Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-9

Az országgyűlés képviselőházának 9. nek jelentését beterjeszteni. Kérem a hitelelté­rési jelentések kinyomatását s úgy ezeknek, mint a zárszámadásnak szétosztását és a zár­számadásvizsgáló bizottsághoz való utalását. Elnök: A Ház a miniszterelnök úr által be­terjesztett hiteleltérési jelentéseket kinyomatja s úgy ezeket, mint a beadott zárszámadást s az ehhez tartozó számszéki jelentést szétosz­tatja s előzetes tárgyalás és jelentéstétel cél­jából kiadja a zárszámadásvizsgáló bizottság­nak. Szólásra következik? Vásárhelyi Sándor jegyző: Müller Antal! Müller Antal: Kevés törvényjavaslat érte el azt, amit a most tárgyalt törvényjavaslattal elért a kultuszminiszter úr, hogy a Háznak minden oldaláról dicséretet kapott,, sőt a szo­ciáldemokratpártnak egyik képviselőtagja is azzal kezdte beszédét, hogy a javaslatot elfo­gadja. {Mozgás és zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Müller Antal: T. Ház! E törvényjavaslat tárgyalása alatt szerzett impressziókból me­rítve a kormány jó reményekkel nézhet a re­formjavaslatai elé, mert mi hisszük, hogy ezek a reformjavaslatok szintén olyanok lesznek, hogy a Ház minden pártja örömmel fogja meg­szavazni azokat. A jó javaslat megteremti a pártok közti harmóniát és megszünteti azt az igazán elítélendő állapotot, hogy sokszor a par­lament tárgyalásai személyeskedésben és egy­mást elítélő felszólalásokban merülnek ki. Több oldalról köszöntötték a kultuszminiszter urat ezért a törvényjavaslatért és én úgy érzem, hogy nem lenne a kép telje», ha az iparos­tanonciskolái tanítók és tanárok nevében is nem mondanék köszönetet, mert ez a törvény­javaslat foglalkozik az iparostanoneiskolák , felügyeletével is. Ez az iskolatípus éppen olyan fontos, mint a többi gazdasági szakiskoláé. Amilyen örömmel hallgattam a mezőgazda­sági szakiskolák emlegetését, hogy milyen fon­tos azoknak kiépítése és szakirányúvá való tétele, éppen olyan fontosnak tartom az iparos­tanonciskolák szakirányúvá tételét is. T. Ház! ötvenegy év óta van Magyarorszá­gon kötelező iparostanonc-szakoktatás. A rég­múltban csak általános oktatás volt és ez ért­hető is, abból kifolyólag, hogy nem rendelkez­tek a tanoncsorba kerülő ifjak azzal az elemi tudással, hogy őket mindjárt szakoktatásra le­hetett volna fogni, hanem szükséges volt elsősorban velük bizonyos elemi ismereteket közölni. A ma ipara nagyobb előképzettséget igényel és éppen ezért az inasnak menő fiúk már nagyobb elemiiskolai képzettséggel rendel­keznek. A kor iránya, az ipar fejlődése szük­ségessé tette azt, hogy a tanonciskolákat is szakirányúvá fejlesszék. Az utóbbi évtizedben — lehet mondani — ezeknek a tanonciskolák­nak szakirányúvá tétele erős lépésben haladt előre, sőt ma már önálló tanonciskoláink is vannak; Budapesten négy ilyen Önálló tanonc­isik ola működik, amelyekben az összes tanon­coknak mintegy 50%-át tanítják, de külön ön­álló tanonciskolák vannak vidéken, Pécsett, Székesfehérvárott, Győrött, Szegeden és Kecs­keméten is, tehát ebből is látjuk, (hogy igye­keznek a múlt mulasztásait pótolni. T. Ház! A múlt esztendőben^ ünnepelte a tanonciskolái oktatás félszázados jubileumát és ebből az alkalomból az Iparcsarnokban egy (tanoncoktatásügyi kiállítást rendeztek. Aki ezen a kiállításon jelen volt, igazolhatja, mi­lyen óriási eredményeket tud felmutatni ma már a magyar tancnciparoktatási tantestület. KÉPVISELŐHÁZI ^TAPLÓ I. ülése 1935 május 9-én, csütörtökön. 115 Budapesten és Pécsett önálló tanoncotthonok is vannak, iparosiskolával kapcsolatos tanonc­otthonokat is létesítettek. Kívánatos volna, hogy ez minél jobban ki­fejlődjék. Végeredményben nagyon sok olyan fiú van, aki — sajnos — nem tud szüleinél el­látást és lakást kapni, ilyen esetekben ezek az internátusok, tanoncotthonok igazán kitűnően beválnak. Az iparfejlesztésnek alkotó eleme az . iparos-nevelés. Nemcsak az iparosnak érdeke, hanem munkásszempontból i® nagyon fontos a nevelés és igazán hálát mondhatunk, hogy az utóbbi évtizedekben az iparostanoncoktatásba bele vitték a hazafias, vallásos szellemet és ma már nem kell félnünk attól, hogy a tanoncis­kolákból kikerülő ifjakat nemzetközi maszla­gokkal telítik, vagy hogy legalább is könnyen bevehetik azokat. Ma a tanoncok, amikor ki­kerülnek az éretbe, hazafias, nemzeti szellemtől áthatott vallási érzéssel vannak telítve. T. Ház! A folyton tökéletesedő ipar és a technika fejlődése megköveteli, hogy az iparos­tanonciskolák is mindig tökéletesebben működ jenek. A múltban az iparostanonciskolák fel- ' ügyeleti jogát két hatóság között osztották meg: a tanfelügyelőség és az iparoktatási fő­igazgatóság között. Sokan tudják, hogy ebből kifolyólag az ügyek hátrányt szenvedtek. Sok esetben ez talán nem is az illető hatóságókon múlott, de mégis késedelmesen intéződtek el az ügyek, mivel két felügyelet alá tartoztak. A most beterjesztett törvényjavaslat e helyett a kir. főigazgatóságra bízza a felügyeleti jo­got, sőt az egyéni felelősség érzését is fokozza, amikor bizonyos ügyekben az iskolaigazgatót elsőfokú hatóságként ismeri el. Szeretném fel­hívni a miniszter úr figyelmét arra, hogy azt a régi tanítói gárdát vegye igénybe a jövőben is, amelynek köszönhetjük a tanonciskolák fejlődését és ne eressze szélnek azokat az ipa­rostanonciskolai tanítókat, akiknek az inasne­velés terén nagy érdemeik vannak. Ugyancsak felhívom a miniszter úr figyelmét arra, hogy a szakoktatás terén kiváló szakemberek vannak már, akiket a szakrajztanításra mind jobban és jobban be lehet kapcsolni. A székesfőváros­ban és a vidéki városokban nagyon sok ilyen kiváló szakembert ismerek, akik mint műveze­tők vagy munkások, vagy kisiparosok oktat­ják a tanoncokat a szakrajzra és egyéb szak­dolgokra a tanonciskolákban. Az elmondottak alapján a magam részéről éppen úgy örülök, mint előttem felszólalt kép­viselőtársaim, hogy ez olyan törvényjavaslat, amely nemcsak minden pártot, hanem az or­szág minden hazafiasán gondolkodó egyénét is kielégíti és éupen ezért a törvényjavaslatot el­fogadom. (Helyeslés és éljenzés a jobb- és baloldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Vásárhelyi Sándor jegyző: Feliratkozva nincs senki! Elnök: Feliratkozva nincs senki. Kíván va­laki szólani? (Nem!) Ha szólni senki nem kí­ván, a vitát bezárom. Az előadó úr kíyjín-e szólani? (Nem!) Szólásjoga többé senkinek nem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e el­fogadni az imént tárgyalt törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot a. bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom