Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-22

Az országgyűlés képviselőházának 22. ülése 1935 május 28-án, kedden. 113 vagyok bátor emelni, akkor ez az, hogy amikor immár évek óta beszélünk idegenforgalomról, amikor volt egy kereskedelmi miniszterünk, aki minden felszólalása alkalmával hangsúlyozta, hogy mennyire az idegenforgalommal kíván foglalkozni, akkor előállott az a helyzet, hogy az indokolás még mindig arról beszél, hogy ez az összeg^ lehetővé teszi egy munkaprogramm kidolgozását. Bocsánatot kérek, én azt hiszem, hogy amikor már egy külön szakosztálya van az idegenforgalomnak, amikor ez a kérdés már első helyen áll valutaproblémáink között és azok megoldhatásának egyik legfontosabb eszköze, nem volna szabad még mindig a probléma kidolgozásánál tartanunk, hanem a messzemenő cselekvési folyamatnál. (Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter: Ez folyamatos dolog!) Sajnos, az idő rövidsége miatt az idegenforgalom részleteivel ott nem foglalkozhatom, ezért legyen szabad csak egészen röviden arra utalnom, hogy a most megvalósított és az áruforgalmi autarch!a után az idegenforgalomban a személyi autarchia elvét is meghonosítani kívánó rendszerrel szemben és a magyar idegenforgalom és a magyar valutaprobléma - szempontjából sokkal egészségesebb irányzatnak tartanám a közlekedés politikáját, a közlekedését abban az értelemben, hogy a magyar idegenforgalom érdekében is, de a külföldi utazásokhoz fűződő nagy kultúrérdekek szempontjából is olyan megállapodásokat létesítsünk a magyar kiutazások szempontjából figyelembejövő országokkal, amely megállapodások alapján egy, a magyar mezőgazdasági cikkekből létesítendő bizonyos összegű kiviteli többösszeg ellenében utazási bonokat boesátanánk rendelkezésre. Amint a német pénzügyminiszter igen helyesen hangsúlyozta, Svájc a rendes^ német exporton felül külön exportot vesz át

## Németországtól és azt utazási bonok formájában fizeti, német kötelességgé vált a svájci fürdőihelyek frekventálása- (Bornemissza Géza kereskedelemügyi miniszter: Nem új dolog.) Azt hiszem, Ausztria és Olaszország felé nagyon indokolt volna ilyen (megállapodásoknak még a nyári szünet előtt való létesítése. Respektálva a házszabályok előírásait, sajnos, nem tudom folytatni. Talán a részletes vitánál leszek bátor még az idegenforgalom néhány kérdését érinteni, azonban a kifejtettek után úgy vélem, indokolt, hogy a költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Teleki János gróf! Gr. Teleki János: T. Ház! Az idő előrehaladott voltára tekintettel kérem, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy felszólalásomat a holnapi ülésen mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: Hozzájárul a kérelemhez a t. Ház? (Igen.) A Ház a halasztási kérelemhez hozzájárult. A napirend tárgyalására- szánt idő letelt. Javaslatot teszek arravonatkozólag, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap, szerdán délután 4 órakor tartsa. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Már reggel nyolckor! — Propper Sándor: Bevált a nyolcórás szisztéma!) s annak napirendjére tűzessék ki a magyar állami költségvetés egyes tárcáinak folytatólagos tárgyalása. (Helyeslés*.) Méltóztatnak éhhez a napirendi javaslathoz hozzájárulni? (IgenHß Ha igen, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az indítvány- és interpellációskönyv felolvasása. Kérem a jegyző urat, hogy az indítvány könyvet felolvasni szíveskedj ékEsztergályos János jegyző: Az indítványkönyvbe újabb bejegyzés nincs. Elnök: Es az interpellációs könyvben? Esztergályos János jegyző: Ott sincs! Elnök: Jelentem a t. Háznak, hogy gróf Pálffy-Daun József képviselő úr a házszabályok 143. §-a alapján személyes megtámadtatás címén kért szót. A képviselő úrnak az engedélyt megadtam. Gr. Pálffy-Daun József: T. Ház! A Ház 24-i ülése^ alkalmával Propper Sándor képviselő úr szükségesnek találta engem azzal megvádolni, hogy az úgynevezett Bank-utcai milliókról, a Bécshen, a kommunistáktól visszaszerzett 135 millióról elszámolni nem tudtam. (Györki Imre: Ezt a felszólalását ki készítette, képviselő úr, azt mondja meg?!) Ezt a felszólalásomat magam készítettem, t. képviselő úr. Elnök: Györki képviselő urat kérem, maradjon csendben. Gr. Pálffy-Daun József: Azt is állította, hogy annak ellenére, hogy az azóta elhunyt Batthyány Tivadar felszólított az elszámolásra, ez nemi történt meg- En végtelenül örülök annak, hogy ezáltal a t. képviselő úr alkalmat adott nekem arra, hogy röviden megvilágítsam azokat az állapotokat, amelyek a magyarországi szociáldemoktratapárt 1919-i uralma alatt voltak, Propper képviselő úr közbeszólásával azt akarta igazolni, hogy azok a hazafiak, akik kénytelenek voltak Magyarországról elmenekülni, mert nem hódoltak he a vörös uralomnak, akik külföldön éltek emigrációban, a bécsi Anna-bárban ezeket a milliókat elherdálták. (Györki Imre: Bizony, ezt tették!) Ebből az egész felszólalásából mindössze csak az az egy tényállás az igaz, hogy a hazához hű állampolgároknak távoznia, .menekülnie kellett a haza területéről és pedig azért, mert ahtoian az épületben, ahol a szociáldemokrácia és a kommunizmus együtt lakik, megtalálták egymást a II. és III. internacionálé hívei. Hogy a képviselő úr engem támadott és igaziságtalanul támadott meg, az abból magyarázható, (Györki Imre: Mégis valaki csinálhatta a beszédet, mert olvassa. Mégis Dinnye Mihály csinálta ezt a beszédet! — vitéz Mikolay József: Nem! fontos, akárki csinálta. Majd megkérdezzük magát, hogy a magáét ki csinálta! — Györki Imre; A szerző!) hogy a milliókat Bécsbe vitték és ott helyezték el. Az én tevékenységem a pénzzel kapcsolatban tisztán abból állott, hogy az úgynevezett követeket biztos helyre vittem és letartóztatásba helyeztem, de engem sem Batthyány Tivadar, sem más, soha »elszámolásra fel nem szólitott. (vitéz Mikolay József: Most_ szóljon valamit! — Propper Sándor: Várja meg, amíg felállók. Ne kakaskodjék, hé!) En az úgynevezett követeket megfelelő helyre helyeztem!. Sajnos, az akkoriban vörös presszió alatt álló, egyébként rendkívül^ tisztességes és hazafias hécsi rendőrség kénytelen volt ezt rövid időn belül felfedni, s ennek következtében én magam letartóztatásba kerültem, (Propper Sándor: 60 millió került meg, 80 millió eltűnt!) úgyhogy dorbézolásra nekem időm és alkalmam nem volt és nemi lehetett. ' Amikor a magyarországi saociáldemokra»árttal szimpatizáló osztrák kommunisták 16*