Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-299

82 Az országgyűlés képviselőházának Három kategóriát lehet e tekintetben megkülönböztetni. (Halljuk! Halljuk!) Az első kategóriától, amikor megkérdem, hogy ott volt-e, azt feleli, hogy ott voltam. »Miért jött fel?« »Horthy Miklóst akartam látni, még sohasem láttam.« »Hát mit látott?« »Hát kérem, én csak Schmollpasztát, meg söröshordót láttam, az államfőt nem láttam.« A másik azt mondja: feljöttem meglátogatam a sógoromat; majdnem ingyen utazik az ember kényelmesen. A harmadik kategória: a megyei urak, akik feljönnek díszmagyarban, szmokingban innen-onnan, azt sem tudja az ember honnan, egyszerre csak ott voltak a cilinderek a Schmoll-paszta és egyebek között. (Élénk derültség a bal- és szélsőbaloldalon. — Farkasfalvi Farkas Géza: Kabarét csinálnak az országból!) Egy főispán ismerősömet és jó barátomat is — nevet nem említek — szekíroztam, hogy ő is felült és bedőlt ennek a Tesz.-ünnepségnek. Azt mondta, hogy igazán botrány az, amit itt csinálnak. Én Szörtseyvel beszéltem és azt mondottam: én is hozok fel a megyéből száz urat, de adjatok nekünk filléres gyorsat, mert az a legolcsóbb. »Azt ne tedd, az Istenért, — felelte — azon a Tesz. iszonyúan veszít, mert minden, személy után 1 pengő 60 fillér jár neki a Máv.-tól.« (Zaj és derültség.) Mi ez? Rabszolgakereskedés?! (Nagy zaj a bal- és szélsőbaloldalon. — Büchler József: Deficites üzlete van a Máv.-nak. — Györki Imre: A nemzet napszámosa! — Peyer Károly: így kezelik a Máv.-bevételeket. — Farkasfalvi Farkas Géza: Gyönyörű közélet! Csinnadratta bumm! — örgr. Pallavicini György: Puritán alakulat! — Nagy zaj. — Elnök csenget. A Máv. arról panaszkodik, hogy nem tudja leszállítani sem a személy-, sem a teherdíjszabásokat, kénytelen tehát az alkalmazottaknak a nyomorult fizetését is leszállítani és amikor itt egy ilyen tömeges utazást provokálnak, akkor minden személy után 1 pengő 60 fillér províziót adnak a Szörtsey-féle üzemnek. (Farkasfalvi Farkas Géza: Ezt el kell számolni valahol. Hol van elszámolva! — Györki Imre: Szörtsey elszámolja. — Farkasfalvi Farkas Géza: Mire fordítják ezt! — Zaj a bal- és szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) Ma, amikor olyan nagy a nyomorúság, hogy ha az ember 'hosszabb utat tesz autón, az országút tele van szegényekkel, <aki(k szaladgálnak ide-oda, mint a megbolygatott hangyák, meztelenül, éhesen. Erre kell, hogy az országnak pénze legyen és ha a társadalom áldozatkész és belenyúl a bugyellárisába, akkor azoknak kell azt juttatnia, akiknek nincs betevő falatjuk. (Farkasfalvi Farkas Géza: A rokkantak az utcasarkon koldulnak.) Rákóczi-szobrot sem kell emelni. (Zaj.) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt. Gr. Somssich Antal: Kérem beszédidőimnek tíz perccel való meghosisizahbítását. (Zaj.) Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadja. Gr. Somssich Antal: T. Képviselőház! Nem kellene most Rákóczi-szobrot emelni. (Jánossy Gábor: A Rákóczi-sizoborral ne tessék ezt összefüggésbe ihozni; az más, az szent dolog, régi kötelesség!) Ha régi kötelesség, azt megtehettük volna akkor, amikor sok pénzünk volt. (Jánossy Gábor: Meg kell ima is tenni.) De ha ma valaki Rákóczi sírjánál tudott volna Rákóczival bestaélni, ő biztosan azt mondotta volna: azt a pénzt adjátok a szegényeknek. Erről egészen 299. ülése 193U november lU-én, szerdán. biztosak lehetnek az urak. Mert hiszen többet ér az az egy pengő, amelyet annaik a nyomorult szegénynek adnak Rákóczi nevében, mintha szobrot állítanak Rákóczinak. (Zaj. — Ellenmondások a jobboldalon.) Ha megengedi a belügyiminiszter úr, csak röviden akarnám mindjárt a második interpella-, ciómba vágó dolgot is felhozni. