Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-9

116 Az országgyűlés képviselőházának 9. . Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a tör­vényjavaslat címét felolvasni­Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat címét, amelyet a Ház hozzászólás tíélkül elfogad. Olvassa a törvényjavaslat h §-át). Czírják Antal! (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök: Czirják Antal képviselő úr nincs jelen» a képviselő úr indítványát tehát a Ház törli. Szólásra követkzik! Vásárhelyi Sándor jegyző: Petro Kálmán!' Petro Kálmán: Igen t. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy szíves türelmüket pár percre ! igénybevegyem. Az általános vitában talán én voltam a legélesebb ellenzője annak, hogy a földmívelésügyi minisztérium nem akar békés- ; ségesen és barátságosan hozzájárulni ahhoz, hogy a gazdasági középfokú iskolák átkerülje­nek a kultuszminisztérium tárcájába. Itt na­gyon érdekes és nagyon értékes két felszólalás hangzott el, az egyik Schandl Károly t. kép­viselőtársunké, aki nem osztozott az én véle- ; menyemben, a másik gróf Esterházy Móric képviselőtársunké, aki nagyon helyesen fogja fel a kérdést és azt mondotta, hogy a gazda­sági szakiskola kell hogy az alapja legyen azoknak az elemi iskolák fölé felépített gazda­sági ismétlő és önálló gazdasági iskoláknak, amelyekben tulajdonképpen azt kellene előmoz­dítani, hogy a gazdasági felsőbb, illetőleg gaz­dasági középiskolákat lehessen létesíteni. Az a ! megoldás a helyes, hogy az elemi iskolák foly­tatásaként jelentkező önálló gazdasági iskolák legyenek a tulajdonképpeni lalsó fokozatai a középfokú gazdasági iskoláknak. Ezt tartom én is az egyedüli megoldásnak. Ezt a megoldást nem lehet másként konstruálni, csak úgy, hogy hia a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr ha­tásköre és felügyelete alá kerülnek azok a gaz­dasági iskolák, amelyeket tanulókkal ezekből az alsófokú iskolákból kell alimentálni. Hogy a középfokú gazdasági iskolákban miért nincs elég tanuló, azt Matolcsy t. képviselőtársunk nagyon szépen elmondotta és rámutatott arra, hogy ezek az iskolák néptelenek, néptelenek pedig azért, mert nincsen olyan alsóbbfokú iskola, ahol — hogy úgy mondjam — propa­gandát fejtenének ki azért, hogy a kiváló és a gazdasági szaktudás elsajátítására érettebb tanulók gazdasági középiskolába menjenek fel. Engem a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter ÚT beszéde, illetőleg beszédének idevonat­kozó előadása teljesen megnyugtatott a tekin­tetben, hogy valószínűleg meg fogják találni a módját a miniszterelnök úrral együtt, vagy a miniszterelnök úr döntő bíróságának igény­bevétele mellett... (vitéz Gömbös Gyula mi­niszterelnök: Nem kell! — Hóman Bálint val­lás- és közoktatásügyi miniszter: Nem lesz rá szükség!) Hátha kell, mert eddig kellett. (Hó­man Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: De már benn van!) Ennek még jobban örülök és nekem nem volna más kívánságom, mint az, hogy csak az kerüljön át a kultusztárcához, ami iskola, ami azonban tanfolyam — téli tan­folyam és egyéb tanfolyam, amiket a földmíve­Hitélesítettéh: Haám Artúr s. h. naplobircUâ-bi ülése 1935 május 9-én, csütörtökön. lésügyi minisztérium elsőrendű szakértelem­mel és nagyon szép eredménnyel vezet — az maradjon a .földmívelésügyi miniszter úr ha­táskörében', rifert nem volna észszerű ennek on­nan való éltonása. Ahol azonban gyermekek, növendékek vannak, ahol nevelni kell az embe­reket, ínég ha gazdasági tudományokra is, ott feltétlenül szükséges, hogy a kultuszminiszter úr nevélo és tanító befolyása olyanképpen ér­vényesüljön, hogy ő legyén a felügyeleti ható­ság. Szerény nézetem szerint — amint ' ebben a Házban már több alkalommal kifejtettem — a, földmívelésügyi miniszter úrnak mindig meglesz a módja arra, hogy a maga^ vagy pedig minisztériuma befolyását érvényesítse ezekben az iskolákban, mert a társ felügyelet vagy- a szakfelügyelet bevezetése olyan eredményes mód lehet, amely módban mindkét miniszté^ rium az érdekeit el fogja orrú. Ezeket tartoztam elmondani azért, mert olyan súlyos következményeket vontam le á 21. § miatt, hogy a javaslatot nem fogadtam el. Most a miniszter úr válasza megnyugtatott s utólag bejelentem, hogy a javaslatot elfoga­dom. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Szólni nem kíván senki, a vitát bezárom. Szó­lásjoga többé senkinek nem lévén, a tanácskor zást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az 1. §-t eredeti szövegezésében elfogadni! (Igen!) A Ház az 1. §-t elfogadja. Következik a 2. § tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Vásárhelyi István jegyző (olvassa a 2—22. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül el­fogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta és annak harmad­szori olvasása iránt később fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Előterjesztést teszek a t. Háznak a legkö­zelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. Ja­vaslom, hogy a Ház holnap, pénteken d. u. 4 órakor a ma letárgyalt törvényjavaslat har­madszori olvasása céljából ülést tartson. Méltóztatnak javaslatomhoz hozzájárulni! (Igen!) Akkor ezt határozatképpen kimondom. Czirják Antal képviselő úr a házszabályok 143. §-ának 1. bekezdése b) pontja alapján félreértett szavainak helyreigazítása címén kért szót. Erre az engedélyt megadtam s így Czirják Antal képviselő urat illeti a szó. (Fel­kiáltások: Nincs jelen!) A képviselő úr nem lévén itt, szólásjogától elesett. Következik a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, hogy az ülés jegyző könnyét felolvasni szíveskedjék. Vásárhelyi István jegyző (felolvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvvel szemben! (Nincs!) Ha nincs, akkor azt hitelesítettnek jelentem ki s az ülést berekesztem. (Az ülés végződik 7 órakor.) Marastoni László s. h. ági tagok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom