Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-19

Az országgyűlés képviselőházának 1: zulról elinduló négy disznóból egy nem elég arra, hogy fedezze azokat a költségeket, amelyek útközben és a fővárosi vásár alkalmával felmerülnek. Nagyon jól tudjuk, hogy az összes érdekelt tényezők, az államvasutak, a főváros, az állam, a kereskedők, a bizományosok mind nehéz helyzetben vannak, de azért ennek az értékesítésnek sürgős megjavítását kérném, az összes tényezők egybevonásával. (Helyeslés a jobboldalon.) Igen t. Ház! A magyar jövőnek reménysége, a magyar múltnak és a magyar jelennek fundamentuma a magyar falu. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) Nekünk elsőrendű feladatunknak kell lennie, hogy a falu érdekeit és a kisembernek érdekeit minden lehetséges eszközzel támogassuk és elősegítsük. (Helyeslés jobbfelöl.) Ez indít engem arra, hogy mielőtt, beszédemet befejezném, reflektáljak itt egy kijelentésre, amelyre tudtommal, bár már régebben hangzott el először, még nem válaszoltak. Bizonyos oldalról szóvátették, hogy vájjon a mezőgazdasági termékeknek a belső pénzügyi eszközökkel való alátámasztása meddig lehetséges. Szóvátették, hogy a mi agrárterményeinknek értékét túlmagas szinten tartjuk. Bátorkodom teljes meggyőződéssel kijelenteni, hogy ez a kérdés nem lehet a valuta-ellátásnak kérdése. Ez a kérdés elsősorban több millió nélkülöző, verejtékező és reménykedő magyarnak a kérdése. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Nekünk az az első kötelességünk, hogy ezeknek a magyaroknak, a magyarság e széles rétegeinek érdekeit tőlünk telhetőleg megvédjük. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A költségvetés tanulmányozásával kapcsolatosan arra a meggyőződésre és arra az eredményre jutottam, hogy a kormányzat Ígéretéhez híven és annak megfelelően a falu érdekeit istápolni óhajtja és elősegíteni akarja a szebb és jobb jövő felé való haladást. Ebből a szempontból is, de azért is, mert teljes bizalommal viseltetem a kormány iránt, a költségvetést a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Veres Zoltán jegyző: Cseh-Szombathy László! Cseh-Szombathy László: T. Ház! Nagyon örülök, hogy az előttem szólott t. képviselőtársam beszédének elején közegészségügyi kérdésekkel foglalkozott. Ha valaki, akkor én, az orvos, tudom méltányolni azoknak az intézkedéseknek nemzetvédelmi jelentőségét, amelyek az utóbbi időben országszerte történtek. Nem akarok ezzel a kérdéssel, ezzel az alkalommal hoszszabban foglalkozni, hiszen a belügyi költségvetés tárgyalásának a során kitérek azokra a problémákra, amelyek a nemzet nevelésénél, az általános egészségügyi helyzettel kapcsolatosak. Ezért csak abbeli örömömnek adok kifejezést, hogy tényleg ezen a téren az titóbbi időben sok történt, és megvan a remény, hogy a jövőben is sok fog történni. Tisztelt Ház! Amennyire egyetértek előttem szóló tisztelt képviselőtársamnak a közegészségügyre vonatkozó fejtegetéseivel, engedje meg, hogy a költségvetésre vonatkozó észrevételeit ne tegyem teljesen magamévá. Az 1935/36. évi állami költségvetés adatai szerint ugyanis, a kiadási előirányzat kereken 25 millióval haladja meg az 1934/35. évről szóló költségvetési előirányzatot. A hiány, amelyet ez az előirányzat felmutat, 759 millió pengő. Az okadatolás, amely ezen költségek emelkedését ülése 1935 május 2U-én, pénteken. 439 szükségessé teszi, részben az elhasznált felszereléseknek a pótlására, épületeknek a karbantartására és egyes közgazdasági célú intézkedéseknek a szükségességére utal. Készséggel egyetértek az indokolásnak azzal a részével, amely tönkrement épületeknek a karbantartására, ifelszerelések pótlására vonatkozik, sőt magam is szükségesnek látom a fennálló munkanélküliség enyhítésére közcélú munkák megindítását és ezekhez a, munkálatokhoz szükséges összegeknek az előteremtését, természetesen azonban csak azok között a keretek között, amelyek az ország teherbíróképességét nem haladják meg. Tisztelt Ház! A legutóbbi évek költségvetésében mutatkozó bevételi többleteket és az ebben a költségvetésben is előirányzott 15 millió többletet nem annyira a gazdasági fellendülés eredményének vagyok hajlandó betudni, mint azt a költségvetés mondja, hanem inkább a legutóbbi időben mutatkozó könyörtelen és sokszor kíjnéletlen végrehajtások eredményének. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) A közterhek ugyanis különösképpen a mezőgazdasággal foglalkozó népesség vállaira nehezednek és az országnak ezt a legértékesebb rétegét sújtják s olyan nyomorba hozták, hogy ez nemcsak a nagyobb terhek elviselésére vált képtelenné, hanem egyenesen azzal kell számolnunk, hogy a ma fennálló kötelezettségeinek sem tud megfelelő mértékben eleget tenni. (Dinnyés Lajos: Nem is fog!) Ezen meggondolás alapján, nagyon is optimisztikusnak tartom az említett tizenötmillió pengő bevételi többlet beállítását, sőt az utóbbi hetekben bekövetkezett fagykárok véleményem szerint ezt egyenesen illuzóriussá teszik. Tisztelt Ház! Nem tudok szó nélkül elmenni a költségvetésnek a mellett a jelensége anellett sem, amely a, személyi kiadások növekedésében nyilvánul meg. (Dinnyés Lajos: TJgy is van!) Helyes elgondolás az, hogy a nyugdíjasok egy részét új munkaerőkkel kell pótolni, mert hiszen a munka akadálytalan elvégzése ezt szükségessé teszi és a felnövekvő generációk elhelyezkedése és megélhetéshez juttatása pedig ezt parancsolóan írja elő. Mert nem tudok szomorúbb dolgot elképzelni, mint annak a fiatalembernek a helyzetét, aki telve munkakedvvel, akaraterővel, ambícióval, évek óta hiába várja, hogy elhelyezkedhessék és mások által keli magát eltartatnia. Érthető^ tehát, hogy a költségvetésben a nyugállományban lévők személyi járandósága emelkedést mutat, mert hiszen a nyugdíjasok száma 2175 fővel emelkedett. Azonban, amennyire érthető az, hogy ez a tétel emelkedést mutat, annyira kifogásolandó a költségvetésnek az a tétele, amely a tényleges fizetésekben szintén 1'2 millió pengős emelkedést mutat akkor, amikor a tényleges alkalmazottak száma 906-tal kisebb. (Csoór Lajos: Jöttek az új államtitkárok!) A dolog természete úgy hozná magával, hogy a magasabb fizetési osztályban lévő és szolgálati idejüket kitöltött egyének nyugdíjaztassanak és ezeknek helyére alacsonyabb fizetésű és fiatalabb munkaerők kerüljenek. így a személyi járandóságoknak még létszámapasztás nélkül is, bizonyosfokú csökkenést kellene mutatniok. Az indokolás szerint nem is annyira a személyi járandóságok emelése, mint inkább a nem rendszeres illetmények azok, amelyek ezt a,z emelkedést okozzák. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a nem rendszeres illetmények az Összes tárcák keretében bizonyosfokú emelkedést mutatnak, Ezt annál is inkább kifogásol-