Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-3

Az országgyűlés képviselőházának 3. ülése 1935 május 1-én, szerdán. 11 dottnak jel' item ki. (Farkasfalvi Farkas Géza: falun nincs mit enni!) Most pedig előterjesztést teszek a t. Háznak a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délután 4 órakor tartsa és annak napirendjére tűzessék ki a Ház három jegyzőiének, valamint, a házszabályok 47. §-ában előirt bizottságok tagjainak megválasztása. Az egyes bizottságok taglétszámára vonatkozólag javaslom, hogy a földmívelésügyi bizottságba 41, az igazságügyi bizottságba 33, a közgazdasági és közlekedésügyi bizottságba 41, a közigazgatási bizottságba 41, a közjogi bizottságba 33, a közoktatásügyi bizottságba 33, a külügyi bizottságba 35, a pénzügyi bizottságba 41, a társadalompolitikai bizottságba 41, a véderőbizottságba 33, a zárszámadásvizsgáló bizottságba 21, a gazdasági bizottságba 16, a kérvenyi bizottsága 21, a könyvtári és múzeumi bizottságba 21, a mentelmi bizottságba 33, a naplóbíráló bizottságba 30, a számvizsgáló bizottságba 16 tagot válasszon a Ház. Indítványozom továbbá, hogy az előbb említett bizottságok választásával egyidejűleg ejtse meg a Ház a 33-as országos bizottságba a Képviselőház részéről kiküldendő 22 tagnak, az Országos Ipartanácsba a Képviselőház részéről kiküldendő 12 tagnak, a Kivándorlási Tanács 4 tagjának, végül az 1928 : XLI. te. 6. §-a értelmében alakítandó véleményező bizottságba a Képviselőház részéről kiküldendő két tagnak és egy póttagnak a választását. Ezenkívül válassza meg a Ház az állandó összeférhetlenségí bizottság elnökét, helyettes elnökét és kilenc tagját. A napirendhez Eckhardt Tibor képviselő úr kíván szólni. Eckhardt Tibor: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Van szerencsém egy deklarációt előterjeszteni. A független kisgazda-földmunkás és polgári' agrárpárt az új Képviselőház megalakulásának első percében súlyos kötelességet kénytelen teljesíteni. A kormány eljárásából, amelyet a választás során tanúsított, le kell vonnia a politikai és erkölcsi következményeket. A magyar nemzet felemelkedésének legfőbb akadálya az a balkáni rendszerű választás ... (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Nagy zaj a jobboldalon és a középen. — Elnök csenget.) Az urak valószínűleg nem. értették, hogy mit mondottam? (Felkiáltások a jobboldalon: De nagyon is jól értettük! Nem vagyunk hülyék! — Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök: T. Képviselőház! A múltban az elnökség azt a gyakorlatot követte, hogy a napirendi vitánál lehetővé tette nemcsak a napirendhez való hozzászólást és nemcsak a napirenddel szemben tett indítvánnyal kapcsolatos hozzászólást, illetőleg megokolást, hanem lehetővé tette, hogy más kérdésekről, más tárgyakról is beszélhessenek a képviselő urak a napirendi vita folyamán. Elnöktársaimmal együtt én a házszabályok lelkiismeretes áttanulmányozása után arra az elhatározásra jutottam, hogy azt a gyakorlatot fogjuk követni, amelyet a házszabályok előírnak és amelyet az elnöki székben elődöm, Zsitvay Tibor (Éljenzés.) volt házelnök úr is követett. Ennek értelmében a Ház napirendjéhez való hozzászólás kereteit úgy kívánjuk megállapítani, hogy csak az elnöki napirendi indítvánnyal kapcsolatos tárgykörrel, vagy redig az ellene tett indítvány megokolására lehet felszólalni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ I, Amikor ezt az elnökség által gyakorlatba venni kívánt eljárást bejelentem a t. Háznak, kérem a t. képviselő urat, hogy ezt tudomásul venni méltóztassék. Eckhardt Tibor: Ez esetben kérek a házszabályok 132. §-ához szót. Elnök: A napirend megállapítása után a szót a képviselő úrnak meg fogom adni. (Éljenzés a jobboldalon.) A képviselő úr az elnöki napirendi indítvánnyal szemben hozzám írásban egy nemházszabályszerú indítványt terjesztett be. Mivel tehát az elnöki napirend meg nem támadtatott, azt elfogadottnak jelentem ki. Egyben miután Eckhardt Tibor képviselő úr a házszabályokhoz kért szót, a szólás jogát neki megadom. Eckhardt Tibor: T. Ház! A házszabályok 132. §-ának negyedik bekezdése szószerint a következőképpen hangzik (olvassa): »A napirend megállapítására vonatkozó elnöki előterjesztés vagy indítvány tárgyában a Ház legfeljebb négy képviselő hozzászólása után határoz.« Stb. A felszólalások a házszabályokban időbelileg korlátozva vannak 15 percre, tárgyi szempontból azonban, hogy minő kérdésről, mjt óhajt a képviselő mondani, soha még tudemá* som szerint egyetlenegy képviselőnek ebben a Házban a szabad szólási jogát senki sem korlátozta. (Ügy van! bal felől. — Zaj a középen.) IdŐbelileg van korlát. (Felkiáltások a középen: A tárgyban is!) Van korlátozás abban az esetben is, ha a képviselő hozzászólása során valamely indítványt tesz, iaz indítvány megokolását illetőleg, de itt két kifejezetten különböző dologról van szó. Lehet a napirendi indítványhoz hozzászólni, amikor senki abban, hogy mit óhajt mondani, nem korlátozható — házszabályszerűén legalább is. Természetesen erőszakkal, mint a,z országban, úgy itt is a torkunkra lehet forrasztani a szót, (Nagy zaj és ellenmondások a jobboldalon.) házszabályszerűen azonban, igen t. elnök úr és igen t. Ház, ezt a törvénytelen gyakorlatot bevezetni nem lehet és ez ellen a legélesebben és a leghatározottabban tiltakozom. Ulain Ferenc: A házszabályokhoz kérek szót! Elnök: A házszabályoknak 137. §-a generálisan rendelkezik olyan irányban, hogy a tárgytól eltérni nem lehet. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ennek a generális rendelkezésnek értelmezve, vonatkoztatva kell lennie a Háznak a napirendi vitával kapcsolatosan követett gyakorlatára is. (Zaj a baloldalon. — Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Kérem a baloldalon ülő képviselő urakat, méltóztassanak, csendben lenni. (Halljuk! Halljuk!) Először is felolvasom a házszabályok 132-ik §-ának a napirend megállapítására, vonatkozó 4. pontját (olvassa): »A napirend megállapítására vonatkozó elnöki előterjesztés vagy indítvány tárgyában a Ház legfeljebb négy képviselő hozzászólása után határoz. Képviselő csak olyan ügy napirendre tűzése iránt tehet indítványt, amely házszabályszerűen elő van készítve, kivéve azt az esetet, ha a kormány valamelyik tagjának akár a Házban, takar a Házon kívül tett és a kormány # programmját érintő nyilatkozata alapján a bizalmi kérdést kívánna felvetni, amely esetben az elhangzott nyilatkozat után három napon belül javasolhatja a kérdéses nyilatkozatnak — minden előkészítés nélkül — a következő ülés napirendjére való kitűzését. A képviselők napirendi el*1 -^