Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-307

Az országgyűlés képviselőházának 307. kiterjedésének kimutatása. XIV. melléklet: a kijelölendő területek talajnemek szerinti megoszlása. XV. melléklet: a kijelölendő teriiletek fafajok szerinti megoszlásának térképe. XVI. melléklet: az idetartozó területeken a végzendő fásítások munkaterve. XVII. melléklet: kimutatás á munkabérekről, amelyek ezzel a kérdéssel kapcsolatosak. Igazolni akarom Fenyő Miksa igen t. képviselőtársamnak, hogy megfelelően igyekeztem ezt a kérdést alátámasztani. Van szerencsém ezt a munkát mellékleteivel és térképeivel együtt a t. Ház asztalára letenni és amennyiben a Képviselőház bölcsesége lehetővé teszi részemre, hogy költségvetésemben ez, az összeg rendelkezésemre álljon (Elénk felkiáltások: Megadjuk!) — köszönettel le kell szögeznem, hogy a pénzügyminiszter úr rendelkezésemre bocsátotta, illetőleg kilátásba helyezte — akkor ez a munka végre meg fog indulni, mégpedig a magyar gazdasági és pénzügyi életnek talán legnehezebb esztendejében s ha talán nem is a munka dimenziójában, de abban az akaratban tényleg ki fog tűnni, amelyet ennek a kérdésnek megoldására fordítottunk. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Igen t. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy egészen röviden — mert hiszen beszédem máris nagyon hosszúra nyúlt — (Halljuk! Halljuk!) foglalkozzam felszólaló t. képviselőtársaim beszédével. Elsősorban Zsitvay Tibor t. képviselő úr beszédét akarom megemlíteni. Nem is akarok mást mondani beszédéről, csak azt, hogy ebben a Házban, ezekben a padokban a turizmus sok ellenségét térítette meg, sok süket fület nyitott meg és sok embert tett tisztánlátóvá ebben a kérdésben, aki eddig nem látott tisztán. Azt hiszem, a t. képviselő úr mást nem akart beszédével elérni és így mást itt az ő nagyjelentőségű beszédéről nem is mondok. Csikvándi Ernő igen t. képviselőtársam a vadászat kérdésével foglalkozott elsősorban, amelyet én már az előbb érintettem. Több apró kérdést is fölvetett, így az akác műtrágyázásának kérdését. Méltóztassék megengedni, hogy kijelentsem, az ilyen apróbb, igen okos indítványokat mostani felszólalásomban nem fogom egyenkint szóvátenni és a választ mindegyikre külön megadni, hanem mindegyik fel lévén jegyezve, azokat a gyakorlati keresztülvitelben, ami a képviselő uraknak úgyis célja volt, fogom a megvalósításhoz közelebb vinni. Szalóky-Navratil Dezső t. képviselőtársam is a természetimádat nagy élege-át festette le előttünk. Örülök, hogy a magyar madaraknak s a magyar állatvilágnak ilyen kiváló ismerőjét és barátját tisztelhetjük itt a Házban. Bródy Ernő nagyon érdekesen szólt különösen a régi idők turizmusáról, de ennek a kérdésnek lényegbeli elintézésére nézve már nyilatkoztam, válaszomat az ellőbbiekben azt hiszem, már megadtam s így most etekintetben nem fogok válaszolni. Esztergályos t. képviselőtársam adataira sok tekintetben válaszolt már báró Vay Miklós t. képviselőtársam és felszólította őt, hogy adatokat szolgáltasson. De addig is, hogy megkönnyítsem a vita eldöntését, én hozom ide a gödöllői adatokat. Kérem, a képviselő úrnak hajlandó vagyok ezeket írásban is átadni, ele a Háznak nem fogom ezt a hosszú elemzést felolvasni. Ezek az adatok azt mutatják, hogy minimum 2 pengőn felül keresnek a gödöllői munkások most a téli munkanapokon — és amit itt kijelentek, azért vállalom a, felelőslese 1934 november 29-én, csütörtökön. 311 s éget, — holott méltóztatnak nagyon jól tudni Inkey Pál báró képviselőtársunk felszólalásából is, hogy ez a téli munka olyan, amit a munkás rendesen mint mellékfoglalkozást végez. Különösen ilyen helyeken, mint Gödöllő, ahol a munkás letelepszik a munkák elvégzésére és nem mondom, hogy nem teljes erővel fekszik bele, de vagy kimegy, vagy nem megy ki a munkát elvégezni. Szomorú, hogy azt kell mondanom, hogy. a 2 pengő kielégítő» de ezt csak relatíve állapítom meg és nagyon kérem a képviselő urat, ne mondja majd azt, hogy a miniszter azt mondotta: bőven megvan a munkátok fizetve 2 pengővel. Nem ezt állítom. De a munkabért sem lehet a gazdasági viszonyoktól különválasztani, mert a munkabér is a termelés egyik tényezője és az is kell hogy maradjon, mert ha független ettől, akkor a termelésnek nem elő segítője, hanem rombolója és megakadályozó ja lesz. Kéthly Anna igen tisztelt képviselőtársam ugyanezekkel a kérdésekkel foglalkozott. Foglalkozott a turizmus kérdésével is és a vadászattal kapcsolta azt össze. Megint felmerült az örökös szolgabírókérdés. Nem tudom megtiltani a szolgabírónak, hogy kivel vadásszék, mint ahogyan nem tudom megtiltani, ha ő véletlenül turista, hogy kinek társaságában gyakorolja, a turista sportot. Ennyire már nem mehetek ebben a kérdésben,, de én azt hiszem, hogy ezek a kérdések nem is döntik el a dolgot. A vadkárok kérdésével méltóztatott a képviselőtársamnak leginkább foglalkozni. Nagyon jól tudom, hogy itt mindkét oldalról igen súlyosak a panaszok, a károsult gazdák nagy tömegeinek panaszát ismerem és ha egy tárgyilagos atmoszférára számíthatnék ennek a kérdésnek felvetésével, foglalkoznám a, gondolattal, hogy ezt a kérdést újabb szabályozás alá vonjam. Dinnyés Lajos képviselő úrral együtt fel méltóztattak vetni az alapok kérdését és Dinnyés Lajos képviselő úr azt mondotta, hogy én valóságos kreáló ja vagyok az alapoknak. Ezzel kapcsolatban méltóztassék figyelembe venni a következőket. Utána néztem a dolognak, mert nem voltam pontosan tájékozva — bár gr. Esterházy Móric képviselő úr is mondotta — és megállapítottam, • hogy az összes minisztériumok között az enyémben van a legkevesebb alap. Amikor minisztériumomat átvettem 8 alap volt, ebből 3-at már megszüntettem s minthogy egyetlen, újat sem létesítettem, 5 maradt. Az aktuális erdei alap 1880-ban létesült, 7 évvel születésem előtt, tehát a teljes felelősséget még se méltóztassék ezért rám hárítani. (Elénk derültség és taps a jobboldalon.) Vázsonyi János képviselő úr szintén a turizmus kérdésével foglalkozott. Ezek után foglalkozom azokkal a nagyon értékes és szakszerű felszólalásokkal, amelyek az erdőélet problémáin belül maradtak és mindenekelőtt meg kell említenem, az ebben a kérdésben elsőnek felszólalt Krúdy Ferenc képviselőtársunkat, aki a közlegelők kérdésével foglalkozott. Elsősorban ebben a kérdésben bátorkodom álláspontomat leszögezni. Felvetette a községi faiskolák átalakításának gondolatát, amit egészséges gondolatnak tartok. Megfogom közelebbről vizsgálni ezt a kérdést. Az akácfa-kérdést is felvetette Krúdy Ferenc képviselő úr. Közölhetem vele, hogy ebben a tekintetben felfogásunk teljes mértékben megváltozott.