Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-22

108 Az országgyűlés képviselőházának Sajnos, ezeknek az erőknek az ereje nem ele­gendő aJhhoz, hogy lebírja a nemzetközi nagy politika feszültségéből származó ellenhatások erejét. Mégis vannak bizonyos erők és ezek az erők jogosulttá teszik dolgainknak és a most következő 1935/36. évi költségvetés keretében viszonyaink alakulásának valamelyes kedve­zőbb megítélését. Ez a rendkívül óvatos és földönjáró opti­mizmus kifejezésre jut a kereskedelmi tárca költségelőirányzatában is. A kereskedelmi mi­niszter úr a kiadásokat körülbelül 10%-kal nö­veli, amennyiben a tavalyi előirányzattal szem­ben 43'6 millióról 48 millióra emelte a kiadá­sókat. Körülbelül ugyanilyen percentben növeli a miniszter úr a bevételeket is. Előre kell bo­csátanom, hogy a költségvetés szerkezeti fel­építésében semmiféle lényeges változás egy­előre nincsen. Mindössze két változásról kell jelentést tennem a t. Háznak: az egyik az, hogy a Külkereskedelmi Hivatal költségeit a kormány a miniszterelnöki tárca köréből ki­vette és ide illesztette be, amivel, azt hiszem, valamennyien egyetérthetünk, mert az idevaló beillesztés organikus abb és helyesebb elhelye­zése ennek az intézménynek. Egy másik ilyen szerkezeti változásnak nyomát mutatja a költ­ségvetésben annak a 100.000 pengőnek az elő­iranyozása, amelyet a kereskedelemügyi mi­niszter úr ai iparügyi minisztérium költségeire szánt és amelyről az iparügyi minisztérium felállítására vonatkozó javaslat tárgyalása so­rán már többször volt szó. Jelentem a t. Háznak, hogy a tárca költ­ségvetési előirányzata körébe eső személyzeti létszámot 77-tel csökkentette a miniszter úr, ennélfogva igyekezett megfelelni azoknak a cél­kitűzéseknek, amelyek az egész vonalon a sze­mélyzeti kiadások apasztását szeretnék elérni. Jelentem azután a t. Háznak, hogy az a bizonyos 10% többkiadás, — 4'4 millió pengő — amelyről már az előbb heszéltem, a következő­képpen oszlik meg: a légügyi forgalom fejlesz­tésére a miniszter úr 1'7 millió pengővel többet kér, a meglévő utak karbantartására és egyes utak átépítésére 21 millió pengővel kér többet, mint amennyi a múlt évben elő volt irányozva; a kereskedelemügyi tárca körébe eső jaivítómű­helyek modernizálására, új gépi berendezésére 300.000 pengő, a csepeli kikötő raktárházára ugyancsak 300.000 pengő van felvéve. Ezek a tételek együtt adják a 4'4 milliót. Jelentem még, hogy a tárca félmillió pen­gővel többet irányoz elő beruházásokra, mint a múlt évben és a beruházások 11-5 millió pen­gőt tesznek ki. A tárca körébe eső összes ága­zatok és üzemek 20 millió pengőt fognak a jövő évi költségvetésben beruházásokra fordí­tani. A beruházással kapcsolatban azonban ki kell egészíteni a iképet imég azzal, hogy — mint méltóztatnak tudni — a kormány felhatalma­zást kért 15 millió pengő belföldi kölcsön fel­vételére, amely belföldi kölcsönnek túlnyomó, része ennek a tárcának a körében kerül majd felhasználásra. Most pedig a tárca kompetenciája körébe eső üzemek közül a postára térek rá. A posta bevételei 1930/31-ben érték el a kulminációs pontot 108 millió pengővel. Azóta állandó esés mutatkozik és a hanyatlás a múlt esztendő­ben volt a legnagyobb, amennyiben a múlt év­ben a bevételeket már csak 92 és félmillióban tudták előirányozni. Az idén a miniszter úr a posta bevételeinél, még pedig a telefon- és a rádióbevételeknél, 1*1 millió pengő több­bevételt remél. 