Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-19

432 Az országgyűlés képviselőházának szeltem, pártvezéren nem reklamálta. Mi mint párt, ebbe a választásba belementünk. Az idő a választások óta túlrövid ahhoz, hogy most komolyan kezdjük a titkos szavazati jogot reklamálni. (Eckhardt Tibor: Ezért oszlatták fel a Házat!) Becsületes meggyőződésem: szivesen^belementem volna titkos szavazással ebbe a választásba (Rupert Rezső: Es akkor nem került volna be!) és tudom, hogy ha most ebben a pillanatban első törvénynek, közjogi törvénynek a titkos választójogot tűznék ki tárgyalásra, akkor ennek természetes következménye egy négy esztendős nyugtalanság lenne, mert arra spekulálnának állandóan, hogy az új törvénnyel választatni fognak. (Igaz! Ügy van! — Éljenzés' és taps a jobboldalon. — Zaj a baloldalon. — Eckhardt Tibor: El van temetve a titkos választás! Azért van ellenzéki front, mert a titkos választói jogot nem lehet eltemetni! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Zaj.) Rajniss képviselő úr folytassa beszédét! Rajniss Ferenc: A baloldali kritikában egyelőre, tisztán az idők miatt, töméntelen belső ellenmondást látok. Parlamenti úton a reformokat hetek alatt, mint mondottam végrehajtani nem lehet. (Rupert Rezső: Dehogynem lehet!) Előlegezett kritikával pedig a kormányt nem illethetik azok, akik a kormányzattal egy magyar jobboldali front kialakítása érdekében barátságban éltek, akik a kormányzat programmját» 95 pontot akcióprogrammnak elfogadták. Mindannyian kivétel nélkül, úgy hiszem, az egységespártból is az egészen fiatalok, feltétlen és becsületes hívei vagyunk a titkos szavazati jognak. (Buchinger Manó: Meg kell csinálni!) Mindannyian óhajtjuk, hogy Magyarországon többé nyilt választás ne legyen. Magyarország miniszterelnöke azonban legjobb tudomásom szerint ugyanezt a kijelentést tette. (Eckhardt Tibor: Négy év múlva fog hozzá! — Buchinger Bánó: Esetleg elejti, azt is mondotta! — Eckhardt Tibor: Ezért oszlatták fel a Házat! — Egy hang a jobboldalon: Öt évig itt maradunk, ráérünk! — Buchinger Manó: Meg kell csinálni, haza kell menni, és új választásokat kell elrendelni! — Zaj.) Elnök: Buchinger Manó képviselő urat kérem, ne élje bele magát a szónok szerepébe. (Derültség jobbfelöl.) Rajniss Ferenc: A magyar nemzetnek jelenlegi helyzetében reálpolitikai alapon nem lehet más kívánsága és tudom, hogy óriási magyar tömegeknek nincs is más kívánságuk, mint idebenn Magyarországon a valóságos és igazi reformpolitikát végrevalahára tényleg megindítani. Közjogi kérdéseknek tényleg nincsen nagy visszhangjuk Magyarországon, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől) a; kenyérkérdés, a gazdasági reformok kérdése él százezreik lelkében. (Ügy van! (Ügy van! jobbfelől.) Ebben a kérdésben pedig a kormányzat tényleg elkötelezte magát, ebben a tekintetben a kormányzat előtt végtelenül súlyos, fontos és nagy kérdések állnak és a támogatás, az erő tulajdonképpen ennek a reformpolitikának a nevében áll Magyarország miniszterelnökének háta mögött. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Mi követeljük és programmszerűen követeltük Magyarországon a határozott birtokpolitikát és követeltünk egy sövénytelepítést a magyar határokon a nagybirtokokon át, nem gazdasági, hanem nemzetpolitikai kérdések miatt. A magyar határokat igenis telepá19. ülése 1935 május 2í-én, pénteken. tésekkel kell megerősíteni az egész Dunántúlon és azok, akik felfestik a falra a pángermanizmus rémét, álljanak mimellénk elsősorban ennek a kérdésnek rendezésére, hogy egy erős és széles független kisbirtokos magyar fal legyen Magyarország mostani határán expanziónak kifelé és védelemnek befelé az országba. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a, középen.) T. Ház! Mi hirdettünk egy becsületes magyar népvédelmet és nemzetvédelmet. A munkáskérdést illetően nem óhajtjuk, hogy bárki önmaga számára sajátítsa ki a munkáskérdést, -nem pedig azért, mert az igen t. szociáldemokrata urakkal együtt, vagy az urak ellenére mi a munkáskérdésben a legnagyobb magyar nemzetpolitikai kérdést óhajtjuk megoldani. Ennek megoldásában mi bármikor szívesen segítünk, csak egyet kérünk ki magunknak: hogy az urak előre meghirdessék, hogy minket áljelszavak vezetnek, hogy mi nem komolyan és nem becsületesen akarunk a munkáskérdéshez hozzányúlni. Mi igenis tudjuk, hogy Magyarország szociálpolitikailag végtelenül elmaradt ország, hogy Magyarországon szociálpolitikai műveltség nincs, hogy Magyarország középosztálya még ebben a mai nyomorúságos proletáréletében is különálló életet él. Magyarországon a munkáskérdés számára csináltak egy minisztériumot Fortunatus Imrékkel és szétrúgták a minisztériumot ahelyett, hogy azokat rúgták volna széjjel, akik a szociálpolitikát vadvizekre vitték Magyarországon. (Egy hang a szélsőbaloldalion: Ezt mi is kifogásoltuk!) A munkáskérdésben minden egyes társadalombiztosítási kérdésben, munkaügyi kérdésben a magam részéről mindig a magyar munkásság oldalán állok, sőt az osztályöntudatnak feladását, a sztrájkjognak az elvételét is helytelennek tartom mindaddig, amíg a nemzet külön törvényes jogokat és lehetőségeket a régi dolgok helyett a munkásságnak adni nem tud. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon és a baloldalon.) A magyar munkásság ne tagadja meg a maga osztályöntudatát addig, amíg a TEBEnek és a GYOSZ-nak külön osztályöntudatát elismerjük ebben az országban. (Egy hang a baloldalon: Nagyon igaz ez!) Mi mindanynyian érezzük és tudjuk, hogy az egész világ egy óriási válságban, vajúdásban és változásban van. Mi tudjuk, hogy ez a világ nem a liberalizmus és nem az individualizmus útján í halad, hanem az emberi jövő legszélsőbb kísérletektől, a legkonszolidáltabb alkotmányos változásokig, mindenütt a kollektivitásoknak, a nagy közösségeknek a kialakulása felé halad. A társadalomfilozófiai gondolkodás a világ haladásának kérdésében megköveteli a magyar nemzeti alapot a magyar munkásságtól, mert az osztálypolitika alapján már elbukott a nemzetköziség. A bankok szempontjából és a munkások szempontjából is, az a horizontális kísérlet, hogy a munkások Európán át, és a bankok Európán át külön internaeionálékat alkossanak, tragédiákhoz vezetett. Az autarkiáknak a kialakulása megtörtént volna. Európában a világháború minden szörnyűsége nélkül is, mert a kétféle nemzetközi irányzat a liberalizmusnak, a banktőkének az internacionalizmusa, és a munkásságnak az internacionalizmusa közösen csődöt mondottak. Az autarehiák azért fejlődnek ki és azért kell, hogy kifejlődjenek egy bizonyos ideig Európának minden országában, hogy az egyes országok visszahúzódjanak a régi rossz indulás-