Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-292

586 Az országgyűlés képviselőházának 292, vaslatát elfogadva, Frühwirth Mátyás képvi­selő úr mentelmi jogát ez ügyben felfüggesz­tette. Következik a mentelmi bizottság 778. számú jelentésének tárgyalása Esztergályos János or­szággyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Váry Albert előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a Népszavában »A magyar falu« cím alatt a következő közle­ményt tette közzé (olvassa): ».. aki levelet ad fel a Népszava címére, könnyen megeshetik, hogy a hatóságok elhegedülik a nótáját, szá­míthat azzal, hogy nem kap inségbúzát és esetleg még néhány pofont is kaphat a csen­dőröktől.« »Szavunk nem hallatszhatik, mert gy üléstilalommal, csendőrrel belénk fojtják a szót.« A királyi ügyészség szerint ez ,a cikk a csendőrség ellen sajtó útján gyűlöletre izgatás vétségét foglalja magában. A megkeresés ille­tékes hatóságtól érkezett, az összefüggés neve­zett képviselő személye és a vélelmezett bűn­cselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, a bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel, mert a cikk egyes ki­tételei úgy tüntetik fel a csendőrséget, mintha az indokolatlanul bántaná az embereket. Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Farkas István! Farkas István: T. Képviselőház! Az elő­adó úr felolvasott itt néhány sort abból a cikk­ből, amelyet inkrimináljak. Azt hiszem, ha az egész cikket felolvasták volna és ha a men­telmi bizottság előadója ezt az egész cikket ismertette volna, akkor nem ragaszkodnék ehhez a háromsoros bevezetéshez, mert hiszen nyilvánvaló dolog az, hogy nem is emiatt in­kriminálták ezt a cikket. Elég szomorú dolog, hogy úgy történik itt a Ház informálása, hogy kiragadnak három sort egy hosszabb közle­ményből és erről a hosszabb közleményről ezen a három soron keresztül informálják a Képviselőházat és javasolják a mentelmi jog felfüggesztését. T. Képviselőház! Ez a cikk faluról, Dunán­túlról jön, egy kisgazda írta ,a levelet. Kény­telen vagyok ismertetni azt a politikai indo­kot, amely ezzel a cikkel a háttérben a kiada­tásra vezetett, mert mint említettem, ha az ember ezt a cikket végigolvassa, semmi esetre sem fog megütközni ezen a háromsoros inkri­minált részen, hanem egészen biztos, hogy a többi rész az, amely azokat a politikusokat vezeti, akik politikai üldözést nem látnak és a mentelmi jog felfüggesztését kérik. A következő dolog történt itt. Egy dunán­túli kisgazda írta a Népszavába ezt a levelet, amelyben panaszkodik a maga kisgazdatársa­dalmának nyomorult helyzetéről és azzal vá­dolja & nagybirtokot, a tízezer holdasokat, hogy nagyon kevés napszámot fizetnek és éhenhalni hagyják a szegény, nincstelen föld­míveseket és azokat a kisgazdákat, akik kény­telenek a maguk családtagjait napszámba kül­deni. Azt mondja ez a közlemény (olvassa): »Hat hold földemből néerv holdon tavaly ka­lászost vetettem, két holdon pedig burgonyát, meg tengerit,« tehát az illető hatholdas gazda. Azt mondja továbbá (olvassa): »Határunk­ban egy 7000 holdas hitbizomány és esy 2000 holdas birtok terpeszkedik, ezeken a birtoko­kon traktorral szántanak, géppel vetnek é§ . ülése 1934' évi június hó 12-én, kedden. aratnak, szóval napszámos nagyon kevés szük­séges és ha kell, úgy felnőtt férfinak 80 fillért, 1 pengőt fizetnek, ezért kell napkeltétől vaku­lásig, a megszakadásig dolgoznia. A gép a munkáskezet fölöslegessé teszi. Tudom, hogy ez is a folyománya a fejlődésnek, de mégsem kellene ennek így lenni. A gépet nem azért találták ki, hogy nyomorúságba döntse a dol­gozó népet, hanem azért, hogy munkáját meg­könnyítse, de tudom, hogy azt a boldog időt, amikor a gép a munkásnép tulajdonába megy át, csak a szocializmus hozhatja meg.« (Zaj a Ház minden oldalán.) Elnök: Csendet kérek. Farkas István: Ez a háttere ennek az in­kriminációnak, az a háttere, hogy a kisgazda nyomorog és ott a nagybirtok terpeszkedik körül; tisztán látja a földmívesnép, a szegény nép sorsát, látja, hogy a kisbirtokos éppen úgy, mint a napszámos, agyon van nyomo­rítva a nagybirtoktesttől és ha rászorul, mint­ahogy rászorul, mert földhöz nem jut, hogy a nagybirtoknak dolgozzék és napszámba menjen, ahonnan egyébként, mint mondja, a gép kiszorítja és feleslegessé teszi, természetes, hogy gondolkodik, keresi az utat és eljut arra a gondolatra, hogy változtatni kell a mai gazdasági berendezkedéseken. Ez az alapoka, ezért üldözik, ezért fél a csendőrtől, mert ahová a Népszava eljut, a csendőr kikutatja, hogyan jutott hozzá, hogy Népszavát olvasson, és ha panaszkodik a kisgazda, még nagyobb a baj s még nagyobb, ha összeköttetésbe jut olyan eszmeáramlattal, amely a sorsán akar segíteni. Ennek a cikknek ez a motívuma, s ha komolyan veszik a mentelmi jogot, az eszmék harcát, s ha számolunk a társadalom struktú­rájával és azzal, hogy olyan válságban él a társadalom, amilyenben talán még soha nem élt, akkor természetes dolog, hogy ezeket nem szabad, hogy üldözzék, kiadják és a mentelmi jogot felfüggesszék. Mert kétségtelen dolog, hogy a csendőrségnek olyan értelmű beavat­kozása, a közigazgatásnak olyan értelmű meg­állapítása, amely azt mutatja, hogy ki milyen lapot olvas, hogy ki kinek küld Budapestre le­velet, mondom, a csendőrségnek ez a tényke­dése lehetetlen ténykedés, s a Képviselőház ítéletének annak kellene lenni, hogy a csendőr­ség ne merjen ilyen cselekedeteket végrehaj­tani. Itt pedig erről van szó, kapcsolatban az­zal a jajkiáltással, amely a dunántúli magyar parasztság és kisgazdák sorsával összefügg, éppen ezért arra kérem a t. Házat, hogy kép­viselőtársamat ne adja ki ebben a kérdésben. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Hadházy Ferenc! Hadházy Ferenc: T. Képviselőház! Farkas igen t. képviselő úr azt panaszolja, hogy a mentelmi bizottság elé és így a Ház elé is bi­zonyos kiragadott mondatokat terjesztenek, amelyek nem alkalmasak arra, hogy az egész cikk tartalmát és okfejtését mindenki világo­san látja. Azt hiszem azonban, igen t. Képvi­selőház, hogy Farkas képviselő úr a mentelmi jog lényegét illetően tévedésben van. (Büchler József: ön van tévedésben!) Egészen természe­tes, hogy a törvény határain belül joga van mindenkinek a következtetéseket levonni, (Far­kas István: De a csendőr mást mond!) joga van felsorakoztatni a maga indokait, amelyek annak a következtetésnek levonására vezették. Itt azonban bennünket nem érdekelnek azok az indokok, amelyek a cikkíróval levonatták ezt a lesújtó következtetést, minket csak az

Next

/
Oldalképek
Tartalom