22. ülése 1935 május 28-án, kedden. Jelentem t. Háznak, hogy a postának és a miniszter úrnak a létszámapasztásokra vo­natkozóan már korábban elkezdett akciója eb­ben a költségvetésben a következő számokat mutatja. 440 fíoVel csökkentik a létszámot. En­nek az üzemnek előírt vagy megállapított nor­mál létszáma 12.000 fő; a csökkentésnél a lét­szám 12.242 fő lesz tehát még mindig nem tud­juk elérni az előirányzott 12.000-es normál lét­számot. Jelentem, hogy a postánál a beruházás cí­mén felvett összeg 700.000 pengővel kevesebb, mint tavaly volt: 3-4 millióról 27 millióra mér­sékli a miniszter úr a beruházások összegét. Közölnöm kell azonban a t. Házzal, hogy a 15 milliós belföldi kölcsön keretében a posta be­ruházási céljaira másfélmillió pengőt fog a kormány fordítani. Egyébként meg kell itt emlékeznem arról, hogy ez az üzem a háború befejezése óta — és én ezt rendkívül fontos számnak tartom, — összesen 136 millió pengőt invesztált. Külön ki kell emelnem, — és erre még később vissza fo­gok térni — hogy ez az üzemünk — mint az államvasutak és az állami gépgyárak is — meglehetősen nagy összegű adósságterhet vi­selnek. A posta adósságainak összege az 1935/36. évi előirányzat szerint 98 millió pengő. 4-2 millió pengő összegben kell az üzemnek ka­matot fizetnie és hét és félmillió pengőt kell törlesztésre fordítania, amiből méltóztatnak látni, hogy igen jelentős összeggel terhelik az üzem vitelét az ilyen természetű kiadások. Je­lentem végül, hogy a posta nyugdíjterhe 13-7 millió pengő, amiből az úgynevezett trianoni teher körülbelül öt és félmillió pengőre tehető. Ami a Máv.-ot illeti, a Máv. költségelő­irányzatában az a bizonyos földönjáró és óva­tos optimizmus, amiről már említést tettem, szintén érvényesül. A miniszter úrnak és a Máv. vezetőségének az a meggyőződése, hogy a jövő év bevételeinek előirányzásánál mód van egy bízn-nyo.e + nV»V»le+ felvételére. Az áruszállításoknál a Máv. vezetősége ezt a többletet 4*1 millió pengővel irányozza elő. Így adódik a bevételeknél 215'5, a kiadások­nál pedig 269*5 millió pengős összeg, úgyhogy a Máv. hiánya a jövő évben 54 millió pengőt fog kitenni. Annak ellenére, hogy a Máv. ve­zetősége és a miniszter úr a bevételeknél le­hetőnek, sőt valószínűnek tart egy több mint négymillió pengős bevételi többletet, a minisz­ter úr nagy felelősségérzettel és óvatossággal ebből az összegből csak 1*6 millió pengőnek >a kiadások közé való beállítását engedte meg, amivel természetesen az egyébként várható de­ficit összegét csökkentette. Jelentem a t. Háznak, hogy a létszámcsök­kentési akció keretében a Máv. 1935/36. évi költségelőirányzata 1514 fővel való apasztast irányoz elő, úgyhogy a mostani létszám 27.848 lesz. Jelentem továbbá, hogy az üzemi kiadá­soknál igen jelentős, kétmillió pengős megta­karítással, a felújítási kiadásoknál viszont há­rommillió pengő többlettel számol ez az elő­irányzat. Kisösszegű többlet, majdnem 200.000 pengő mutatkozik a vegyes kiadásoknál. A beruházások Összege itt is kevesebb, mint a múlt évben volt; 6"5 millió helyett csak 5*9 millió pengő, a 15 millió pengős belföldi köl­csönnek azonban igen jelentékeny része, kö­rülbelül 7 millió pengő esik majd a Máv. be­ruházásaira. Jelentem továbbá, hogy míg ennek a fon­tos üzemünknek a háború előtt összesen 1T0 millió pengő adóssága volt, addig ez e ín r, Js az

Next

/
Oldalképek
Tartalom