Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-19

Az országgyűlés képviselőházának 1 sítóssel, hiszen benne van a címében, benn van az alapszabályaiban is. A kormányzatnak min­den esetre e szövetkezetnek hóna alá kell nyúlnia, elő kell segítenie működését, tőkét kell rendelkezésére bocsátania, hogy a maga érté­kesítési hivatását be tudja tölteni, mert ez idő szerint — sajnos — neki sem áll rendelkezésére olyan összeg, amellyel az értékesítést megin­díthatná. De mindenesetre akkor, amikor szid­juk itt a karteleket, szidjuk itt a nagyvállala­tokat, nem teszünk ebben az irányban olyan lépéseket, amelyekkel előbbre tudnók vinni az értékesítés lehetőségét. A kartelkérdésről csak egy megjegyzésem van: olyannak tartom a kartelt, — ezt szoktam mondani — mint egy kulcsot, mert hiszen a kartel nem hibás, hanem azok hibásak, akik irányítják. A kartell értelme, mindnyájan tud­juk, a termelés irányítása. Nem volna vesze­delmes, ha helyesen irányítanák. Ezért hason­lítom egy kulcshoz, amely kulccsal be lehet menni egy lakásba rossz szándékkal és jó szán­dékkal. Ha a kartelt arra használják, amire hivatva van, akkor azt senki sem fogja szidni, de mert emberek irányítják és az emberek lelki­ismerete nagyon tág, éppen azért én az embe­rek lelkéhez, szívéhez, józan eszéhez appellálok, hogy ott, ahol erre mód és alkalom nyílik, ne igyekezzenek kihasználni minden legkisebb al­kalmat a maguk javára a nagy tőke emberei, hanem osszák meg a javakat és osszák meg a terhet, akkor be fog következni a könnyebbü­lés és ha nem is tudjuk megoldani a világgaz­dasági válságot, amely minket is érint, de köny­nyebben tudjuk viselni, ha látja az a szegény munkásnép, az a szegény falusi nép, hogy bi­zonyos mértékig mégis csak méltányolják az ő mtwikáját. Mivel a kormánynak ez a terve és mivel bízom benne, hogy mindezek a kérdések meg­oldásra találnak, a költségvetést éppen azért, mert a kormány iránt bizalommal vagyok, el­fogadón. (Élénk helyeslés, éljenzés és laps a jobboldalon és a középen. A szónokot számosan üdvözlik.) , Elnök: Szólásra következik? Vásárhelyi Sándor jegyző: Szetsey István! Szetsey István: T. Képviselőház! Gaal Gas­tonnal kezdte felszólalását a lengyeltóti kerület képviselője, szinte különös módon támadóan és kisajátítóan. Gaal Gaston, néhai t politikai pártvezérem nevének felemlítése _szép és szo­morú emlékeket kelt fel bennem. Örömmel ve­szem, ha valaki kisajátítja az ő elveit, helye­sebben kifejezve kívánatos, hogy Gaal Gaston nemes lelkülete elvei, irányzata elterjednek eb­ben a Háziban és ezen is túl egészen az ezeréves határokig. Gaal Gaston lelkületének teszek te­hát akkor is eleget, amikor én is az ő nevével kezdem első felszólalásomat és mivel ő volt a magyar falu édesapja, a magyar falu érdekeire, sorsára akarok felszólalásomban kiterjeszkedni. T. Ház! Itt a magyar falu kérdéseit már ez alatt a néhány nap alatt, amióta az új par­lament együtt ül, szélesen és alaposan tárgyal­ták. Ezt a tárgyalást akarom kibővíteni sze­rény elgondolásommal, amikor rámutatok arra a veszélyre, amely a falut és a falun keresztül az országot fenyegeti. Ez a veszély igenis az, amelyet itt t. képviselőtársaim többen felhoz­tak, a gazdaadósságok kérdése. Nem kell rész­leteznem ezt, csak pár szóval kívánom érinteni, hogy ezidőszerint a terményárak, a jószágárak felére, harmadára, negyedére zuhantak le. ezzel szemben a pénz megmaradt a régi fronton, a régi fokon. Ennek következménye tehát az lett, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ I. ' 9: ülése 1935 május 2^-én, pénteken. 