Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.
Ülésnapok - 1931-310
Az országgyűlés képviselőházának 310. ülése 1934. évi december hó 12-én, szerdán, Almásy László, Czettler Jenő és Bessenyey Zénó elnöklete alatt. Tárgyai : Einöki előterjesztések. - A kivándorlásról szóló 1909 : II. törvénycikkel létesített kivándorlási alap rendeltetésének módosításáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. '— A vasúti árufuvarozás tárgyában Rómában 1933. évi november hó 23. napján kelt nemzetközi egyezmény becikkelvezéséről és az azzal kapcsolatos intézkedésekről a kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslata. Hozzászólt : Feílner Pál. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — A belügyminiszter írásbeli választ adott Heeymegi Kiss Pálnak a bagamcri csendőrörs elleni panaszok ügyében előterjesztett interpellációjára. — Interpellációk írásban : Némethy Vilmos - az igazságügyi és pénzügyminiszterhez a 8900/1934. M. E. számú rendelet 1. §. 4. bekezdésének gyakorlati alkalmazása tárgyában. — Némethy Vilmos — a pénzügyminiszterhez — az 5.100/1931. M. E. számú rendelet 68. §. 3. bekezdésének gyakorlati alkalmazása tárgyában. — Interpellációk szóval: Peyer Károly — a belügyminiszterhez — az OTI gyógyszerdrágítása ügyében. — A belügyminiszter válasza. — Büchler József — a belügyminiszterhez — a vármegyei törvényhatósági választások tárgyában. — A belügyminiszter válasza. — Fábián Béla — a belügyminiszterhez — a vármegyei választási rendszer megváltoztatása tárgyában. — A belügyminiszter válasza. — Griger Miklós — az igazságügyminiszterhez — Hock János megkegyelmeztetése tárgyában. — Az igazságügyminiszter válasza. — Gr'ger Miklós — a miniszterelnökhöz — a kormánynak németbarát külpolitikai vonalvezetése tárgyában. — A miniszterelnök válasza. — Eakovszky Tibor — a kereskedelemügyi miniszterhez — a vasúti munkások felvétele körül tapasztalt antiszociális eljárás tánryában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen voltah: vitéz Gömbös Gyula, Fabinyi Tihamér, vitéz KeresztesFischer Ferenc, Lázár Andor. (Az ütés kezdődik délután 5 óra 33 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház T Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Tobler János jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Petrovics György jegyző úr, az ellene felszólalókat pedig Brandt Vilmos jegyző úr. Napirend szerint következik a kivándorlásialap rendeltetésének módosításáról intézkedő törvényjavaslat harmadszori olvasása. Jegyző úr, tessék felolvasni. Tobler János jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és az 1. és 2. §-t.) Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem 1 ! (Igen!) A HÁZ a törvényjavaslatot harmadszori olvasásiban is elfogadta s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Ntapiriendünk .szerint következik a vasúti árufuvarozás tárgyában Rómában kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezésére vonatkozó törvényjavaslat (írom. 807,822.) folytatólagos tárgyalása. •• Szólásra következik Fellner Pál képviselő KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXIV. úr, aki 'beszédének elmondására tegnapi ülésünkön halasztást kapott. Fellner Pál: T. Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslatot méltán nevezte a kereskedelemügyi miniszter úr a bizottsági tárgyalások folyamán a vasutak magna chartájának. Még vasútügyi kérdésekben kevéssé jártas ember számára is nyilvánvaló, hogy abban az egyezményben, amely a törvényjavaslat elfogadása esetén becikkelyezésre kerül, nagy horderejű intézkedések vannak lefektetve s hogy milyen előnyös irányban fog ez kihatni a vasutak működésére, nemcsak az illető országok belföldi viszonylatában, hanem nemzetközi viszonylatban is. Es ha ismerjük azt az összefüggést, amely a vasutak működése és általában a gazdasági élet között mindig fennállott •— és ez-: időszerűit szorosabb és fontosabb, mint valaha volt — akkor ebből levonhatjuk azt a következtetést is, 'hogy az egyezmény az egész gazdasági életre nézve kedvező kihatással lesz. A vasutak működése még normális körülmények között is igen lényeges szerepet töltött be a termelésben és sokszorosan áll ez a mai körülmények között, ha tekintetbe vesszük, 'hogy a vasutaknak minő tarif alls intézkedések, minő kedvezmények nyújtása, minő egyéb lehetőségek kínálkoznak a termelés élénkítése céljából és bizonyos fokig segítés nyújtása céljából ott,, ahol erre fontos termelés érdekből szükség vam. A vasútnak kezében vannak továbbá^azok az eszközök is, amelyek lehetővé teszik .-**; tranzitforgalomnak kifejlesztését és növelését. A tranzitforgalom minden ország szempontja-, ból rendkívül fontos, de fokozottan az a mi 56
