Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-23

Az országgyűlés képviselőházának 23. ülése 1935. évi május hó 29-én, szerdán, Sztranyavszky Sándor, Kornis Gyula és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A kereskedelemügyi tárca 1935/36. évi költségvetése és vele kapcsolatban az állami üzemek költségvetésének XVIII., XIX. és XX. fejezete, valamint XXVI. fejezetének 1., 2, és 3. címe. Hozzászóltak : gr. Teleki János, Müller Antal, vitéz Tóth András, Sándor István, br. Vay Miklós, Peyer Károly, vitéz Martsekényi Imre, Propper Sándor, Vázsonyi János, gr. Esterházy Móric, Eckhardt Tibor, Szabó József, Fábián Béla, Takács Ferenc, Dinnyés Lajos, ösoór Lajos, Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter, Németh Imre, Idein Antal, gr. Festetics Domonkos, Pinezich István. — Személyes kérdésben felszólalt Surgoth Gyula. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzó'könyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: vitéz Gömbös Gyula, Bornemisza Géza, vitéz Kozma Miklós. (Az ülés kezdődik délután 4 óra 1 perckor.) (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Vásárhelyi Sándor, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Huszár Mihály, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig vitéz Kenyeres János jegyző urat kérem fel. Bemutatóim a t. Háznak az állandó összeférhetlenségi bizottság elnökének jelentését, amelyben tudatja, hogy az állandó összeférhetlenségi bizottság gróf Teleki János képviselő úr ös széf érheti enségi ügyében az előkészítő eljárást befejezte. Minthogy a házszabályok 86. Vadérteimében a Ház elnökének feladata, hogy az ítélő bizottság kisorsolását nyolc nap eltelte után tartandó s naptárilag megjelölendő ülés napirendjére kitűzze, ennélfogva gróf Teleki János képviselő úr összeférhetlenségi ügyében az ítélőbizottság kisorsolását folyó évi június hó 14 napjára kitűzöm. A kisorsolás a napirend letárgyalása után, illetve a napirend letárgyalására szánt idő utolsó félórájában fog megtörténni. A kisorsolás után a kisorsolt ítélőbizottság az ügyet nyomban tárgyalás alá veszi. A kisorsolás és a tárgyalás napjáról a Ház irodája úgy az érdekelt képviselő urat és a bejelentőt, valamint a 40-es jegyzékben foglalt képviselő urakat a házszabály oknak megfelelő módon értesíteni fogja. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Bejelentem a t. Háznak, hogy a, jbelügyminiszter úr a legközelebbi ülésünk végén, a napirend megállapítása után szóbeli választ fog adni Dinnyés Lajos képviselő úrnak folyó hó KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ II. 22-én Kenyeres Kauffmann Miklós képviselő ügyében előterjesztett interpellációjára. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Napirend szerint következik a kereskedelemügyi tárca költségvetésének és vele kapcsolatiban az állami üzemek 'költségvetése XVIII., XIX. és XX. fejezetének, valamint XXVI. fejezete 1., 2- és 3. címének folytatólagos tárgyalása. Szólásra kövekezik gróf Teleki János képviselő úr, aki 'beszédének elmondására tegnapi ülésünkön halasztást kapott. Gróf Teleki János képviselő urat illeti a szó. Gr. Teleki János: T. Képviselőház! A költségvetés általános vitája során elhangzott magas röptű és magas színvonalú beszédek során jöttem csak rá arra, hogy milyen nehéz feladatra vállalkoztam akkor, amikor^ szíízbeszédem témájául a uiodern közlekedési politika irányelveinek vázolását választottam és ezeknek az irányelveknek a szemszögéből kívánom a kereskedelemügyi tárca idei költségvetését bírálat tárgyává tenni. A kereskedelmi tárca költségvetése csak egy része az ország egész gazdasági politikáját magában foglaló költségvetésnek, de jelentősége mind nagyobb és nagyobb lesz annak következtében, hogy a termelés és az értékesítés fázisa között szereplő közlekedés mindinkább döntő faktorrá válik az áralakulásban. A közlekedési politika egészen új tudomány és^ éhben a Házban a mai napig megfelelően még nem pertraktáltatott. Célja, hogy a ma forrongásban lévő közlekedést szervesen illeszsze bele az ország gazdasági életébe és az egyes közlekedési eszközök harmonikus összehangolásából adja meg az egységes nemzeti közlekedési politikát. Mert csak egy helyesen felfogott és helyesen alkalmazott közlekedés alkalmas arra, hogy az ország közgazdaságának olyan támaszt nyújtson, amilyent egy igazi közlekedéstől elvárni lehet és amilyenre képes is. 18