítő Kész vény társaságnál különböző visszaélések történtek és az Útépítő Részvénytársaság Juranics-utca 18. szám alatti telepét ebből kifolyólag be is zárták. A visszaélést elkövető tisztviselőt, akrt a kereskedelmügyi minisztérium fegyelmi úton eltávolított, később valami más címen visszahelyezték. A telep bezárása folytán körülbelül 150 munkás munka nélkül maradt. Felhívom erre a miniszter úr figyelmét és ha a miniszter urat érdekli, rendelkezésére bocsátom ezeket az adatokat. Meg vannak nevezve a tanuk, fel van sorolva, hol történt a visszaélés; scz a miniszteri tanácsos, aki ezt az üzemet vezette, az üzem munkásait hogyan foglalkoztatta villája építésénél, hogyan használta fel a,z üzem részére szállított anyagot villájánál. A vége az, hogy vizsgálat indul és 150 munkás munkanélkülivé válik. (Propper Sándor: Megint a munkás a Fekete Péter.) A költségvetés tárgyalása során ismételten szó esett az érdekképviseletekről. Miután a kereskedelemügyi minis-zter úr tárcája körébe tartozik, legyen szabad erről a kérdésről is beszélnem. Szó esett az érdekképviseletekről és hivatkozás történt arra, hogy meg kell alakítani az érdekképviseletet. A miniszterelnök úr arra hivatkozott, milyen szétágazó, különböző bajok vannak a különböző érdekeltségek körében. Egészen véletlen, hogy ma egy délutáni lapban cikk jelent meg, amely szerint a különböző kutyaegyesületek sem tudnak megbékülni, marakodnak., Fel vannak sorolva a cikkben a különböző kutyaegyesületek: a Magyar Foxterrier Tenyésztők Egyesülete, Magyar Tacskótenyésztők Egyesülete, Magyar Országos Vizslakluh, '. ülése 1935 május 29-én, szerdán. 129 Magyar Vérebegyesület, Magyarországi Kutyafajtákat Tenyésztők Egyesülete, Dobermannosok Egyesülete, Magyar Rendőrkutya Egyesület. Még ezek sem férnek Össze. (Derültség.) Nem tudom, ezek a mélyreható okok szolgál-: nak-e arra, hogy az érdekképviseletet meg kell csinálni? (Derültség.) Itt is differenciák vannak, a kutyák sem férnek össze. Ebből következtetni lehet, hogy az emberek talán még kevésbbé férnek össze, ami érthető is, hiszen nem olyan állapotok vannak se nálunk, se máshol, hogy az emberek olyan nyugodtan dolgozhatnának, élhetnének. Miután itt egy pár konkrét kérdést említet- \ tek fel és miután a miniszterelnök úr is azt mondotta, hogy a szakszervezetek pedig a jövőben nem fognak politizálni, legyen szabad megjegyeznem, hogy a magyar szakszervezetek nem politikai testületek. A magyar szakszervezetekbe — legalább azokba a testületekbe, amelyek a szakszervezeti tanács vezetése alatt állanak és annak kötelékébe tartoznak — bárki beléphet, senkitől nem kérdeznek két dolgot. ! Nem kérdezik meg senkitől a vallását és a politikai meggyőződését. Ez a két dolog az, amire senki sem kíváncsi. Mindenki beléphet és akinek e tekintetben kételyei vannak, — lesznek talán a képviselő uraknak ismerősei, méltóztassanak elküldeni akár a vasmunkás-, akár a famunkás-, akár más szövetségbe és méltóztassanak ott felvételi lapot kérni. Az illető kitölti, lefizeti az alapszabályban előírt beiratási díjat és a tagdíjat s az egyesület tagjává válhatik: senki nem kérdezi tőle, hogy mi a politikai meggyőződése. (Br. Roszner Iván: Megszűnik politikai nézete lenni!) Megszűnik politikai nézete lenni? Nem tudom, mit méltóztatik az alatt érteni, hogy megszűnik politikai nézete lenni. (Br. Roszner Iván: Szabad véleménye!) Az illető az alapszabályban körülírt tagsági jogait szabadon gyakorolhatja, annak gyakorlásában őt senki... (Br. Roszner Iván: Tagdíjfizetés!) Kérem, t. képviselőtársam, Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen és ha már a tagdíjfizetésre méltóztatik hivatkozni, akkor legyen szabad nekem ide, a Ház asztalára letennem egy füzetet, amelyet nem mostanra, tehát nem erres az j alkalomra készített az illető érdekeltség, hanem, ha jól tudom, ez már elkészült öt vagy I hat évvel ezelőtt, vagy talán régebben is, amelyben fel vannak sorolva a magyar szakszervezetekre vonatkozó összes adatok. Ezt a füzetet német nyelven adtuk ki és pedig azért, mert nem Magyarországra szántuk, hanem külföldre. I Külföldre szántuk azért, mert velem is, barátaimmal is, nagyon gyakran megtörtént, vala! hányszor kimentünk külföldre, hogy olyan : kérdéseket intéztek hozzánk, amelyeket egyál! tálában nem tudtunk megérteni és láttuk, hogy I Magyarországról keveset tudnak, — de még ke! vesebbet tudnak a magyar szakszervezetekről | — úgyhogy szükségesnek tartottuk ezt a füzetet kiadni. Tízezer példányban küldtük szét a világ minden részébe: Kínába, Japánba, Németországba, Ausztráliába, Amerikába és máshova. Mutathatnék egy csomó levelet, amelyet külföldi egyetemekről írtak, amelyben kérték ezt a füzetet, mert hallották, hogy egy ilyen füzet megjelent, amelyet ők forrásmunkának használhatnak fel és a maguk könyvtárába kívántak beilleszteni. Elismerem, hogy ebben a füzetben tényleg politizálást követtünk el, még | pedig úgy, hogy belerajzoltuk a régi Nagy! Magyarországot és ebbe belerajzoltuk a mai i Magyarországot (Dulin Jenő: Nagyon helyes!) I és odaírtuk, hogy a régi Nagy-Magyarország-