457 mintha megháromszorozódott volna a gazdakö­zönsóg adóssága. Ugyanazt a tartozást két ­szer, háromszor, sőt négyszer annyi termény eladásával lehet kifizetni ma, mint néhány év­vel ezelőtt, amikor a tartozást csinálta. Ennek az előadásnak, amelyre vonatkozóan helyt áll Rassay képviselő úr álláspontja, én is aláírom, hogy egyénenként kell ugyan elbírálni, de mégis meg kell állapítani, hogy az adósságok­nak van egy olyan általános oka, amelyre t. képviselőtársaim szintén rámutattak; nevezete­sen ezek az adósságok szükségszerű folyomá­nyai annak a világégésnek, amelyen keresztül­ment ez a világ. Esztendőkön keresztül gazda nélkül ment ez a gazdálkodás a falun, lerom­lott, lerongyolódott a kisgazdaság és a nagygaz­daság egyformán. Beruházkodni kellett, hitelt kellett igénybevenni, kölcsönöket kellett fel­venni, vagyoni kisegítésekre volt szükség s mire mindez megtörtént, esetleg bekebelezések­kel is, akkorra jött a zuhanás. De mielőtt be­következett volna a zuhanás, fellendülés mutat­kozott s ekkor a mi földre éhes falusi kisgaz­dáink mohón kaptak a föld után és vették a földeket. S mi lett ennek a vége? Tudják t. képviselőtársaim: aki például 10 hold földet 8000^ pengő becsületes árért kialkudva megvett ezelőtt 6—7—8 esztendővel, az a kisgazda ma visszaadhatja azt a 10 hold földet s ugyanolyan minőségű másik 10 holdat még ráadásul is ad­hat s mégsem fizette vissza tartozását. Mind­ezt tudjuk. Ehhez jött azután, ismétlem, a pénz megmerevedése s jött az iparcikkeknek nem­csak megmerevedése az előbbi áron, hanem az iparcikkek szinte szárnyat kaptak és felemel­kedtek. Ezt a súlyos és veszélyes kérdést a szak­emberek és intézmények nagyon át- és átta­nulmányozták. Legyen szabad itt nekem is egy nagyon rövid statisztikai példára hivat­koznom, amelyet a múlt évben közölt a győri Mezőgazdasági Kamara dr. Ormándy János tollából. Ez a rövid kis statisztikai kimuta­tás azt mondja, hogy az eladósodott gazdák száma 626.000, közöttük az 50 holdon aluliak 616.000-en vannak. Négy csoportra osztja a gazda-adósokat: 50 holdon aluliakra, 100 hol­don aluliakra, 1.000 holdon aluliakra és 1.000 holdon felüliekre. Az 50 holdon aluli 616.000 kisgazdának 2,600.000 hold megterhelt birtoka van, 1.440 millió pengő adóssággal, tehát 547 pengő megterhelés jut egy holdra, amennyit egy hold nem bírhat el. Nagyon érdekes a kimutatásnak az a része, amely a kataszteri tiszta jövedelem negyven­szeresén felüli megterhelést mutatja. E szerint a kimutatás szerint 2.000 azoknak a (birtoko­soknak a száma, akik 50 holdnál nagyobb birtokkal rendelkeznek, míg az 50 holdon alu­liak, vagyis a kisgazdaközönség 53.000 főnyi lélekszámmal vesz részt ebben a kategóriában 279.000 hold területtel és 346 millió pengő adós­sággal, vagyis terhe holdankint 1.500 pengő. Ez nem jelent mást, mélyen t. Képviselő­ház, mint azt, hogy a föld inog. 5 és *Á mil­lió hoM föld van túlterhelve, tehát valameny­nyien érezzük a földrengést. Ennek a föld­rengésnek, a gazdaközönség megingásának ha­tásai végtelenül súlyosak és végtelenül fon­tosak. 600.000 kisgazdáról van szó, igen t. kép­viselőtársaim, olyan kicsi kisgazdákról, akik ott laknak a falvak házaiban és akik felneve­lik azokat a legényeket, akiknek üdvözlésére és köszöntésére eljött egy nagyhatalomnak hadvezére, hogy kifejezze irántuk való nagy­rabecsülését, mert hiszen ezek a fiúk, ezek a 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom