Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-308

334 Az országgyűlés képviselőházának 308. ülése 193% november 30-án, pénteken. adata az idegenforgalom elősegítése. Tárgya­lásaink során abba a stádiumba jutottunk, hogy jelenthetem a t. Háznak, hogy a múlt hét és a folyó hét folyamán nyertek és nyernek alá­írást azok a szerződések, amelyekben az előbb említett összes ismert tulajdonosok, minden jo­gukat átruházzák, ellenérték nélkül, a Ma­gyar Turista Szövetségre (Helyeslés a jobb­oldalon.) abbói a célból, hogy az összes jogo­kat egy kézben egyesítve, meg legyen való­sítható az a programm, amelynek technikai elő­készületei készen vannak, és amelynél az első beruházásra szükséges fedezet a kereskedelem­ügyi minisztérium és az idegenforgalmi ala­pok közreműködésével biztosítva van. Meggyőződésem, hogy január elseje után hozzáfoghatunk immár az aggteleki barlang mindkét mostani magyar bejáratánál egy je­lentékeny területnek villamosyilágítással való felszerelésiéhez és, akkor ez a kérdés immár el­indul a maga biztos fejlődése útján. Ahhoz azonban, hogy ezekben ^kérdésekben meglepe­tés ne érje azokat, akik jóhiszeműen adnak köl­csönt beruházásokra és azokat, akik mint társa­dalmi szervezet kézbe veszik a dolgot, szüksé­ges, hogy a törvényhozás elfogadja ezt a sza­kaszt, amely biztosítja azt a közérdeket, hogy a barlangtulajdonosok egyike-másika ne akadá­lyozhassa meg a barlang közérdekű használatát. Mert nagyon jól tudjuk, mit jelent a közös tu­lajdon. A tulajdontársaság oda vezet, hogy ha a társak nem tudnak megegyezni, abból soha semmi épkézláb dolog nem származik; ha pedig egy íbarlangnál a tulajdonközösség megszünteté­séről beszélünk, ez annyit jelentene, mintha a barlangot széjjelhasogatnók, tehát lényegében sértenők meg. Ez a szakasz "tehát azt célozza, — és azért örömmel üdvözlöm — hogy olyan esetben, ami­kor a tulajdonosok maguk nem tudnak meg­egyezni a közérdekű használat tekintetében egy közérdekű cél szolgálatára alkalmas barlang­nál, olyankor a tulajdonosokat rá lehessen kényszeríteni arra, hogy a közös közérdekű használat érdekében megegyezzenek, tehát bar­langhasználaiti szerződést »kössenek és kezelési utasítást készítsenek; vagy amennyiben erre nem alkalmasak vagy nem hajlamosak, el le­hessen vonni tőlük a barlang használatát és rá lehessen bízni olyan testületekre, amelyek alkal­masak e cél megvalósítására, tehát vagy vala­mely községre, vagy pedig olyan társadalmi tetületre, amelynek ez feladata lehet. Elsősor­ban — úgy, mint a világon úgyszólván min­denütt van — a turistatársadalmi szervezetekre gondolok, itt a Magyar Turistaszöveségre is, amely íme, az aggeleki barlang tekintetében a maga kötelességét száz százalékig teljesíteni kész. Kell azonban, hogy két kéréseim is legyen az igen t. Házhoz. Az egyik az, hogy énnek a már meglévő szövegnek egyik részében zárójel­ben vegyük fel a »turista« szót, mert a szöveg csak azt mondja, hogy ezt a közérdekű felada­tot rá lehet bízni természetvédelmi célú egye­sületre. Azt kérem a t. Háztól és a miniszter úrtól, hogy félreértések kizárása végett — ak­kor, amikor az ilyen barlangokat, mondom, úgyszólván mindenütt a világon turistaegyesü­letek kezelik — itt a »természetvédelmi célú« szók után zárójelben tegyük oda a »turista« szót, hogy félreértés ne legyen. Ez a dolog fel­merült már a bizottságban is a bizottságban úgy állapodtunk