Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.
Ülésnapok - 1931-290
Az országgyűlés képviselőházának 290. ülése 193%. évi június hó 7-én, csütörtökön. 517 adóstatisztikáról szóló pénzügyminiszteri ielentes tárgyalása. (írom. 688, 712.) •ii ,A a el »adó Temesváry Imre képviselő úr, őt illeti a iszo. tv S n í e f™^. I ^ e A előadó: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A Képviselőház 1932 május ho 13-an egy határozati javaslatot fogadott el... (Zaj a szélsőbaloldalon. — Malasits Géza: Nem az eppruvettának köszönhetjük létezésünket, hanem a szociális ellentéteknek, az osztályok közötti harcnak! — Zaj.) T. képviselőtársaim, méltóztassanak megengedni, hogy elmondjam... (Zaj a szélsőbaloldalon. — Kabók Lajos: A miniszter úr ne provokáljon beninünket.) En nem provokálok. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, maradjanak csendben. (Büchler József: A kereskedelemügyi miniszter úrnak az a szokása, hogy folyton provokál. — Malasits Géza: Támadva védekezik! — Esztergályos János: Megtanulta a Ganz-gyárban! — Kabók Lajos: Ott is mindig provokálják a munkásokat!) Temesváry Imre előadó: Szabad lesz megkezdeni beszédemet? (Derültség. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Tessék!) A Képviselőház 1932-ik évi május hó 13-án egy határozati javaslatot fogadott el, amelynek értelmében a pénzügyminiszter köteleztetett arra, hogy minden esztendőben adóstatisztikát terjesszen a Képviselőház elé. Ennek az elfogadott határozati javaslatnak tett eleget a pénzügyminiszter úr akkor, amikor a most tárgyalás alá kerülő jelentésében az 1932-ik évi közterhek összehasonlító kimutatását, az egyenesadó 1932-ik évi kivetési eredményeit, az együttesen kezelt közadók és az egyenesadók 1932. évi befizetési eredményeit feltüntető statisztikát a Képviselőház elé terjesztette. Igen tanulságos és az ország gazdasági helyzetének időközi eltolódásait jellegzetesen feltüntető adatgyűjteményt tartalmaz ez a statisztika, amely úgyszólván a legáprólékosabb részletekig feldolgozta a közterheknek úgy az állam, valamint a városok, vármegyék, községek és egyéb adószedésre jogosult hatóságok közötti megoszlását. Az 1931/32. évi közterhek kivetési és bevételi adatai szemléltetően mutatják egész gazdasági életünk lassú elvértelenedését és egyszersmind az állam hatalmas erőfeszítését, hogy a kiadások lefaragásával lehetőleg megközelítse, vagy túl ne lépje a polgárság teherbíró képességének határát. A statisztika az előző évi statisztikákkal szemben jelentékeny mértékben kibővült és feldolgoztattak mindazok az adatok, amelyek egyfelől államgazdasági szempontból, a fejlődés, avagy a visszafejlődés okszerű mérlegeléséből, másfelől pedig a gazdasági ellanyhulás felélénkítését célzó szociális jelentőségű intézkedésekkel szükségessé váltak. (Az elnöki széket Bessenyey Zénó foglalja el.) Ezek az újabb adatok legnagyobbrészt a házadó-statisztikában tükröződnek vissza. Eszerint éppen az építkezési tevékenység előmozdítására szociális szempontból igen jelentős újabb adókedvezmények létesíttettek, amennyiben megadattak a 15 és 30 éves adókedvezmények, amelyek szemben a korábbi évekhez mért általános gazdasági ellanyhulással, a gazdasági pangás idejében is jelentős mertékben hozzájárultak ahhoz, hogy a munkanélküliség némileg mérsékeltessék. "Ujabb adatokat képez a társulati adóalapoknak és adóösszegeknek, valamint a társulati adókötelezettek alap- és saját tőkéjének a vállalatok neme szerinti megoszlása, továbbá a közúti adóval megrótt gépjárműveknek az ország különböző részeiben való megoszlása; ezeken kívül az együttesen kezelt közadók 1932-ik évi előírása és befizetési eredményei, valamint szemléltetően tünteti fel a kamatmentes részletfizetésben adózók számát és végül teljes tájékoztatást nyújt azokról az adózókról, akik köztartozásaikat az 1932. év. végéig teljes egészében megfizették és feltünteti azokat a kamatösszegeket is, amelyekben, mint visszatérítésben, részesültek ezek a pontos adófizetők. T. Ház! Csak a legnagyobb elismerés hangján lehet erről a 'hatalmas munkatömegről megemlékezni, mert annak gondos áttanulmányozása kellő útmutatást nyújt nemcsak az egész állami élet funkcionálásáról, hanem annak metodikája és adatszolgáltatásának gazdagsága, a közgazdasági élet külöböző ágazatainak egymáshoz való viszonyáról, a közterhek arányos vagy aránytalan megoszlásáról teljes képet nyújt, de talán legfontosabb szerepe ennek az ^adóstatisztikának éppen a közterhek arányosítása tekintetében fog kidomborodni-és alapját fogja képezni azoknak a reformtörekvéseknek, amelyekről már a pénzügyminiszter úr a költségvetés tárgyalása alkalmával megtartott expozéjában említést tett, mert ezek az adatok rávilágítanak az állam és az adószedésre jogosult különböző autonómiák által kivetett terhek együttes és szétválasztott összegére, amelyekből nemcsak az egyes gazdasági ágak megterhelésére, hanem az ország egyes vidékein jelentkező túlterhelés fokaira is r következtetni tudunk. így tehát az egyes vidékek és gazdasági ágak prosperitását veszélyeztető túlterhelés arányos megszüntetésére avagy pedig annak mérséklésére értékes adatgyűjtemény áll már ezzel a statisztikával a kormány rendelkezésére. Szerény véleményem szerint azonban szükséges lenne még ezt az adagyüjtemenyt a forgalmiadó adataival is kibővíteni, amelyből nemcsak az adóösszegekre, tehát a megterhelésre, hanem az árkérdésre is lehetne következtetni, amely jelentékenyen megkönnyítené az árvizsgáló bizottság munkáját is, de kellő áttekintést nyújtana az árképződés normális, vagy abnormis alakulására is. Remélhetőleg a forgalmiadó megkezdett fázisadó-rendszerének kiépítése után a pénzügyi kormányzatnak módjában lesz majd ezeket a statisztikákat kibővíteni a forgalmiadó adataival is. Ezekben voltam bátor az előttünk fekvő jelentést teljes egészében ismertetni. Tisztelettel^ kérem, méltóztassanak azt tudomásul venni. Elnök: Szólásra következik 1 Takách Géza jegyző: Magyar Pál. Magyar Pál: T. Ház! Teljesen osztozom az előadó úr véleményében, hogy egy valóban értékes, tanulmányozásra érdemes jelentés fekszik előttünk és csak attól tartok, hogy nemcsak a jelentéshez való hozzászólás tekintetében nem mutatkozik érdeklődés, hanem hogy a jelentést magát sem tanulmányozták át olyan mértékben a képviselőház összes tagjai, mint amilyen fontosságot ennek a jelentésnek tulajdonítani kell. Voltakép ellentmondásba kerülök önmagammal, amikor a jelentés ellen feliratkozva, elismeréssel adózom ezért a kiváló munkáért, amely valóban alkalmas arra, hogy egy normális körülmények bekövetkeztével elmaradhatatlan feltételnek, t. i. egy, a magyar gazdasági viszonyokhoz jobban alkal75*
