Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-280

Az országgyűlés képviselőházának 280. ülése 1934. évi május hó 18-án, pénteken, Almás y László, Czettler Jenő és Bessenyey Zénó elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az 1934/35. évi állami költségvetés vallás- és közoktatásügyi tárcája. Felszólaltak : Péchy László, Farkasfalvi Farkas Géza, Beck Lajos, Csilléry András, Farkas Elemér, Kéthly Anna, Heckenberger Konrád, Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, Andaházi-Kasnya Béla, Andreetti Károly, vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre, Kóródi Katona János, Tauffer Gábor, Melczer Lilla, Meskó Zoltán, Schmidt Miklós, Szakács Andor, Bodó János, Takách Géza. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az interpellációs könyv felolvasása. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen volt ; Hóman Bálint (Az ülés kezdődik d. u. i óra 2 perekor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Herczegh Béla jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Patacsi Dénes jegyző úr, az ellene felszólalókat pedig Esztergályos János jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak a miniszterelnök úr jelentését, amelyben tudatja, hogy a kormányzó úr őfőméltósága Imrédy Béla pénzügyminiszter úrnak külföldön való tartózkodása tartamára a pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésével vitéz Keresztes-Fischer Ferenc m. kir. belügyminiszter urat bízta meg. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Bemutatom a t. Háznak Szeder Ferenc képj viselő úr levelét, amelyben betegségére ^való hivatkozással újabb háromhónapi szabadságidő engedélyezését kéri. - Méltóztatnak a kért szabadságot engedélyezni. (Igen.) A Ház a kért szabadságot engedélyezi. Bemutatom a t. Háznak a miniszterelnök úr jelentését, amelyben közli, hogy a közszolgálati alkalmazottaknak és a honvédség tagjainak, valamint a mindezek hozzátartozóinak ellátását szabályozó rendelkezések módosításáról intézkedő törvényjavaslat, mint az 1934. évi I. te., az Országos Törvrény tárban kihirdettetett. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Bemutatom a t. Háznak Budapest székesóváros közönségének meghívóját, amelyben a világháborúban elesett hősi katonák emiékit övénél folyó évi május hó 27-én, délelőtt 10 érakor tartandó emlékünnepélyére a Ház tagjait meghívja. Az ünnepélyen a Ház képviseletében Putnoki Móric háznagy úr fog résztvenni. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXIII. Napirend szerint következik a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetésének folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Péchy László képviselő úr, aki beszédének elmondására az előző ülésünkön halasztást kapott. Péchy László képviselő urat illeti a szó. (Halljuk! Halljuk!) Péchy László: T. Ház! Az igen t. kultuszminiszter úr a középiskolai törvényjavaslat tárgyalása alkalmával a középiskola elsőrendű feladatául tűzte ki a nemzetnevelést, az erős és szilárd magyar jellemek nevelését, és általában a mai nevelésben a humánum eszményének megközelítését. Az igen t. kultuszminiszter úrnak ezt a helyes feladatmegállapítását csaknem minden oldalról helyeselték, mondhatnám, az egész Ház helyesléssel fogadta és én azt hiszem, hogy ugyanolyan egységes a vélemény abban a tekintetben is, hogy már a népiskoláknak is ugyanezt a feladatot kell betölteniök, egyrészt azért, hogy az ifjúság, amely a középiskolákba jön, már kellő alappal kerüljön oda, másrészt pedig azért, hogy az ifjúságnak az a része, amely a VI. elemi osztálynak elvégzésével tanulmányait t befejezi, derék, öntudatos, nemzeti érzésű, bírálóképes és ítélőképes állampolgárokká neveltessék. Ennek a célnak elérésére azonban szerény nézetem szerint nem elég egy jó tanrend, nem elég ennek a tanrendnek eery lelkiismeretes, pontos betartása, hanem szükséges ehhez egy hivatása magaslatán álló, a nagyobb anyagi gondoktól mentes tanítói kar, amely lelket visz ezekbe s amely nemes és magasztos hivatásának tudatában van. Szükséges ezenkívül az is, hogy az iskolát fenntartók olyan anyagig helyzetben legyenek, amely lehetővé teszi részükre a tanszemélyzet fizetését és a dologi kiadások viselését. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon és a középen.) Ezek a feltételek az állami elemi iskolánál, még a községi iskoláknál is megvannak^ de sajnos, a felekezeti iskolák nagy részénél — már ami az anyagiakat illeti — nincsenek meg. A felekezeti iskolát fenntartó egyházak, a 9