Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-16

Az országgyűlés képviselőházának A hódmezővásárhelyi tanyákon az egyik parasztgazdának a felesége — ennek a gazdának 130 katasztrális holdnyi nagyszerűen beinstruált birtoka van •— azt mondotta, hogy egy héttel előbb ki kell vinni az aratómunkásokat, mert azok olyan állapotban vannak testileg, hogy ha egy hétig megfelelően nem élelmezik őket az aratás előtt, akkor nem tudják elvégezni az aratási munkát. Amennyire szomorú ez a megállapítás, éppen annyira jóleső érzés is éppen részemről megállapítani, hogy Hódmezővásárhelyen milyen jó és a mai körülmények között vigasztalóan kellemes összhang van a munkások és a kisbirtokosok között. Innen van azután az is, hogy — azt hiszem — Hódmezővásárhely az egyetlen város, az egyetlen falu és az egyetlen hely ebben az országban, ahol a mezőgazdasági munkások, a mezőgazdasági munkások szakszervezete, a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének helyi csoportja, a mezőgazdasági bizottság delegáltjai és a gazdasági egyesületek megbízottai éppen a közeli napokban kollektív megállapodást kötöttek a mezőgazdasági béreket illetőleg. Érdemes volna az Orosháza szélén elterülő birtokosoknak is figyelembe venni ezt a kellemes összhangot. Zselénszky Róbert úrnak és Berchtold Lipót úrnak gazdatisztjei azonban nem igyekeznek összejönni a munkások . megbízottaival, (Malasits Géza: Mind a kettő fajmagyar!) hanem ők diktálják a feltételeket. Diktálhatják is a feltételeket, mert olyan óriási a mezőgazdasági munkaerőfelesleg, hogy nincsen az a bér, amelyet ha felkínálnak a mezőgazdasági munkásnak, azért az el ne menjen dolgozni. Az Űj Magyarságban olvastam a napokban egy riportot, amelyben a szegény mezőgazdasági munkások panaszkodnak az újságírónak, hogy áldani fogják a lába nyomát annak, aki munkához juttatja őket; mindegy, hogy az milyen munka és mennyi fizetésért végzik azt, csak egyáltalán munkához juthassanak. (Mózes Sándor: Legyen kenyér a családban!) Amikor ilyenek a viszonyok, akkor nem lehet csodálkozni azon, ha Zselénszky Róbert úrnak módja van egyoldalúan diktálni azokat a feltételeket, amelyek itt vannak nálam feljegyezve. (Felkiáltások a középen: Halljuk a, feltételeket!) Sőt nemcsakhogy a feltételeket diktálhatja, hanem azt is, hogy milyen pártállásúak legyenek azok a munkások, taikik elmennek hozzá dolgozni. (Felkiáltások középen: A feltételeket halljuk!) Most egészen véletlenül Zselénszky Róbert úr azokat engedi munkáihoz jutni, akik a független kisgazdapárti jelöltre szavaztak és azokat nem engedi be uradalmába, akik Csizmadia képviselőtársunkra szavaztak. {Egy hang a középen: Látja, hogy mennyire nekünk van igazunk! — Csikvándi Ernő: Terror! — Zaj. — Elnök csenget.) Meg kell állapítani az igazság kedvéért, hogy emberemlékezet óta ez az első eset, hogy ia Zselénszky-uradalom ellenzéki. (Horváth Zoltán: Az is öreg csáklyás! — Félkiáltások a középen: Halljuk a feltételeket! — Elnök csenget.) Nyolehőnapi munkára szerződtet a Zselénszky-uradalom munkásokat. (Halljuk! Halljuk!) Havonta ad 1 mázsa búzát, 4 kiló szalonnát, 2 kiló sót, 5 kiló főzeléket és 1 pengő pénzt. 8 hónap eltöltjése után pedig ad 5 mázsa búzát, 5 mázsa árpát és egy kocsi szalmát. Arra, hogy milyen takarékos az uradalom, jellemző, íhogy kiköti a szerződésben, hogy a kocsi szalma csak három gyűrés lehet. Azok a képvi16. ülése 1935 május 21-én, kedden. 