Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-308

Az országgyűlés képviselőházának 308. sei után azt az indítványomat, amely a »természetvédelmi célú« szavak után a »turista« szó beiktatását célozta, ezennel visszavonom. (Helyeslés.) Elnök-' Szólásjoga többé senkinek nem lévén, a tanácskozást (befejezettnek nyílvání

toon. Következik a határozathozatal. A 222. $ meg* nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Ehhez a szakaszhoz Zsitvay Tibor képviselő úr egy indítványt adott be, — miután a másik indítványát visszavonta — kérdem tehát a t. Házat, méltóztatnak-e ezt az indítványt elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az indítványt elfogadta. Következik a 223. §. Kérem annak felolvasását. Patacsi Dénes jegyző (olvassa a 223. §4): Zsitvay Tibor. Zsitvay Tibor: T. Ház! Ez a szakasz arról szól, hogy a természetvédelmi terület, illetőleg tájvédelmi körzetbe eső területek tekintetében kisajátításnak van helye. A szakasz végig csak azzal foglalkozik, hogy a természetvédelem, tárgyát lehessen kisajátítani, de nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy miként lehet biztosítani azt a közérdeket, hogy a természetvédelem tárgya betölthesse a maga hivatását és a védett tárgyat fel is lehessen keresni

% Itt nem a turistaságról óhajtok beszélni. Teljesen meg vagyok nyugodva abban a tekintetben, hogy e kérdésre nézve majd az új 321. $ fog mindenkit kielégítő módon rendelkezni. Itt azoníban hangsúlyozni kívánom, hogy ha statuálja ez a törvényjavaslat a kisajátítás lehetőségét egy természetvédelmi tárgyhoz, egy területhez, akkor indokoltnak tartom, hogy ugyanabból az érdekből már provideáljon is a törvényjavaslat olyan eshetőségekre, amikor a természetvédelem célja nem a turistaság, de a természetvédelem csak úgy elégíthető ki, tehát maga a törvényjavaslatban lefektetett intenció csak úgy valósulhat meg, ha a közérdekű hozzáférést biztosítani lehet kisajátítás útján. Nem javasoltam turistaság céljából az útszolgalmi jog kisajátítását, ezt teljes mértékben rábíztam a fejlődő életre és azokra a jogszabályelgoindolásokra, amelyeket a 312. §-ban gondoltam kiifejthetőknek. Itt azonban tisztelettel kérem a miniszter urat és a t. Házat, méltóztassanak megfontolás tárgyává tenni, nem volna-e tökéletlen ez a törvény, ha kihagynók ennek a szakasznak a gondoskodásából a természetvédelmi tárgyakhoz való hozzáférhetőségnek adott esetben állami kisajátítás útján való biztosítását is. Éppen ezért tisztelettel javaslom, hogy a szakasz első bekezdésében a »körzetbe eső terület« szavak után és »közérdekű felkeresésük« szavak iktattassanak be, a második bekezdésben pedig, amely azt mondja, hogy: tulajdonát lehet kisajátítani, a »»tulajdonát« szó után iktattassák be »illetőleg szolgalmi (úthasználati) jogot« szavak. Ha ezt be méltóztatnak iktatni, nem sértünk és nem veszélyeztetünk nagy területeken, nagy jogokat, de biztosítunk egy lehetőséget, amelynek biztosítása nélkül a természetvédelem célja esetleg nem lesz megvalósítható. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Gr. Esterházy Móric Szólásra jelentkezik.) Gróf Esterházy Móric képviselő úr kíván szólni. Gr. Esterházy Móric: T. Képviselőház! Az általános vitánál már bátor voltam jelezni, hogy különös köszönettel adózom az egyesített bizottságnak azért, hogy ennél a szakasznál elfogadta azt a pótlást,, amely kötelességévé ülése 193

It november 30-án, pénteken. 335 teszi a miniszter úrnak azt, hogy a kisajátítást az összes körülmények és így különösen a lakosság kereseti és megélhetési viszonyainak gondos mérlegelése alapján rendelhesse csak el. Azt hiszem ezt bővebben indokolni felesleges és így csak arra akarok rámutatni, amire egyes képviselőtársaim az általános vita során rámutattak, hogy igenis vannak olyan üzemek, amelyek — bár megengedem, hogy tájvédelmi szempontból kifogás alá eshetnek — legalább jelenleg mindenesetre egész vidékek megélhetését biztosítják. Nagyon meggondolandónak vélem azt, hogy tájvédelmi szempontokból a megélhetést veszélyeztessük, avagy megbolygassuk. Ellenben vannak az országnak olyan részei, nem csekély számban, amelyeket azt hiszem,, a legsürgősebben kellene tájvédelemben részesíteni éppen azért, hogy azután ne álljanak be azok a gátló körülmények, amelyeknek eliminálására GZ ci SZell££LSZ provideál. Ami Zsitvay Tibor igen t. képviselőtársam indítványát illeti, őszintén szóvá bizonyos aggályaim vannak arra vonatkozólag, (Erdélyi Aladár: De mekkorák!) hogy vájjon ez a rendelkezés nem fog-e összeütközésbe jutni éppen az általa szándékolt új 312. § rendelkezéseivel. Azt hiszem, hogy a gyakorlati élet meg fogja mutatni annak szükségességét, vagy szükségtelenségét hogy ezeket a rendelkezéseket tényleg életbeléptessük-e, vagy sem. Csak ezt voltam bátor a beterjesztett indítványra vonatkozólag megjegyezni, különben a szakaszt elfogadom. Elnök: Kiván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A földmívelésügyi miniszter úr kivan szólni. Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! Nem áll módomban Zsitvay Tibor képviselő úr indítványát magamévá tenni és elfogadásra, ajánlani. A kisajátításra vonatkozó rendelkezéseknek ebben a törvényben ilyen formában és ebből az alkalomból való beiktatását nemcsak azért, mert esetleg keresztezi a 312. §-ban lefektetendőnek tervezett intézkedéseket, de mert különben is túlmenne azon a kereten, amelyben mi a turista-kérdést ennek a, törvénynek kapcsán rendezni akarjuk, mivel annyira belenyúlik a magánjog kérdésébe, a magam részéről elfogadásra nem ajánlhatom. (Helyeslés. — Zsitvay Tibor szólásra jelentkezik.) Elnök: Zsitvay Tibor képviselő úr kivan szólni. Zsitvay Tibor: T. Ház! Indítványomat viszszayonom, csupán azt kívánom hozzátenni, hogy kizártnak tartom, hogy indítványom összeütközésbe jutna a 312. §-szal, amelyet majd javasolni leszek hátor, mert a 312. § szempontjából, a tu ristaság szempontjából a fennálló testnevelési törvény az ugyanezen célú kisajátítási jogot ma is isineri. Éppen ezért nem tartottam szükségesnek a turistaság szempontjából indítványozni a kisajátítási jogot, hanem csak a természetvédelem céljából óhajtottam ezt megtenni és m&g vagyok győződve arról, hogy ha majd ennek szüksége fel fog merülni, annakidején igazat fognak nekem adni, hogy én itt ebben a tekintetben előrelátó voltam. Minthogy ez azonban aggályokat kelt, én a magam részéről készséggel visszavonom. Elnök: Miután a szakaszt nem támadták meg, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 224. i, kérem annak felolvasását. Patacsi Dénes jegyző (olvassa a 224—225.