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) A megyei küldöttségeket felrendelték erre az ünnepségre, erre a Tesz.-imokára. (Zaj. — Der rültség a bál- és a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások a báloldalon: Ki rendelte fel?) Ügy tűnik fe, mintha a belügyminiszter úr rendelte volna fel. (Farkasfalvi Farkas Géza: Ez ki van zárva! — Zaj a jobboldalon.) En magam is somogyimegyei ember vagyok és .merem állítani, hogy a belügyminiszter urat, mint kedves volt főispánunkat szerették, t tisztelték, beesülték, a társadalom iminden rétegében különbség nélkül: úr, paraszt, hivatalnok, mindenki. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) En azonban jól tudom, — bár az interpellációm úgy iszol, hogy imi a véleménye a miniszter úrnak e küldöttség felhozatala tárgyában — hogy a miniszter úrnak az a véleménye, mint én nekem, hogy ez botrány. (Zaj a bál- és a szélsőbaloldalon.) Ha nem lesz itt ezzel egyszer alapos felrámolás (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) és ha nem fog eltűnni a Tesz.-társaság az ország színéről, (Farkasfalvi Farkas Géza: Ideje volna! Kiket visznek még bele!) akkor megérhetik az urak, 'hogy a jövő esztendei munkahétben a Schimoll-pasiztát a főispán urakkal fogják körülhordatni a Tesz. javára. (Élénk derültség <a Ház minden oldalán. — Taps a bal- és a szélsőbaloldalon. — Petrovácz Gyula: Ez lesz a második Dréhr-ügy!) T. Ház Innen az ellenzéki padokból, G aal Gaston pártjának padsoraiból mondtam el mindezeket. Gaal Gaston törvények fölé helyezte az erkölcsi törvényt és az erkölcsi tisztaságot. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) En Gaal Gaston szelleméiben akarok élni és politikát csinálni, (Helyeslés.) nem pedig az ő szelleméből, az ő emlékéből élősködni. (Ügy van! Ügy 'van! — Helyeslés a baloldalon.) Miután most két nap múlva ünnepeljük Horthy Miklós őfőméltósága bevonulásának 15. évfordulóját, (Éljenzés és taps.)

r innen az ellenzéki padokról mindazok nevében, akik szorgalmasan nyögik az adót és dolgoznak, ki tüntetést sem nem kérnek, sem nein várnak, üdvözlöm a kormányzó úr őfőméltóságát r (Éljenzés és taps.) ez évforduló alkalmából és kívánom, hogy az Isten őt sokáig éltesse. (Elénk éljenzés és taps.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván válaszolni a maga és a miniszterelnök úr nevében. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: (Halljuk! Halljuk!) Miután úgy állapítottam meg, hogy a képviselő úr egyúttal elmondta a hozzám intézett interpellációját is. (Gr. Somssich Antal: Igen, elmondtam!) méltóztassék megengedni, hogy mindkét interpellációra egyszerre válaszoljak, mégpedig a miniszterelnök úr nevében és megbízásából is. T. Ház! Azokkal a kritikai megjegyzésekkel, amelyeket a iképviselő úr az úgynevezett nemzeti munkahéttel kapcsolatos ünnepélyekhez fűzött, nem kívánok foglalkozni, ez utóvégre ízlés és felfogás dolga, hogy ezeket ki hogyan ítéli meg. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon. — Peyer Károly: Ez is elég!) En csak egyet állapíthatok meg, hogy ezekhez az ünnep-