283 selőtársaim, akik mezőgazdasággal foglalkoznak, tudják, hogy azelőtt szabad rakodás volt, most már ennek is vége, most már megállapítják a szerződésben azt is, hogy mennyit lehet arra a kocsira rakni. Ezek a bérek bizony igen alacsonyak és igen gyengék. (Friedrich István: Készpénzt?) Egy pengőt havonta. Érdemes lesz azt is felolvasni, hogy ezek a bérek kiknek jutnak. Azok a munkások, akikkel beszélgettem, amikor a neveiket kérdeztem, a következő neveket mondták — csak kapásból egynéhányat —: Kovács Mihály, Kiss János, Nagy Pál, Német Imre és ehhez hasonló nevek, amelyeket az Alföldön találhatunk, hiszen más nevek a parasztok közt, a munkások közt nem is igen fordulnak elő. (Propper Sándor: Bizony Kaufmannok ott nincsenek! — Baross Endre: Es Propperek! — Zaj.) A Zselénszkyuradalom és Berchtold Lipót uradalma tehát ezeknek a magyar testvéreknek: diktálja a feltételeket és ahol nincsenek uradalmak, például Hódmezővásárhelyen, ott egészen mások a körülmények és a viszonyok, amire már hivatkoztam, ott «okkal testvériesebben és emberségesebben intézik el ezt a kérdést. A mezőgazdasági munkanélküliségen a, kormány javítani igyekezett. (Felkiáltások a jobboldalon: Milyen 'munkások voltak ezek?) Hónapszámosok 8 hónapi időtartamra. (Felkiáltások a jobboldalon: De milyen munkára?) Mezőgazdasági munkára. Aratnak is. Répamunkára tavasszal, fűkaszálásra (Zaj. — Elnök csenget.) és általában a mezőgazdaságban előforduló 8 hónapi munkára alkalmazzák őket tavasztól kezdve Őszig. r A mezőgazdasági munkanélküliségen a kormány az úgynevezett inségnapszámokkal, inségsegélyezésekkel próbált javítani, főleg és különösképpen a mezőgazdasági városokban, általában azonban a városokban. A falvakon, legalább is az alföldi falvakon nem igen lehet a hírét sem hallani az inségmunkának, különösképpen nem az olyan falvakban, amelyeknek a szélén mezőgazdasági nagyüzemek terülnek el. Mindszenten például, a hozzánk közel eső községben ismeretlen dolog az inségmunka. Talán azért, hogy Pallavicini Alfonz birtokára könnyebben és olcsóbban lehessen munkásokat kapni.. De hogy mit jelent az inségmunka, azt saját tapasztalatból valamennyien tudhatjuk, mégis álljon itt egy érdekes megállapítás, hogy az a támogatás, amelyet az inségmunkásoknak • adnak, kalóriában hogyan jut kifejezésre. Amíg szükséges volna egy felnőtt embernek napi 1800—2000 kalória, addig Székesfehérvár 100 kalóriát, — két családnál fejenkint 47 kalóriát — Hódmezővásárhely 117 kalóriát, Szombathely 107 kalóriát adott az inségmunkák kapcsán. Tudjuk azt is, hogy ezeket :a segélyezéseket a legtöbb városban természetben szolgáltatják ki, nem pedig pénzben. A természetbeni szolgáltatásnak megvan azután az a hátránya, hogy például Hódmezővásárhelyen körülbelül 10.000 lélek, tehát a lakosság 15%'-a a téli időben, amikor az inségsegélyezés folyik, teljesen kikapcsolódik a forgalomból, mert a váró« látja el ezt a körülbelül 10.000 lelket szűkösen, személyenkint 117 kalóriával. így ezek a forgalomból, a fogyasztásból ki vannak kapcsolódva, míg ha pénzben adnák ezt a támogatást, akkor azon keresztül az ipart és a kereskedelmet is némi munkához juttatnák. A mezőgazdasági munkanélküliség kérdésének megoldása nem egyszerű feladat, szervesen kapcsolódik a földbirtpkreformba és a mező-