Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-7

6t Az országgyűlés képviselőházának gyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa a címet, a bevezető szöveget és az 1—5. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: A törvényjavaslat címét, a bevezető szöveget és az 1—5. %-t •— meg nem támadtatván — elfogadottnak jelentem ki. Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta és annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Napirend szerint következik a közoktatásügyi igazgatásról a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr törvényjavaslata. (írom. 7, 24-) Az előadó urat illeti a szó. SzinyeiMerse Jenő előadó: T. Képviselőház! Amikor az igen t. kultuszminiszter úr az elmúlt évben beterjesztette a középiskola reformjáról szóló törvényjavaslatát, amely az országgyűlés által elfogadtatván, mint 1934:XI. te. nyert az Országos Törvénytárban kihirdetést, már annak a törvényjavaslatnak indokolásában jelezte, hogy az iskolafelügyelet kérdéséről a közeljövőben külön törvényjavaslattal szándékozik az országgyűlés elé lépni, amelyben nemcsak a középiskola, hanem általában valamenynyi iskolatípus felügyelete és irányítása is rendezésre fog találni és amelyben ezenkívül a középfokú tanügyi hatóságok ügye is törvényes rendezést fog nyerni. Ennek az ígéretének tett eleget a kultuszminiszter úr az előttünk fekvő törvényjavaslattal, amelynek a Képviselőházhoz történt benyújtását megelőzte »A közoktatási igazgatás újjászervezése« című, a kultuszminiszter úr által külön kötetben kiadott műnek a megjelenése. Kötelességet vélek teljesíteni, amikor megállapítom, — és azt hiszem, e tekintetben nincs véleménykülönbség közöttünk — hogy a törvényjavaslat, illetőleg az ezt kiegészítő említett külön kötet az érthető és világos szövegezés, a történet-filozófiai tanulmánynak beillő általános indokolás, valamint a csatolt grafikonok és térképek sikeres és az áttekintést megkönnyítő összeállítás által mintaképül szolgálhat abban a tekintetben, hogy miképpen lehet és kell törvényjavaslatot előkészíteni és megszerkeszteni s nemcsak a szakértők, hanem a laikusok számára is élvezhetővé tenni. Erre a javaslatra valóban áll az, amit egy róla szóló kritikában olvastam, hogy világos fénysugárként hat a mostani gazdasági és kulturális zűrzavarban. T. Képviselőház! Voltam bátor említeni, hogy a törvényjavaslat az iskolafelügyelet es a középfokú tanügyi hatóság kérdését kívánja rendezni. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a törvényjavaslat csupán erre törekszik. A miniszter úrnak ezzel a törvényjavaslattal sokkal messzebbmenő célja van, amelynek eléréséhez a két előbb említett kérdés rendezése inkább csak eszközül szolgál. A javaslat tulajdonképpeni célkitűzése, amely azt egyben anynyira időszerűvé és szükségessé teszi, a nemzeti művelődés és nevelés egységének biztosítása, az átfogó és egyetemes érvényű nemzetnevelési elvek érvényesítése valamennyi iskolatípusban, hogy ezáltal a nemzeti élet fejlődése helyes irányba legyen terelhető és a nemzet a most sajnálatosan dúló gazdasági, társadalmi, politikai és az ezeknek alapul szolgáló lelki válságból kivezethető legyen. 7. ülése 19 $5 május 7-én, kedden. T. Képviselőház ! Esetleges félreértések és netán felmerülő aggodalmak eloszlatása végett legyen szabad nyomatékosan hangsúlyoznom, hogy a nemzeti művelődés egysége, egységes világnézet kialakítása és e célból az iskolai nevelés elvi egységének biztosítása korántsem jelent uniformizáló törekvéseket. A nevelés egységét nem a tanítás és a tanár lélektelen uniformizálásával kívánom biztosítani, — mondja az indokolás — hanem minden iskolatípus és minden szaktárgy individuális jellegének és minden iskolafenntartó speciális célkitűzéseinek tiszteletbentartásával az átfogó és egyetemes nemzetnevelési elvek egységes érvényesítése, az igazgatás és felügyelet rendszerének egyöntetűbbé tétele útján. Célom valamennyi iskolának egységes nevelőszempontok szerint, elvszerűen irányított organikus iskolahálózatba való egybefoglalása — ezt mondja ebben a tekintetben az általános indokolás. E naay célkitűzés megvalósításának eszközei: az oktatás és a nevelés egyensúlyának helyreállítása, tehát az iskolából már-már kiszorult nevelő gondolatnak újbóli érvényesítése, a tan; erők megfelelő képzése, valamint a korszerű, jó és gyors igazgatás, nemkülönben az eredményes és szakszerű felügyelet biztosítása. A jelen törvényjavaslat ezek közül a közoktatásügyi igazgatás korszerű átszervezésének, azaz egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb tanügyi adminisztráció megteremtésének, valamint a köznevelés irányításában és felügyeletében az egyöntetűség és szakszerűség, tehát a helyes és intenzív tanulmányi felügyelet biztosításának kettős feladatát kívánja megoldani. A tanügyi igazgatás átszervezése kapcsolatos a közigazgatás általános racionalizálására irányuló törekvéssel és e téren igen komoly lépésnek tekinthető. Szükségessé tette ezt az átszervezést az a lehetetlen állapot, amely ma az iskolafelügyelet terén fennáll. »A különböző fajií és fokozatú iskolák ma minden szerves kapcsolat nélkül, egymástól függetlenül, sőt egymásra való tekintet nélkül élik a maguk Öncélú életét« — mondja találóan az indokolás. Az iskolafelügyelet funkciói ma nem kevesebb, mint 11 külfönféle iskolafelügyeleti szerv között oszlanak meg, amelyeknek működési köre igen szűk területre korlátozódik, mert hiszen csak egy-egy iskolatípusra terjed ki; magától értetődik tehát, hogy az iskolafelügyeleti szervek ilyen sokfélesége mellett szó sem lehet egységesen és elvszerűen irányított nemzetnevelésről. A közoktatásügy különféle hatóságai és hivatalai között és a különböző iskolatípusok között hiányzik a közvetlen kapcsolat és az érintkezés; jóformán az egyedüli összekötő kapocs a minisztérium, amely azonban a túlzott centralizáció és az alárendelt szervek öncélú élete folytán olyan alacsonyabbrendű ügyeket is kénytelen ellátni, amelyek a miniszteriális ügykörbe egyáltalában nem valók és nem méltók s amelyeknek ellátása egyrészt azt eredményezi, hogy a minisztérium elvonatik magasabb rendeltetésétől, tehát az országos jelentőségű ügyek intézésétől és elvi irányításától, másrészt pedig megnehezíti, meglassítja és megdrágítja, költségesebbé teszi az adminisztrációt azáltal, hogy bagatell-ügyeket magasabb fizetési osztályba tartozó, tehát költségesebb munkaerők bonyolítanak lo. Ezek előrebocsátása után bátor leszek a továbbiakban előadni, miképpen tervezi a miniszter űr az előttünk fekvő javaslatban a most vázolt feladatok megoldását, tehát a közoktatás; ügyi igazgatás szakszerű, korszerű és észszerű