meg, hogy ez a kérdés bele­kerül a bizottsági jelentésbe. Bizonyára elné­zésből maradt ki ibelőle. Azt hiszem, hogy ezt a kérdést helyesen csak vigy oldhatjuk meg, amit az én egyik említett javaslatom adja elő. (Helyeslés jobbfelöl.) Másik kérésem pedig a következő. Ha már megtörtént a barlang átszervezése állami tá­mogatással s nagyösszegű beruházásokkal, — mint abban a példában, amelyet bátor voltam említeni és amely küszöbön áll az aggteleki barlangnál — és a barlangnak új területeit fedezzük fel, — mert előreláthatólag új terü­leteket fedezünk fel — ha tehát új tulajdono­sok társulnak hozzánk és ezeknek az új tulaj­donosoknak társulása e szerint a szakasz sze­rint természetesen megoldható lesz, mert tő­lük el lehet vonni a használatot, amikor köz­érdekű célra, közüzemként, már használatban van a barlang, illetőleg annak lényeges alkotórésze, túlnyomó nagy része, természete­sen fel fog merülni a kártalanításnál az a kérdés, — mert hiszen a használatelvonással szemben ez a törvény kártalanítást állapít meg — vájjon az a jelentékeny különbség, amelyet az új kezelők beruházásai eredményez­nek a jövedelmezőség tekintetében, milyen té­nyező lehet a kisajátításnál. Minthogy itt két­ségek támadhatnak és a joggyakorlat ilyen vonatkozásokban nem mindig kifejezetten egy­irányú, az a kérésem, méltóztassék a tárgya­lás alatt lévő szakasz második és harmadik mondata közé új mondatként a következő szö­veget felvenni (olvassa): »A kártalanítás mértékének megállapításában nem lehet figye­lembe venni a barlang jövedelmezőségének azt a,z emelkedését, amely a fenntartás körében kifejtett tevékenység és az ezzel kapcsolatosan teljesített beruházások következtében áll elő.« Tisztelettel kérem mindkét indítványomnak az elfogadását. Elnök: A vitát 'bezárom, a miniszter úr kivan szólni. Kállay Tibor földmívelésügyi miniszter: T. Ház! Zsitvay Tibor képviselő úrnak azt az indítványát, hogy a szakasz második és har­madik mondata közé új mondatként az általa felolvasott szöveg iktassék, amely a kártérí­tésnél a beruházásokra vonatkozik, ezt a ma­gam részéről elfogadom, illetőleg a t. Képvi­selőház által való elfogadásra ajánlom. Nem áll azonban módomban elfogadni azt a második indítványát, hogy a »természetvé­delmi célú« szavak után zárjelben a »turista« szó iktattassék be. Az eredeti szöveg ugyanis a következőképpen szól (olvassa): »... köztes­tületre, közintézetre avagy természetvédelmi célú egyesületre bízhatja.« Ha ide beiktatjuk a »turista« szót, abból kétféle dolog követkéz­hetik: vagy hogy a turistaság nem tartozik a természetvédelmi célú egyesületek közé, te­hát külön meg kell említeni; vagy az, hogy a »természetvédelmi célú (turista) egyesület« azt jelenti, hogy kizárólag a, turista egyesület a természetvédelmi célú egyesület. Ez tehát egyik esetben sem tenné világosabbá ezt a teljesen világos szöveget, hanem esetleg csak félremagyarázásokra, félreértésekre adhat okot. A végrehajtási utasításban azonban feltétlenül fel fogjuk sorolni azokat az egyesületeket, szö­vetségeket, közöttük elsősorban a Turista Szö­vetséget, amelyek ilyen jogok gyakorlására alkalmasak. (Helyeslés.) Elnök: Zsitvay Tibor képviselő úr kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Zsitvay Tibor: T. Ház! A miniszter úr imént tett, rámnézve teljesen megnyugtató kijelenté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom