Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.
Ülésnapok - 1935-19
Àz országgyűlés képviselőházának 1 è fiatalok miatt. Tudomásom szerint Zichy János képviselő úr 28 éves korában került be a parlamentbe (Egy hang a jobboldalon: Huszonnégy év es korában! — Égy hang a középen: Elfelejtette!) és — azt hiszem — nagyon rosszul esett volna neki, ha úgy fogadták volna őt, ahogy itt, ebben a parlamentben nem 28 éveseket, hanem 40 éveseket fogadtak. (Rupert Rezső: Mi szívesen fogadtuk! — Esztergályos János: Szeretjük a jó fiúkat! — Élénk derültség.) Mindenesetre sokkal okosabb dolog humorral, mint haraggal fogni fel ezeket a kérdéseket és kár kétségbevonni egymás jóindulatát. Ha a fiatalok kijelentik ma, hogy ők nem szerepelnek a részvénytársaságokban, hogy nincsenek benne a Kompaszban. akkor kár minden ok nélkül átkiáltani: Majd meg fogjuk nézni a Kompaszt egy év múlva. (Egy hang a jobboldalon: Megnézhetik nyugodtan!) Lehet, hogy a fiatalok hibásak a parlamenti hangnak bizonyos fokú eldurvítása miatt ezen rövid idő alatt, de — méltóztassanak elhinni i— az urak is hibásak voltak ebben; kölcsönös jóakarattal azonban rendbe lehet hozni még a dolgot, mert nekünk öt esztendeig kell itt együtt dolgoznunk, (Egy hang a baloldalon: Vájjon?) mert nem hiszem, hogy hamarabb lesz házfeloszlatás. (Elénk derültség. — Zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Rajniss Ferenc: Igen t. Ház! Allitom, azzal a jóindulattal, amelyet a magunk számára is kérünk, hogy mi ezt a parlamentet, őszi m új kezdetnek tartjuk. E tekintetben lényeges eltérés van sok képviselőtársunk között és közöttünk a felfogásban. Minekünk mindig fájt az, a parlamentén kívül is, hogy itt a Bethlenéra alatt komoly.izgalmakat csak azzal lehetett felkelteni, hogy àz urak régmúlt idős vádakat átkiabálnak egymásnak, ahelyett, hogy a komoly kérdéseket intézték volna. Azt kérdezték egymástól, ki milyen gyorsan jött Károlyira fel" esküdni s mit csinált ez vagy az a szocialista képviselő a kommün alatt. Nekem ma is őszintén fáj személyileg, hogy ez a metódus újra meghonosodik a mostani parlamentben. Sokkal jobb volna közös fegyelmezettséggel arra törekedni, hogy ezeket a lehetetlen és hiábavaló kérdéseket véglegesen kiküszöböljük a parlament életéből. (Rupert Rezső: Nagyon helyes!) Ne a múltra tekintsünk, hanem a jövő érdekében próbáljunk dolgozni, (Rupert Rezső: Nagyon helyes!) inert az volna a legnagyobb haladás, ha a képviselők elismernék, hogy ez a parlament tényleg új parlament. Elvégre nem lehet azt kívánni, hogy egy parlament, amely most ült össze, egypár hét alatt az összes reformtörekvéseket megvalósítsa, mert ha összeadjuk a kifogásokat, ha nem az egyes személyes felszólalásokat vesszük, hanem globálisan az egészet, abból az derül ki, hogy néhány hét alatt álmagyar életnek 50 esztendő óta késő reformját kellene ennek a kormánynak rövidesen megvalósítani. (Ügy 'van! ügy van! jobb/elől.) Erre vonatkozott az a köabeszólásom, hogy »csak diktatúrával lehet megcsinálni«. Nem arra vonatkozott, hogy a parlament helyett diktatúrát akarok, mert igenis, ha nagyképűsködni akarnék, száz és száz nagy tudósnak azt a véleményét hozhatnám fel és mondhatnám el, hogy a parlamentáris procedúra a veszedelmes, a végső szükséget ' jelentő időkben igenis túl lassú ahhoz, hogy gyors és az időkhöz, a viszonyokhoz mért intézkedések tétessenek meg. Ezt azonban az igen t. képivselő urak, különöüiése 1935 május 24-én, pénteken. 431 sen a régi képviselő urak igen jól tudják. (Eckhardt Tibor: A jelenlegi kormány munkatempóját bírja a parlamenti technika! — Zaj. — Scheftsik György: Szabad közbeszólni? — Eckhardt Tibor: Illedelmes hangon lehet! — Derültség. — Scheftsik György közbeszól.) Elnök: Scheftsik György képviselő urat kérem, ne szóljon közbe. Rajniss Ferenc: Azt a másik oldalon is feltétlenül el kell ismerni, t. Ház, hogy Magyarországon tíz esztendeig egyfolytában nem volt politikai szelekció és Magyarország az egyetlen ország egész Európában, ahol nem volt. Minden más országban öt-hat olyan komoly kormányválság formálta át a politikai életet, amely újra, újabb elemeket szelektált a parlamentbe. Magyarországon szükséges volt ez a szelekció és nem állítom, hogy nem lesz szükség újabb szelekciókra is. Az élet szelektáljon csak minden választáson és minden időkben, mert csak így lehet biztosítani... (Eckhardt Tibor: De nem nyilt szavazással!) Nem. nem így óhajtom! — ... a nemzet számára azt a szelekciót, a képességeknek, a tehetségeknek olyan átszervezését és munkábaállítását, amely a nemzeten tényleg segít. Tíz esztendő, mélyen t. uraim, túlságosan hosszú idő ahhoz, hogy a legnagyobb értékek el ne kopjanak és ezzel az értékkopással, a politikai értékkopással kapcsolatban méltóztassanak megengedni, hogy kifejezzem bámulatomat az újabb egységes ellenzéki front kialakításának tervén. Méltóztassanak nekem megmondani, hogyan jusson politikai erkölcshöz, bizalomhoz ez a magyar fiatalság, amely éhezik és nyomorog, amikor azt látja, hogy tíz esztendei Bethlen-uralom után, ugyanazok az urak, akiket itt láttam vele szemben, állandóan és sápadtan fellépni, — amikor az igen t. szocialista képviselő urak esztendőkön keresztül hiába követelték rajta a munkáskérdések rendezését, amikor az igen t. Rassay képviselő úr kijelentette volt, hogy Bethlen István a forradalom felé viszi rendszerével az országot, (Egy hang a baloldalon: Ez így is van!) amikor Sándor Pál ugyanezt kijelentette, amikor itt tíz esztendőn keresztül úri uralmat csináltak, — hogyan tudnak ugyanezek az urak, tisztán személyi kérdések miatt, most ellenzéki egységet kovácsolni evvel a régi ellenféllel. Méltóztassanak megmondani nekem, hogy a fiatal magyar politikusok miért mondják és higyjék, hogy ki kell tartani becsületesen amellett, amit gondolnak, amikor azt látják, hogy ha valaki tíz évig rosszal kormányoz, az lesz a jutalma, hogy ellenzéki vezér lesz. (Éljenzés és taps a jobboldalon. — Eckhardt Tibor: Ki tolta ki a választójogi reformot négy évvel? Hol a titkos választójog? ^- Scheftsik György: Meglesz az! — Zaj. — Eckhardt Tibor: Hol a titkos választójog? Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. (Eckhardt Tibor: Ezt követeljük!) Eckhardt képviselő urat figyelmeztetem, ne zavarja a szónokot. (Eckhardt Tibor közbeszót, — Zaj a baloldalon.) A kritikát tűrni kell a baloldalnak is! (Egy hang jobb felől: Parlamentáris hangot! — Eckhardt Tibor: Tőlem kérik számon a titkos választójogot?! — Zaj.) Rajniss Ferenc: Igen t. Eckhardt képviselő úrnak csak annyit mondhatok, hogy én egész életemben Magyarországon egyetlen pártnak voltam tagja, soha más párthoz nem tartoztam, csak a független kisgazdapárthoz, soha más pártnak Magyarországon tagja még nenr voltam és két hónappal ezelőttig rajtam a titkos szavazati jogot ebben a formában, ahogy be-