Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-308

Az országgyűlés képviselőházának 308. sei után azt az indítványomat, amely a »termé­szetvédelmi célú« szavak után a »turista« szó beiktatását célozta, ezennel visszavonom. (He­lyeslés.) Elnök-' Szólásjoga többé senkinek nem lé­vén, a tanácskozást (befejezettnek nyílvání toon. Következik a határozathozatal. A 222. $ meg* nem támadtatván, azt elfoga­dottnak jelentem ki. Ehhez a szakaszhoz Zsitvay Tibor képviselő úr egy indítványt adott be, — miután a másik indítványát visszavonta — kér­dem tehát a t. Házat, méltóztatnak-e ezt az indítványt elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az indítványt elfogadta. Következik a 223. §. Kérem annak felolva­sását. Patacsi Dénes jegyző (olvassa a 223. §4): Zsitvay Tibor. Zsitvay Tibor: T. Ház! Ez a szakasz arról szól, hogy a természetvédelmi terület, illetőleg tájvédelmi körzetbe eső területek tekintetében kisajátításnak van helye. A szakasz végig csak azzal foglalkozik, hogy a természetvéde­lem, tárgyát lehessen kisajátítani, de nem fog­lalkozik azzal a kérdéssel, hogy miként lehet biztosítani azt a közérdeket, hogy a természet­védelem tárgya betölthesse a maga hivatását és a védett tárgyat fel is lehessen keresni % Itt nem a turistaságról óhajtok beszélni. Tel­jesen meg vagyok nyugodva abban a tekintet­ben, hogy e kérdésre nézve majd az új 321. $ fog mindenkit kielégítő módon rendelkezni. Itt azoníban hangsúlyozni kívánom, hogy ha sta­tuálja ez a törvényjavaslat a kisajátítás lehető­ségét egy természetvédelmi tárgyhoz, egy terü­lethez, akkor indokoltnak tartom, hogy ugyan­abból az érdekből már provideáljon is a tör­vényjavaslat olyan eshetőségekre, amikor a természetvédelem célja nem a turistaság, de a természetvédelem csak úgy elégíthető ki, tehát maga a törvényjavaslatban lefektetett intenció csak úgy valósulhat meg, ha a közérdekű hozzá­férést biztosítani lehet kisajátítás útján. Nem javasoltam turistaság céljából az út­szolgalmi jog kisajátítását, ezt teljes mértékben rábíztam a fejlődő életre és azokra a jogszabály­elgoindolásokra, amelyeket a 312. §-ban gondol­tam kiifejthetőknek. Itt azonban tisztelettel ké­rem a miniszter urat és a t. Házat, méltóztassa­nak megfontolás tárgyává tenni, nem volna-e tökéletlen ez a törvény, ha kihagynók ennek a szakasznak a gondoskodásából a természetvé­delmi tárgyakhoz való hozzáférhetőségnek adott esetben állami kisajátítás útján való biztosítá­sát is. Éppen ezért tisztelettel javaslom, hogy a szakasz első bekezdésében a »kör­zetbe eső terület« szavak után és »köz­érdekű felkeresésük« szavak iktattassanak be, a második bekezdésben pedig, amely azt mondja, hogy: tulajdonát lehet kisajátítani, a »»tulajdonát« szó után iktattassák be »illető­leg szolgalmi (úthasználati) jogot« szavak. Ha ezt be méltóztatnak iktatni, nem sértünk és nem veszélyeztetünk nagy területeken, nagy jogokat, de biztosítunk egy lehetőséget, amelynek bizto­sítása nélkül a természetvédelem célja esetleg nem lesz megvalósítható. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Gr. Ester­házy Móric Szólásra jelentkezik.) Gróf Ester­házy Móric képviselő úr kíván szólni. Gr. Esterházy Móric: T. Képviselőház! Az általános vitánál már bátor voltam jelezni, hogy különös köszönettel adózom az egyesített bizottságnak azért, hogy ennél a szakasznál elfogadta azt a pótlást,, amely kötelességévé ülése 193 It november 30-án, pénteken. 335 teszi a miniszter úrnak azt, hogy a kisajátí­tást az összes körülmények és így különösen a lakosság kereseti és megélhetési viszonyai­nak gondos mérlegelése alapján rendelhesse csak el. Azt hiszem ezt bővebben indokolni felesleges és így csak arra akarok rámutatni, amire egyes képviselőtársaim az általános vita során rámutattak, hogy igenis vannak olyan üzemek, amelyek — bár megengedem, hogy tájvédelmi szempontból kifogás alá eshetnek — legalább jelenleg mindenesetre egész vidé­kek megélhetését biztosítják. Nagyon meggon­dolandónak vélem azt, hogy tájvédelmi szem­pontokból a megélhetést veszélyeztessük, avagy megbolygassuk. Ellenben vannak az országnak olyan részei, nem csekély számban, amelyeket azt hiszem,, a legsürgősebben kellene tájvéde­lemben részesíteni éppen azért, hogy azután ne álljanak be azok a gátló körülmények, ame­lyeknek eliminálására GZ ci SZell££LSZ provideál. Ami Zsitvay Tibor igen t. képviselőtársam indítványát illeti, őszintén szóvá bizonyos ag­gályaim vannak arra vonatkozólag, (Erdélyi Aladár: De mekkorák!) hogy vájjon ez a rendelkezés nem fog-e összeütközésbe jutni ép­pen az általa szándékolt új 312. § rendelkezé­seivel. Azt hiszem, hogy a gyakorlati élet meg fogja mutatni annak szükségességét, vagy szükségtelenségét hogy ezeket a rendelkezése­ket tényleg életbeléptessük-e, vagy sem. Csak ezt voltam bátor a beterjesztett indítványra vonatkozólag megjegyezni, különben a szakaszt elfogadom. Elnök: Kiván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A földmívelésügyi miniszter úr kivan szólni. Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! Nem áll módomban Zsitvay Tibor képviselő úr indítványát magamévá tenni és elfogadásra, ajánlani. A kisajátításra vonatkozó rendelkezéseknek ebben a törvény­ben ilyen formában és ebből az alkalomból való beiktatását nemcsak azért, mert esetleg keresztezi a 312. §-ban lefektetendőnek tervezett intézkedéseket, de mert különben is túlmenne azon a kereten, amelyben mi a turista-kérdést ennek a, törvénynek kapcsán rendezni akarjuk, mivel annyira belenyúlik a magánjog kérdé­sébe, a magam részéről elfogadásra nem ajánl­hatom. (Helyeslés. — Zsitvay Tibor szólásra je­lentkezik.) Elnök: Zsitvay Tibor képviselő úr kivan szólni. Zsitvay Tibor: T. Ház! Indítványomat visz­szayonom, csupán azt kívánom hozzátenni, hogy kizártnak tartom, hogy indítványom összeütkö­zésbe jutna a 312. §-szal, amelyet majd javasolni leszek hátor, mert a 312. § szempontjából, a tu ristaság szempontjából a fennálló testnevelési törvény az ugyanezen célú kisajátítási jogot ma is isineri. Éppen ezért nem tartottam szük­ségesnek a turistaság szempontjából indítvá­nyozni a kisajátítási jogot, hanem csak a ter­mészetvédelem céljából óhajtottam ezt megtenni és m&g vagyok győződve arról, hogy ha majd ennek szüksége fel fog merülni, annakidején igazat fognak nekem adni, hogy én itt ebben a tekintetben előrelátó voltam. Minthogy ez azonban aggályokat kelt, én a magam részé­ről készséggel visszavonom. Elnök: Miután a szakaszt nem támadták meg, azt elfogadottnak jelentem ki. Követke­zik a 224. i, kérem annak felolvasását. Patacsi Dénes jegyző (olvassa a 224—225.

Next

/
Oldalképek
Tartalom