Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-307

312 Az országgyűlés képviselőházának 307. En valahogy úgy látom, (hogy ezt az akácellenszenvet a mi erdészeink magukkal hozták onnét, ahol régen működtek, a fenyő-, tölgyes a bükkös erdők rengetegéből. Talán pszichológiailag úgy merem magamnak megmagyarázni a kérdést, hogy egy bizonyos lenézéssel tekintettek erre a fára, de ma már itt állunk és beletörődött mindenki ennek a kérdésnek praktikumába és mint az alföldfásítási tervezetből is méítóztattak látni, az akácot helyeztem a telepítés előterébe. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Egyúttal válaszolok itt a fasorok kérdésére is, amelyet Esterházy Móric gróf úr vetett fel. Ebben a telepítési tervben összesen 40.000 holdra becsülhető azon új fasorok terület szerint kiszámítható mennyisége, amelyet létesíteni akarunk. Ezek meglehetősen drága munkát jelentenek, mert suhángfákkal keil a telepítést végezni, tehát más erdőtelepítéshez ará-' nyitva holdanként többe kerülnek, de mindenesetre elsősorban itt is ,a talajhoz, alkalmazkodunk és leginkább akác-, nyár- és általában gyorsan növő fafajtákkal akarjuk ezt a kérdést megoldani. Máriássy Mihály képviselőtársam igen alaposan foglalkozott ezzel a kérdéssel, azt hiszem, hogy felvetett kérdéseinek egy részére már sikerült a választ megadnom, a többieket pedig gondos mérlegelés tárgyává fogom tenni. Inkey Pál igen t. képviselőtársam folytatta azt az alapos .munkát, amelynek már a bizottságban Esterházy Móric képviselőtársammal együtt tanúi voltunk, de amiről tanuskodhatik több évre visszanyúló munka, amelyet említett képviselőtársaim az Erdészeti Egyesületben ezzel a kérdéssel kapcsolatban kifejtettek és ezért itt kötelességemnek tartom, hogy nekik és mindazoknak, akik az Erdészeti Egyesületben ennek .a kérdésnek előkészítésénél olyan nagy, önzetlen munkát fejtettek ki, meleg köszönetemet és az ügynek köszönetét is kifejezzem. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) A képviselő úr különböző módosításokat nyújtott be, amelyeket a részletes vitánál fogunk egyenként tárgyalni. Már most is kijelenthetem azonban, hogy azoknak java részét olyanoknak tekinthetem, amelyeket a magam részéről elfogadásra tudok ajánlani az igen t. Képviselőháznak. Egyebekben azt hiszem, körülbelül közös gondolatmeneten haladtak azok az okfejtések, amelyeket a képviselő úrtól hallottunk és amelyeket én bátor voltam, mint a magam álláspontját leszögezni. Erre részletesebben válaszolni nem akarok, csak még annyit jegyzek meg, hogy a vasúti tarifa tekintetében, ha lehet, további lépéseket fogok tenni. Amikor miniszter lettem, első igyekezetem ez volt és némi kis sikert is mutattunk fel ebben a kérdésben. Talán még hivatkozhatom arra, hogy államtitkárságom idején is sikerült ezen a téren egy kis lépést tennem, de méltóztatik ismerni azokat a nehézségeket, amelyek ezt nagyon nehézzé teszik. (Br. Inkey Pál: Mi lesz az erdőmunkások vámőrlésével?) Nem hiszem, hogy meg tudjuk oldani ebben a gazdasági évben az erdei munkások vámőrlését, mert ez olyan mértékben a rendszer felborítására vezetne, úgyhogy nem tudom, a pénzügyminiszter urat meg tudnám-e nyerni ennek az ügynek, jövőre azonban magát a vámőrlés kérdését és a lisztforgalmi adó kérdését újra alapos vizsgálat tárgyává teszem, mert nagyon látom ennek antiszociális nehézségeit. Esterházy Móric képviselő úrnak megülése 193% november 29-én, csütörtökön. . jegyzései közül néhánnyal külön akarok foglalkozni. Elsősorban a Balaton fásításáról méltóztatott megemlékezni. Múlt évben már 15.000 pengőt vettem fel költségvetésembe a Balaton fásítására, az folyik is. Rendkívül nagy meglepetésemre láttam és tapasztaltam azonban, hogy milyen nehéz, a fásítás azon a vidéken, a szelek, a szárazság néhol szizifuszi munkává teszik a telepítés keresztülvitelét, úgyhogy ez fokozottan meggyőz engem arról, hogy mennyivel könnyebb egy erdőt kiirtani, mint helyette újat telepíteni, mikor már az a, talaj teljesen tönkrement. Meg méltóztatott emlékezni az úgynevezett rqvarsegéiyről. Ez sem új tétele ennek a törvénynek és nem tudom, hogy az, eddigi helyzettel szemben vájjon több jogot biztosít-e a birtokosnak! Itt tulajdonképpen miről van szó! Arról, hogy az állam azt a kötelezettséget hárítja, a birtokosra, hogy egy nála felmerülő kártétel ellen közérdekbői védekezzék és pusztítsa a károkozókat. Ráháríthatja az állam ezt a kötelezettséget még abban az esetben is, ha ez a védekezés az erdő jövedelmezőségénél, sőt talán az erdő egész értékénél is többe kerülhet, ha rossz erdőről van szó. Egészen természetes, hogy ilyen esetben lehetőséget kell nyújtani arra, hogy a birtokosnak segítségére siessünk. A múlt tapasztalatai alapján ebben a, kérdésben nem bírok sok prakti kumot felfedezni. Azt méltóztatták mondani, hogy ez megint a protekcionizmusra ad lehetőséget, ezzel szemben azonban boldogan állapíthatom meg, hogy az utóbbi 30 évben egyetlenegy ilyen rovarsegélyt sem nyújtottak, a protekcionizmus kérdését tehát — úgylátszik — elejthetjük, miután ez a tény inkább a mellett bizonyíték, hogy nincs protekcionizmus vagy nincs rovarkár, miután ezen a címen 30 év óta egyetlenegy segély sem nyert folyósítást. Ezek talán a kérdésekkel nem foglalkozók, a kérdéseket nem ismerők részéről kissé mesterségesen kikapott ballonok, amelyeket talán kár is lelőni, mert mindenesetre tarkítják a képet. Esterházy Móric képviselőtársam szólt az erdőbirtokosok autonómiájának felfüggesztésére vonatkozó kérdésekről és különösen erősen kifogásolta a 16., 18., 38. és 306. §-okát, minthogy ezeknek bizonyos összejátszása, ügyes kihasználása, mutatása és permutálása mindenesetre az erdő pusztítására ad lehetőséget. Ami a 306. §-t illeti, meg kell említenem, hogy ezt a §-$ éppen erdőbirtokos kérelemre és — azt hiszem — Ivády Béla igen t. képviselőtársam javaslatára vettük be, aki a bizottságban szintén úgyszólván sorról-sorra foglalkozott javaslatunkkal. A magam részéről azt a liberalizmust, amelyet ez biztosít és annak a bizonyos egyéni munkának lehetőségét és az egyéni inunka eredményének jobb kihasználására vonatkozó lehetőséget talán nem akarnám elzárni azáltal, hogy a 306. §-t töröljük, ami pedig ezt a kérdést megoldaná. Mindenesetre azonban kijelentem, hogy a végrehajtási utasításban a legszigorúbban fogok gondoskodni arról, hogy ezek n lehetőségek elkerültessenek és ezek az össze játszási lehetőségek és az ezekből kialakuló kijátszások be ne következhessenek. Azt hiszem, a végrehajtási utasításban ezeket a kérdéseket meg lehet oldani. Meg méltóztatott emlékezni az erdőbirtokhitelről szóló törvény eltörléséről. Felhívom azonban a t. képviselő úr figyelmét arra, hogy ennek sem volt nagy praktikuma, mert ez a