Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-19

442 Az országgyűlés képviselőházának helyzetének javítására. Ilyenek azok az intéz­kedések, melyek az agrárolló szűkítéséhez ve­zetnének és revízió alá kell venni az egyes vám­tételeket abban a formában, ahogyan azt Eckhardt Tibor képviselőtársam határozati ja­vaslatában megjelölte. Revideálni kell elavult adórendszerünket is. Le kell venni a terheket azokról a váltaikról, amelyek már-már összeroskadnak alattuk, és rá kell rakni ezeket a terheket azokra a vállakra, amelyek jobban elbírják. A gazdasági élet vérkeringésében igen fon­tos szerepet játszik a hitel. Nemcsak a keres­kedelem és az ipar, hanem adott körülmények között a mezőgazdaság is rászorul a hitelre. Előfordulhatnak a gazdaságban váratlan ese­mények — jégverések, tűzkárok, állatok elpusz­tulása, vagy hosszantartó betegség — amelyek azt eredményezik, hogy az illetőnek hitelhez kell folyamodnia. De éppen a gaz da adósságok kapcsán kiadott kormányintézkedések teszik szinte lehetetlenné a gazdák számára az ilyen hiteleknek igénybevételét. Már ez önmagában véve szükségessé tesai azt, hogy lehetőség sze­rint rendezzük ezeket a gasdaadósságokat. Ha a gazda összeköttetései révén valamiképpen mégis hitelhez jut, akkor pedig azok a díjak, amelyeket ezzel a hitellel kapcsolatban le kell rónia, túlmagasak a kapott hitelhez viszonyítva. Minthogy a gazda földjére kölcsönt más­ként nem kap, csak úgy, ha a kölcsön összegét arra bekebelezik, a bekebelezéssel járó költsé­geket is fedezni kell. Hogy ezek a költségek mennyit tesznek ki, ezt legyen szabad megvilá­gítanom a következő példával. Ha ezer pen­gőt vesz fel egy gazda, akkor a betáblázás költ­ségei a következők: Telekkönyvi szemlék be­szerzése 5 pengő, biztosítéki okirat-bélyeg 5 pengő, a tőke és a biztosítási összeg illetéke 1-2%, vagyis 15 pengő 60 fillér, telekkönyvi kérvény bélyege 4 pengő 20 fillér, ügyészi díj 2%, vagyis 20 pengő; összesen 49 pengő 80 fillér. A törlési költségek pedig, amikor a pénzt visszafizeti, a következők: törlési engedély bé­lyege 5 pengő, kérvény bélyege 3 pengő 80 fil­lér, ügyészi költség 1%, azaz 10 pengő; összesen 18 pengő 80 fillér. A kettő együtt 68 pengő 60 fillért tesz ki. Tekintettel arra, hogy ezeket a váltókat negyedévenkint meg kell újítani, éven­kint ez még 4 pengő 32 fillért jelent. Ha már most a lejárat napján esetleg elfelejti a váltót rögtön megújítani, akkor jönnek az óvatolási díjak, amelyek esetenkint 10 pengőt tesznek ki, úgyhogy ezer pengő kölcsön után legalább 72 pengő 92 fillér a teher, a tényleges kamaton kívül, akkor, ha a gazda az adósságot egy esz­tendőre vette fel. Hasonló a helyzet az adásvételi szerződések megkötésénél is, ahol ezerpengős vételnél a költségek 103 pengő 80 fillért tesznek ki, ami­hez azután még egyéb költségek is hozzájárul­nak. A foglalás és végrehajtási költségek pedig különösen, ha messzebbről kell kiszállni, olyan magasak, hogy akárhányszor tönkremegy az adós s a mellett a hitelező sem kap semmit. Eze­ken a dolgokon változtatni kell. A gazdaadós­ságok végleges rendezését nem szabad tovább halasztani. Nem szabad tovább halasztani azért, mert a társadalomnak ez a legértékesebb rétege igen sokszor önhibáján kívül ment tönkre. A gazdaadósok (között igen sokan nagyon jól képzett gazdák, akik a többtermelés érde­kében belterjesebben akartak gazdálkodni, vagy pedig kicsiny birtokukat akarták valamivel megnagyobbítani és ez a gazdálkodás a katasz­trofálisan lezuhant terményárak mellett hirte­19, ülése 1935 május 2h-én, pénteken. len tönkretette őket. Ezt a nemzeti szempont­ból olyan értékes elemet megsegíteni és meg­élhetéshez juttatni nemcsak gazdaérdek, de egyenesen nemzeti érdek is. A fontos kérdések­nek egész soráról lehetne még itt szólani, mint például a telepítés kérdéséről vagy az erdősítés kérdéséről, a hitbizományi reform kérdéséről, a hadikölcsönÖk valorizációjának kérdéséről, à titkos választójog kérdéséről, a szabadságjogok biztosításáról, (Farkasfalvi Farkas Géza: Sajtó­reform!) különösen a sajtószabadság kérdéséről, de mindezek olyan kérdések, amelyekkel hosz­szasabban kellene foglalkozni, mint ahogy lehet egy ilyen költségvetési vita keretén belül rö­vidre szabott idő alatt. Tulajdonképpen csak még egy kérdéssel akarok foglalkozni, a hadirokkantkérdéssel, amelyről lényegesebben és behatóbban csak a honvédelmi tárcának a költségvetésénél akarok beszélni. De ez a ihadirokkantkérdés olyan sú­lyos és annyira becsületbeli kérdése ennek az egész országnak, hogy ennek mielőbbi végleges rendezése és tető alá juttatása elsőrendű nem­zeti érdek. (Ügy van! Ügy van!) Elsősorban rendezni kell a hadiözvegyek kérdését. Hiszen a háborúban a legtöbb áldozatot ők hozták, amikor egyik napról a másikra maradtak ott fenntartó, kenyérkereső nélkül és szakadt reá­juk a megélhetés minden gondja. (Zaj, — r El­nök csenget.) Azok a gazdagok, akik évek hosszú során keresztül őrölték őket, azok a ter­hek, amelyeket évek hosszú során keresztül vi­seltek, odajuttatták őket, hogy ma már a leg,­nagyoblbi részük megrokkant és ma már ott állanak, hogy munkát végezni nem tudnak. (Csoór Lajos: Már megöregedtek!) A háború­nak ezekről a legszerencsétlenebbjeiről köteles­sége ennek a parlamentnek mielőbb gondos­kodni. (Csoór Lajos: Igaz!) Amikor én a mai gazdasági helyzettel kap­csolatban illetékes helyen érdeklődtem az iránt, hogy mi az oka a mai leromlott helyzetnek, rendesen azt a istereotip választ kaptam, hogy az egy világgazdasági krízisnek a következ­ménye. (Csoór Lajos: A kapitalizmus válsága!) Engedjék meg nekem, hogy azt mondjam: a világgazdasági krízis^ nem ok, azi csak követ­kezmény. Következménye egy igazi lelki krí­zisnek:, amely nem ismer mást, csak a saját érdekét, következménye annak, hogy az embe­rekben nincs elég emberi szeretet, felebaráti szeretet, érzés, hogy az embereket elfogja a nyereség-, a pénzvágy. A keresztyénség igen sokszor csak máz és az emberek, akik névleg keresztények, lelkük mélyén akárhányszior rosz­szabbak, mint a pogányok. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Szükségét látnám annak, hogy egy valláserkölcsi alapon meginduló nevelés menjen itt végbe; (Ügy van! Ügy van!) itt meg kell indítani egy folyamatot, amely hivatva van arra, hogy kitermelje azt az embertípust, amely nemcsak a saját érdekeit nézi, amely nemcsak szolgálni tud másoknak, hanem ha kell, áldozatokat is tud hozni értük. Minthogy a henyujtott költségvetést a mai viszonyok között nem tartom keresztül vihető­nek, azt nem fogadom el. (Helyeslés a hal­oldalon.) Elnök: Szólásra következik? Huszár Mihály jegyző: Ifj. Temple Kezső. Ifj. Temple Rezső: T. Ház! Amidőn első ízben van szerencsém a t. Házban felszólalni, nagy kötelességnek teszek eleget, amikor meg­hajtom zászlómat ama nagy közéleti ember, Gaal Gaston emléke előtt, .aki kerületemet előttem évtizedeken keresztül képviselte. (Fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom