Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-20

482 Az országgyűlés képviselőházának 2 t. kormány előtt. Nem hiszem, hogy méltóztatott volna a miniszter úr ilyen csekélységet megfigyelni, de én mindig épúgy tapsolok a kormánypárti oldalról jött helyes indítványoknak é3 megállapításoknak is, mintha akár erről az oldalról származtak volna, mert ugyanazokat az elveiket vallom ma is, mint vallottam akkor, amikor még én is azon az oldalon ültem. {Igaz! Ügy van! a baloldalon. — Kun Béla: Amikor az agrárblokk elnöke volt! — Zaj a baloldalon.) T. Ház! Ezeken a kérdéseken nem IIehet segíteni mindaddig, amíg egy becsületes, szigorú összeférhetetlenségi törvényt nem csinálnak. (Ügy van! Úgy van! bal felől) Törvényhozóit és köztisztviselőit. Ezt is évek óta sürgetjük, t. Ház. Bocsánatot kérek, addig, amíg egyes képviselők és általában egyes törvényhozók bentülnek bizonyos vállalkozások igazgatóságaiban (Ügy van! Ügy van! bal felől.) és ornian kisebb-nagyobb javadalmazásokat húznak, addig azok függetlensége nincsen biztosítva. (Rassay Károly: Szubvencionált lapok igazgatóságában ülnek!) Az törvényellenes. (Rassay Károly: De így van! — Zaj.) Amíg iparvállalatok és bankok ellenőrzésiére hivatott tisztviselők bentülhetnek az igazgatóságokban (Ügy van! Ügy van! balfelöl.) vagy nyugalomba vonulásukkor éppen azokba az igazgatóságokba mennek be, addig ez az ellenőrzés szerény nézetem szerint nem megnyugtató. (Rassay Károly: Nem is helyeznek súlyt rá.) Csodálatos dolog, ezelőtt három esztendővel Károlyi Gyula gróf kormánya idején letárgyaltunk és el is fogadtak itt egy törvényjavaslatot az összeférhetetlenség kérdésében. Innen a törvényjavaslat felkerült a Felsőházba, onnan pedig kisebb-nagyobb változtatásokkal visszaküldték újból való tárgyalás céljából és azóta (Bródy Ernő: Elakadt! — Kun Béla: Holtvágányra került!) még a nyoma sincs ennek a törvényjavaslatnak sehol. Eltűnt annak ellenére, hogy a törvény szerint ide kellett volna kerülnie. Nem rajongtam ezért a törvényjavaslatért és ma is azt hiszem, sem sokkal jutottunk volna tovább ezzel a javaslattal, de jellemző arra, hogy milyen nebántsvirág ez a kérdés, hogy még ez a kormány is a törvény mellőzése árán is (Rassay Károly: Törvénysértés!) elköveti azt, hogy nem hozza ide... (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Hol van törvénysértés? — Rassay Károly: Igenis, törvénysértés! — Bródy Ernő: Hogy hol? — Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Van összeférhetetlenségi törvény, azt tessék betartani! — Rassay Károly: Az nem jó! Ne tessék magát exponálni! Törvénysértés! — Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Exponálom magamat! Törvénysértés nem történt! — Rassay Károly: Történt, mert le kellett volna tárgyalni a Felsőház és a Képviselőház közötti jogviszony szabályozására! — Bródy Ernő: De elakadt! — Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Van törvény és nincs törvénysértés! — Rassay Károly: Nagyobb baj is van ennél, az igaz! — Hóman Bálint: Nincs törvénysértés!) Méltóztassanak meggyőződve lenni arról, hogy a közoktatásügyi miniszter úr legjobb akaratában, jóhiszeműségében én egy percig sem kételkedem. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Én fedeztem itt egy kormányzati ténykedést a saját egyéniségemmel.) Amit én mondtam — méltóztassék konstatálni — az tény, ezen túl vagyunk, ezen vitatkozni sem lehet. (Bródy Ernő: évek óta megállt! Elakadt!) 0. ülése 1935 május È5-én, szombaton. T. Ház! Vám és kereskedelmi berendezkedésünk is teljesen a nagyipar szolgálatában áll. Óriási vámokkal védik a nagyipart és az olcsó iparcikkek behozatalát teszik ezzel lehetetlenné. De a legnagyobb veszélyt jelentik ínég a jövőre nézve is azok a mérhetetlen vámvédelemmel, deviza-kedvezményezésekkel mesterségesen kitenyésztett iparágak, amelyeknek feláldozzuk agrár kiviteli érdekeinket és ezáltal megakadályozzuk egy egészséges árucsereforgalom kialakulását. Ma ez az árucsereíorgalom szabadon érvényesülhetne, akkor az agrárolló önmagától összezárulna, mert akkor az iparcikkek ára egyrészt lemenne, másrészt pedig a mezőgazdasági cikkek ára is rendes szinvonalat érne el. Nem lehet egy agrárországban a devizakérdést akként kezelni, hogy pénzünk értékkülönbözetét mindenütt a mezőgazdaság fizesse meg. (Kun Béla: Ügy látszik, nálunk lehet!) A kompenzációs segélyek odaítélése aképpen történik, hogy arról sok gazda tulajdonképpen nem tud semmit és csak a kilváltságosak, főként exportőrök részesülnek benne, tíok csalódást okozott a magyar mezőgazdaságnak a római egyezmény gazdasági része is, (Ügy van! Ügy van! balfelöl.) mert bár a búza ára ennek ikapcsán, de főként az egész világ rossz búzatermése folytán lényegesen felment, emellett azonban éppen az olasz élőállatvámok felemelése folytán állattenyésztésünk teljesen tönkrement, (Ügy van! Ügy van! balfelöl.) úgy hogy ma nem érdemes állatot nevelni, vagy hizlalni, mert mire az ember felneveli, meghizlalja, sokkal többe kerül, mint amennyit kapni lehet érte. Idézem Tyler népszövetségi biztos hivatalos jelentését, aki azt mondja, hogy Ausztria irányában az azelőtt jelentékeny magyar kiviteli többlet fokozatosan eltűnt és a mérleg Olaszországgal szemben is hátrányunkra tolódott el. Azt hiszem, hogy ami Olaszországot illeti, a nagy politikai barátság folytán el lehetne érni... (Zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Farkasfalvi Farkas Géza: ...hogy Olaszország az élőállatot ne Jugoszláviából szerezze be, hiszen néki is politikai érdeke,, hogy mi erősödjünk. Ausztria is még mindig igen sok lengyel, román és szerb élőállatot fogyaszt s talán osztrák viszonylatban is kivihető volna, hogy >mi nagyobb mértékben engedjük be az ö iparcikkeit, s ennek fejében — természeti egymásrautaltságunk folytán — tőlünk vegye át azt a komtingenst, amelyet ma a kisentente-tól vesz; át. (Fábián Béla: Olvastuk az újságban, hogy a kormány eladja ezt meg azt, s a végén semmit sem ad el.) Arra is kérem a kormányt, — ha a kultuszminszter úr képviseli most a kormányt, akkor tőle kérem, — hogy a külkereskedelmi tárgyalásokra ne mindig ugyanazt a különben igen nagy tudású szakembert küldje ki, (Kun Béla: Már Gaal Gaston is kifogásolta ezt!) mert ez a kiküldött úr. — aki különben, ismétlem, nagyon kitűnő szakember, — igazán nem vádolható azzal, hogy agrárszimpátiában szenvedne (Kun Béla: Ez igaz!) és tudtunkkal elsősorban mindig a nagyipar érdekét tartotta szem előtt, amire — amint Kun Béla t képviselőtársam mondotta — már Gaal Gaston is rámutatott. (Zaj a baloldalon. — Kun Béla: Úgy van! Gaal Gaston is megmondta!) Elnök: Kérem Kun Béla képviselő urat. ne méltóztassék a szónokot közbaszólásokkal agyontámogatni. (Derültség.)