Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-306

Az országgyűlés képviselőházának 306. ülése 1934. évi november hó 28-án, szerdán, Almásy László, Czettler Jenő és Bessenyey Zénó elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az erdőkről és a természetvédelemről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Hozzászóltak : Melczer Lilla, Petrovácz Gyula, — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — A pénzügymmiszter írásbeli választ adott Koródi Katona Jánosnak a trafik-engedélyek revíziója tárgyában előterjesztett interpellációjára. — Koródi. Katona János viszonválasza. — A külügyminiszter írásbeli választ adott Magyar Pálnak az angol útlevelek vizummentessége ügyében előterjesztett interpellációjára. — Magyar Pál viszonválasza. — Interpellációk: Dinnyés Lajos — a földmívelésügyi miniszterhez — a tejrendelet tárgyában. — A földmívelésügyi miniszter válasza. — Dinnyés Lajos — a földmívelésügyi miniszterhez — a keszthelyi gazdasági akadémián 30.000 pengő elsikkasztása és titokzatos megkerülése tárgyában. — A földmívelésügyi miniszter válasza. — Gál Jenő — a miniszterelnökhöz és a pénzügyminiszterhez — az építkezési ipar megbénítását okozó legújabb miniszteri rendelet tárgyában. — A pénzügyminiszter válasza. — Andaházi-Kasnya Béla — a belügyminiszterhez — a csongrádmegyei törvényhatósági választási visszaélések tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen voltak : vitéz Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Kállay Miklós, Lázár Andor. (Az ülés kezdődik délután 5 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Takách Géza jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Dénes fay-Dinich Ödön jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Patacsí Dénes jegyző úr. Bejelentem a t. Háznak, hogy a Kormányzó Űr Őfőméltósága a Budapestre történt bevonulásának 15-ik évfordulója alkalmából a Képviselőház részéről kifejezett jó kívánságokért meleg köszönetét nyilvánította. (Éljenzés.) A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Napirend szerint következik az erdőkről és a természetvédelemről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. (írom, 808, 827.) Szólásra következik Melezer Lilla képviselőtársunk, aki beszédének elmondására előző ülésünkön halasztást kapott. Melczer Lilla képviselőtársunkat illeti a szó. Melczer Lilla: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Sokat hallottunk ennek az erdőtörvényjavaslatnak tárgyalása alatt a vadakról, a madarakról, a turistákról, de azt találom, hogy csak nagyon kevesen appreciálták a törvényjavaslatot valódi értéke szerint, nagyon kevesen appreciálták azt a nagy, megfeszített és szakértő munkát, amelyet szakembereink ennek a törvényjavaslatnak megalkotásával végeztek. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXIV, Örömmel üdvözlöm tehát ezen alkalomból a földmívelésügyi miniszter urat és munkatársait, hogy a sok rendeletet kiküszöbölendő, a miniszter úr a Ház elé egy kerek, jól átgondolt törvényjavaslatot hozott, amely megvédi a nemzet és az egyesek vagyonát, sokszor saját akaratuk ellenére is (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) és tervszerű erdőgazdálkodást akar nálunk is létesíteni. Mert az erdő nem olyan, mint a mezőgazdaság. Ha az erdőben rablógazdálkodás folyik, annak következményeit nem lehet sem öt, sem tíz év alatt kiküszöbölni még a legmegfeszítettebb munkával sem. Ha egy generáció vétkezik, azt legalább két generáció megsínyli. Ezért üdvözlöm örömmel és melegen az erdőtörvényjavaslatot és csak azt isajnálom, hogy hasonló törvény már 50 évvel ezelőtt nem létesült. Engedjék meg nekem, mint kisebb erdőbirtokosnak» aki saját magam kezelem erdőmet, hogy pár dologban rámutassak azokra a tényekre és körülményekre, amelyek miatt fontos és szükséges az erdőtörvény. Nem tudom megérteni egyesek aggályait és izgalmát e törvényjavaslatot illetőleg, mert hiszen a magánerdőbirtokosok eddig is állami ellenőrzés alatt voltak: az erdészeti hatóságok ellenőrizték az ültetést, a csemetekertek létesítését és kezelését, az erdei legeltetéseket, a vágást csakis engedéllyel lehetett eszközölni és ha egy 80—100 éves forgóra beosztott erdőüzemben rendkívüli vágást óhajtott kapni a tulajdonos, akkor azt nemcsak az erdőgondnokság, hanem az erdőigazgatóság is megvizsgálta, kiszállott és azt csakis a földmívelésügyi miniszter hagyhatta jóvá a beérkezett jelentések alapján. Nem mondom, hogy ez mindig kellemes volt. nem mondom, hogy a mai nehéz viszonyok között talán nem kellett volna sokszer több vágás, mint amennyit kaptunk, de ha reá40