Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.
Ülésnapok - 1935-19
Az országgyűlés képviselőházának 1 lekkel fizessék vissza. Ismétem, minthogy ez egy már nagyon letárgyalt kérdés, részletesebben nem is szándékozom taglalni., Mindezek az elmondottak azonban igazolják azt a helyes álláspontomat, hogy most már a kisgazda adósságokat likvidálni kell éspedig azért, hogy végleg nyugalom szálljon a falvakba, hogy ezzel a likvidálással azután végre a hitelélet is újra felelevenedjék és a termelés folytatása biztosítva legyen. Ugyancsak a gazdaadósságok likvidálásával, vagyis végleges elrendezésével függ össze egy másik gazdacsoport életének elrendezése is, ez a gazdaesoport pedig azoknak a falusi gazdáknak a rétege, akiknek azért nincs túlterhelt birtokuk, mert egyáltalán nincs birtokuk. Ez a földmunkás népség szintén a földért és a földből él és megélhetési forrása az a munkaalkalom, az a kereseti lehetőség, amelyet ma ép a gazdaadósságok súlya miatt nagyon nélkülöz. De nemcsak a gazdaadósságok kérdése és a gazdaadósságok rendezése fontos a falu felvirágoztatása, illetőleg a falu életének helyes alapra fektetése céljából, hanem fontos itt otyan intézmények bevezetése is, amelyek a falu életében csakugyan alkalmasak arra, hogy a mostani helyzetet megváltoztatva, a virágzás felé vigyék az államnak ezeket a kis közületeit. Itt van például a szövetkezetek eszméje. A termelést irányító szövetkezet és az értékesítési szövetkezet alkalmas arra, hogy a faluba erőt adjon az önsegély elve alapján. Ennek a szövet^ kezeti eszmének ma már nemcsak szakemberei, nemcsak olyan intézményei vannak, amelyek ezt kidolgozák, hanem ma már nagyon sok apostola is van a mi közéletünkben. A termelést vezető és értékesítő szövetkezetek bevezetésénél különös figyelmet kell kérnem arra, hogy nem elég ezeknek a szövetkezeteknek a bevezetése, a faluban történő megindítása, hanem meg is kell ezeket szerettetni a falu népével. Hogy a szövetkezet milyen hatalmas tényező, azt ismét egy statisztikai példával tudom beigazolni, mert az általam felolvasandó példa fényesen igazolja azt, hogy mit tesz az, amikor egyesül egy falu közönsége, vagy pedig ki van szolgáltatva a falu kis gazdasági köre a végtelen nagy károsodásoknak. Nevezetesen itt van a keszthelyi akadémia üzemi tanszékének statisztikai kimutatása. 140 kisgazda gazdálkodását tették vizsgálat tárgyává és megállapították hogy a gazdálkodás akként történik, hogy ezen kis gazdaságok 20%-kal adják el a nagybani árak alatt a terményeiket, viszont az iparcikkszükségleteik bevásárlása 25%-kai magasabban történik, mint a nagyüzemet képező uradalom bevásárlása. Az akadémia kiszámította azt is, hogy 10 holdas gazdaságra átszámítva, ez holdankint 23 pengő veszteséget jelent, 10 holdnál tehát 230 pengő a veszteség a kisbirtokos számára. Evi jövedelemnek is elég. Eá kell mutatnom még arra is, hogy a szövetkezések eszméje, mint az önsegély hatalmas eszméje annak a földmunkás csoportnak is megadja a kereseti lehetőséget. Nevezetesen szövetkezetek esetén a földmunkások csoportja munkavállaló szövetkezetbe, vagy földbérlő szövetkezetbe csoportosul. A szövetkezetek mellett a falu megerősíté : sere szolgál az a helyes földbirtokpolitikai ténykedés, amit t. képviselőtársaim már szintén hangoztattak: a telepítés. A telepítés ellen bizonyos animozitás van éppen abból kifolyó9. ülése 1935 május 24-én, pénteken. 459 lag, hogy az Ofb.-féle földhözjuttatás teljesen — nogy úgy mondjuk — lehetetlen gazdasági helyzetet hagyott hátra. De hátrahagyta legalább azt a tanulságot is, hogy hogyan nem kell földet osztani. T. Ház! Az idő előrehaladottságára tekintettel befejezem rövidre fogott felszólalásomat, tenntartva magamnak a lehetőséget, hogy a részletes vitánál ebben az irányban még kifejthessem majd álláspontomat. (Helyeslés.) Befejezem beszédemet azzal, hogy további megvalósítandó földibirtokpolitikai intézkedésnek tartom a tagosítást is, amely szintén a falu javát szolgáló intézkedés. Ha egy faluban megvan a gazdaadósságok rendezése, ha van egy termést irányító és értékesítő szövetkezet, ha a falu tagosítva van, továbbá, ha van a faluban rendes közigazgatás és rendes egyházi élet, akkor annak a falunak a felvirágoztatására igenis lehet számítani. T. Képviselőház! Ismétlem, fenntartom a lehetőséget magamnak arra, hogy legközelebb továbbmenőleg is kifejthessem ebben az irány1 ban gondolataimat^ és hozzájárulhassak a falu sorsának megvitatásához. Szavaimat befejezve tehát rámutatok arra, hogy a költségvetést nagyon mostohának találom éppen azokban a részeiben, amelyek a falura vonatkoznak, éppen azért azt nem fogadom el. Kérem és kívánom azonban a kormányzattól, hogy úgy az előadott irányokban, mint minden egyéb tekintetben karolja fel a falu érdekeit. (Helyeslés bal felől.) Elnök: Szólásra következik? Kenyeres János jegyző: Mezey Lajos! Mezey Lajos: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A költségvetési vita előrehaladottságára való tekintettel igénytelen felszólalásomban már csak mozaikszerűen kívánok néhány kérdést érinteni. ; ! : ' "/ A kormányzati politikának a gazdaadósságok rendezésére vonatkozó intézkedéseit és a telepítési törekvéseket, mint az Alföld általános rendezésére vonatkozó kezdeteket tekintem. Széchenyi és mindazok, akik az egész magyar nemzetet, az egész magyar nemzeti életet organikus egészében kívánták áttekinteni, az Alföldet tekintették annak nagy és kimeríthetetlen rezervoárjául, amelyből a nemzeti őserő kisugárzik, amelybőr a vesztett nemzeti energiákat mindenkor pótolni lehet. Ezen az állásponton volt Klebelsberg is, aki azt mondta többek között, hogy. a Tisza képezi az egész alföldi kérdés központját és ha ez a tétel helyt all, akkor viszont a nagy magyar Alföld rendezésének kérdése képezi a jelen egész magyar politikájának központi problémáját. Nem kívánok részletekbe bocsátkozni, hiszen az idő oly rövid. Csupán általánosan, keresztmetszetben kívánok egyes szempontokat, egyes általános elveket és ténykörülményeket ismertetni. A Tisza szabályozásával kapcsolatban mérhetetlen mennyiségű földterületek szabadultak fel, amelyek részint alkalmasak voltak a mezőgazdasági művelés alá vonásra, részint pedig arra való tekintettel, hogy emez ármentesített területekből egymillió katasztrális hold szik területet képezett, mezőgazdasági művelés szempontjából teljesen hasznavehetetlen területeket kaptunk a Tisza szabályozása által. A telepítés, amely a nagy Darányi Ignác alatt nemzetpolitikai célokat is szolgált, kell, hogy karöltve járjon a sziktalaj-javítás kérdésével, mert enélkül a kérdés gazdasági és társadalmi tekintetben megnyugvásra meg68
