Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.
Ülésnapok - 1935-3
12 Az országgyűlés képviselőházának 3. lenindítványukat vagy kiegészítő indítványukat a beszéd megkezdésekor kötelesek megtenni. A napirend megállapításaihoz felszólaló képviselők 15—15 peronéi tovább nem beszélhetnek s a beszédidő meghosszabbítását nem is kérhetik.« r Most a múltban követett gyakorlatot bizonyító precedenst kívánnék felolvasni. Azt méltóztatott ugyanis mondani, hogy erre még nem volt példa, nem volt precedens. Erre vonatkozólag felolvasom a Ház 1928. évi december 20-án tartott ülésében az elnök részéről ezzel kapcsolatosan tett elnöki enunciációt. Pakots József volt a felszólaló s az elnök ekkor a következő elnöki kijelentést tette (olvassa): »Kérem a képviselő urat, méltóztassék indítványát beterjeszteni, illetőleg felolvasni, mert a házszabályok így rendelkeznek. — Pakots József: Indítványom az, hogy az elzárt képviselőházi folyosó adassék vissza a sajtónyilvánosságnak. — Elnök: A képviselő úrnak ez az indítványa 1 ? — Pakots József: Ez az indítványom. — Elnök: Minthogy a képviselő úr házszabályellenes indítványt terjesztett elő, az szavazás alá nem bocsátható s a képviselő úr felszólalási jogától elesik.« • *i Ez folytatódott ugyanezen az ülésen több képviselő részéről. (Eckhardt Tibor: Hat éven keresztül ellenkező gyakorlat volt! Én magam is elégszer szólaltam fel! — Zaj a baloldalon. — Elnök csenget.) Ezzel a hat éven keresztül folytatott gyakorlattal kapcsolatosan már a múltban is merültek fel aggályok és hangzottak el komoly és tiszteletreméltó észrevételek. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Én a magam részéről, amikor ezt a helyet elfoglaltam, nem arra tettem kötelező nyilatkozatot, hogy a régi gyakorlatot követem, hanem arra, hogy a házszabályokat megtartom. (Hosszantartó éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — Felkiáltások a baloldalon: Most kezdődik az új gyakorlat!) Ezt tenni is fogom, de a házszabályokat legjobb lelkiismeretem szerint fogom értelmezni. (Élénk taps a jobboldalon és a középen. — Egy hang a baloldalon: Ez az új vonalvezetés! — Eckhardt Tibor: Szép vonalvezetés!) Ulain Ferenc: A házszabályokhoz kérek szót! Elnök: Ulain Ferenc képviselő úr a házszabályokhoz kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. (Eckhardt Tibor: Szép dolog ez! Üi módszer! Nobilis eljárás! Űri modor! — Felkiáltások a jobboldalon: Azt nem maguktól tanuljuk! — Eckhardt Tibor: Mindenkinek össze kell fogni ebben a Házban! — Egy hang a baloldalon: Belefojtják az emberbe a szót! — Zaj.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak Ulain kén viselő urat meghallgatni. (Halljuk! Halljuk!) Ulain Ferenc: T. Képviselőház! Nein szándékozom az elnök úr magyarázatának jóhiszeműségét kétségbevonni. Koncedálom, hogy lehet a törvénynek ezt az intézkedését úgy is magyarázni, ahogyan az elnök úr magyarázta. Le kell azonban szögeznem, hogy sokesztendei gyakorlat igazolja azt, hogy ennek a törvényhozó testületnek és elődjének és természetesen annál inkább a jelenlegi törvényhozó testület Hitelesítik : Müller Antal s. Te. naplóbírálo-bii ülése 1935 május 1-én, szerdán. azon tagjainak, akik tagjai voltak az előző törvényhozó testületnek is, az volt az interpretációjuk ezzel a törvényes rendelkezéssel kapcsolatban, hogy a napirendi vitához négy képviselő bármikor hozzászólhat, hozzászólhat anélkül, hogy külön indítványt kellene előterjesztenie. Ez volt a gyakorlat. Eszerint a gyakorlat szerint álltunk itt ebben a Házban, teljesítettük jogainkat és azt hittük, hogy ez a gyakorlat a házszabályok alapján, tehát törvényesen alkalmazott gyakorlat. Konstatálom, hogy az új elnökségnek ebben a tekintetben más a felfogása. Sajnálom, hogy az elnökség ebben a tekintetben már az első alkalommal egy kontraverz álláspont kialakulásához adott alkalmat, remélem azonban, hogy megtaláljuk a módját annak, hogy ez a félreértés elimináltassék. Nem hiszem az igen t. elnökségről, de különösen nem hiszem az igen t. többségről, hogy az lenne a szándéka, hogy a kisebbséget elüsse attól a jogától, amely joga ebben a parlamentben eddig biztosítva volt. (Zaj.) Ennek következtében a parlamenti élet nyugodt atmoszférájának lehetővé tétele érdekében arra kérem az igen t. elnök urat, tegye lehetővé, hogy esetleg pártközi megbeszélés útján ez a kérdés, mint elvi kérdés tisztáztassék. Nem fog kárára válni az igen t. elnök úr lojalitásának és pártszempontokon felül álló elnöklési módjának, ha egy értekezleten erről a kérdésről elvi szempontokból döntünk. Mert le kell szögeznem: ha ezt a szemernyi jogot a kisebbségtől el méltóztatnak venni, amikor önöknek az érdemben való döntés tekintetében korlátlan lehetőség van biztosítva, akkor Önök, mélyen t. uraim, nem zárkózhatnak el az elől a vád elől, hogy önök nem parlamentáris életet akarnak ebben az országban. (Zaj a jobboldalon.) Kérem az igen t. elnök urat, kérem az igen t. többséget és kérem a kormányt is arra, hogy ezt a mai félreértést oszlassuk el azért, hogy ebben a parlamentben a nyugodt parlamentáris életet biztosítsuk. Precedensre pedig, igen t. elnök úr, ne méltóztassék hivatkozni, mert én szintén hivatkozom egy precedensre. Volt eset, amikor innen katonák verték ki a képviselőket. Vigyázzon az elnök úr, nehogy erre a precedensre kerüljön a sor, mert ezért elsősorban ez az elnöki enunciáció lesz felelős. (Ügy van! Ügy van! balfelől. — Élénk felkiáltások jobbfelől: Éljen az elnök!) Elnök: Feleletemet a házszabályokkal kapcsolatosan elhangzottakra már Eckhardt Tibor képviselő úr felszólalására megadtam. (Helyeslés jobbfelől.) Következik a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni. Brandt Vilmos jegyző (olvassa a jegyzőkönyvet). Elnök: Kérdem, van-e valakinek észrevétele a jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha észrevétel nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Élénk felkiáltások jobbfelől: Éljen az elnök!) (Az ülés végződött d. u. 12 óra 19 perckor.) Czermann Antal s. k. igi tagok.
