Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-15

Az országgyűlés képviselőházának a magyar nemzetnek különösen agrárius részeit csigázta meg. (Derültség.) A nemzetnek ez a része, amely igenis, igen sokát érdemelt ki, amely becsülettel szolgálta a hazáját és ma is becsülettel szolgálja azt a gazdasági háborúban. A kormányzat igen nagy tiszteletet érdemel azért a nagy rendért, amely itt Magyarországon uralkodik, (Felkiáltások jóbbfelől: Na ugye!) de igen nagy tiszteletet érdemelnek a nemzetnek azok a fiai, akik odakinn bizony igen sokat szenvednek. A magyar kormány tisztelettel, nagy tisztelettel tartozik ezeknek és kötelessége megoldani ezt a munkanélküliséget, ezt a, nyomort, amely itt van. Ezt pedig költségelőirányzatokkal, 10 millió pengőkkel megoldani lehetetlen. Hallottam itt a parlamentben a f öldmívelésügyi miniszter úrtól, hogy a f öldmívelésügyi kormány a kertészeteket még anyagilag is támogatja. Erre szükség is van. Méltóztassék megengedni, hogy rátérjek itt ezekre a. kertészeti kérdésekre, amelyek igen nagyon fontos problémát jelentenek, annál is inkább, mert pár nap választ csak el bennünket attól, hogy a kertészek en gros-ban szállítsák fel kertészeti termékeiket a fővárosba és az ország különböző városaiiba. A gazdatársadalomnak, a kertészeteknek igen fontos bevétele kormánynak tehát kötelessége volna gondoskodni arról, hogy az elárusítóhelyek, különösen a budapesti nagy vásár telep ellenőrizve legyenek. En, mint termelő, a gyakorlatból beszélek. A termelő felszállít 130 métermázsa konyhakertészeti terméket és itt kap érte a kereskedőtől 37 pengőt. (Mozgás jóbbfelől.) Ha elmegyek a boltba, ugyanabból a konyhakertészeti dologból vásárolok, számolok: 3000 pengőt fizettek ki a pesti fogyasztók azért az élelmiszerért, amelyért a termelő 37 pengőt kapott, (vitéz Somogyváry Gyula: 130 mázsáért? Ilyet ne mondjon!) Az egyik gazda felszállított konyhakerti dolgokat s azután feljött a pesti kereskedőhöz... (Derültség a jobboldalon.) Ne méltóztassék mosolyogni rajta, rajtam történt meg. (Derültség.) Elküldtem a pénzügyminiszter úrnak is az elszámolást, nem válaszolt rá. Ismétlem, 15 vágón konyhakertészeti árut szállított he az egyik gazda és amikor feljött a t kereskedőhöz elszámolni, 70 pengőt kellett még fizetnie azért, amiért a kereskedő megengedte, hogy azt a 15 vágón árut felszállíthatta, (vitéz Somogy váry Gyula: Hogy lehet ez?) Ez ugy-é hihetetlen. Méltóztassék meggyőződve lenni arról, hogy nem mondok lehetetlen dolgot, semmi érdekem, hogy lehetetlen dolgot mondjak, ez megtörtént. (Felkiáltások: Hagy lehet ez? — Klein Antal: Drága a fuvar!) Tök-, borsó és hasonló konyhakerti termény volt. Ez lehetetlen állapot. Ügy látszik, a képviselőtársaim nagyrésze nem foglalkozott kertészettel és nem törődik a szegény kertészekkel. En már most meg vagyok ijedve, hogy a jövő héten meg kell kezdenem a borsószállítást. Ha így megy, akkor nem tudjuk fizetni az adót, nem tudjuk fizetni a kamatot, nem^ tudunk fizetni a világon semmit. Féltem a pénzügyminiszter urat is a költségvetéssel. Ha így haladunk tovább, ahogyan eddig haladtunk, bizony nehéz dolog lesz a pénzügyi kormánynak azt az összeget, amelyet előirányzott, előteremteni. , Még vannak egyes nagyobb bajok. (Gr. Festetich Domokos: Kis ember és nagy dolgok! — Zaj.) A két-három holdas kistermelő, aki szekéren szállítja fel Budapestre a konyhakertészeti terményeket, áruját nem árusítí. ülése 1ÙS5 május 2Ö-án, hétfőn.. 257 hatja itt Pesten. Azt azonnal megveszi a nagy^ kereskedő, de a termelő nem adhatja el a fogyasztónak. A nagykereskedő megveszi a terményt 6 fillérért, két perc alatt kiürítik a bódéját, de akkor már nem 6 fillérért adják a borsót, hanem 32 fillérért. Csepp dolgok ezek, amelyen mosolyognak, (Felkiáltások: Ki mosolyog!) de nagy dolgok, ha komolyan vesszük őket. Láttam tavaly,, hogy egy szúnyog megcsípte a borjút, a borjú megdöglött, a szúnyog elrepült. (Derültség.) Ilyen kis dologiból jön a nagy dolog. (Ügy van! Ügy van! — Derültség.) Amióta ennek a parlamentnek tagja vagyok, többször hallottam a képviselőtársaimtól, hogy az agrárius embereket az iparossággal össze akarják ölelkeztetni. Ezt én már igen régen hallom, igen régen olvasom, igen régen csinálják, de ennek még csak egy ezredszázalékát sem valósították meg. (Patacsi Dénes: Pedig jó volna!) Pedig erre igen nagy szükség volna. Amíg az ipar a mezőgazdasággal össze nem Ölelkezik, addig bizony csak bajok lehetnek ebben a kis országban. Olyan ez az ölelkezés, mint mikor köszöntve^ a barátomat, összeölelkezek vele, s amikor elválunk egymástól, benyúlva a zsebembe, azt^ veszem észre, hogy hiányzik belőle a pénztárcám. (Elénk derültség.) így néz ki Magyarországon az ipar és így néznek ki az agráriusok. Ezeken mind változtatni kell. Mi, akik a nép között élünk, akik kint az Isten szabad ege alatt lakunk, mi vagyunk hivatva arra, hogy nemcsak itt a parlamentben, de odahaza a falvakban is, ahol ősi kúriák vannak, bemenjünk a hírekkel és elmondjuk az uraknak, hogy mi a baj, mi következik, mi lehet, mitől lehet félni. Itt a parlamentben az én képviselőtársaimnak igen nagy százaléka birtokos, agrárember, de talán nem élnek úgy kint a barázdák között, mint ahogy mi élünk s talán nem ott születtek. T. Ház! Egy nagyon komikus dolgot mondóik el, — ez ugyan Ms dolog. A múlt héten történt az én községemben, (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Melyikben?) '' Pusztamonostoron, (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Nem Szécsényben, mert hol Szécsényben, hol Pusztamonostoron hallom.) Három helyen lakom. (Derültség.) Elrendelték a hatóságok, hogy azokat a (kutyákat, amelyeknek adója nincs kifizetve, Jövessék agyon. Erre hívták a csendőrséget ás a csendőrök egy óra alatt kilenc kutyát lőttek agyon a községben. Kis dolog ez, t. Ház, nem olyan nagy dolog ez sem, de pénzügyminiszter úr, Iha a kutyákat agyonlöveti a hatóság, oda van a 45 pengő adó. Ha 1935-ben nem futott be, 1936-ban befuthat az a 45 pengő. Mondom, ezek nagyon apró dolgok, de ezekre rá kell mutatnom» (Patacsi Dénes: Kis dolog, de nagy bosszúság.) De nagy böszszúság. Ha a kormány ilyen adóalapokat, ilyen apró dolgokat csak úgy eldob magától, ennek szomorú következményei lehetnek. Nagyon félős, hogy ha a kormány ilyen kis dolgokat nem vesz tekintetbe, jöhetnek a nagy dolgok, s a költségvetés érzi meg, amelyet a pénzügyminiszter úr a Ház elé terjesztett. T. Ház! Itt a Házban igen sok képviselőtársam; ajkáról hangzottak el felszólalások a fagykárról. Ezelőtt is voltak fagykárok és most is vannak fagyikárok. A földmívelésügyi miniszter úr ígéretet tett akíkor, hogy a fagysújtotta vidékeken a fagykárokat megvizsgáltatja. En félősnek tartom, hogy ez a vizsgálat