Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-289

466 Az országgyűlés képviselőházának 289 veskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja s tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik a magyar tengeri hajók személyzetének szolgálati rendtartásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja, s tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik a kereskedelmi és iparkamarákról szóló 1868. évi VI. tcikk némely rendelkezésének módosításáról intézkedő törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja, s tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Görgey István képviselő úr, mint a külügyi, valamint a közgazdasági és közlekedésügyi bizottság előadója jelentést tesz. Görgey István előadó: T. Ház! Van szerencsém a Képviselőház külügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának együttes jelentését »a Magyarország és Csehszlovákia között Budapesten 1932. évi december hó 22-én aláírt árucsereforgalmi megállapodás életbeléptetése« tárgyában a magyar királyi külügyminiszter úr 506. számú jelentéséről tisztelettel bemutatni. Ugyancsak van szerencsém tisztelettel bemutatni ugyanennek az együttes bizottságnak együttes jelentését »a hántolt rizs szerződéses behozatali vámjának feloldása tárgyában a Spanyolországgal 1929. évi február hó ^ 28-án aláírt kereskedelmi Pótegyezményt módosító megállapodásról« a magyar királyi külügyminiszter úr 507. számú jelentése tárgyában. Végül van szerencsém ugyancsak az említett együttes bizottságnak »a Franciaországgal létesített kereskedelempolitikai megállapodások létesítéséről« a magyar királyi külügyminiszter 692. számú jelentése tárgyában szerkesztett együttes jelentését beadni azzal a kéréssel, hogy méltóztassék a jelentéseket kinyomatni, szétosztatni, tárgyalásukra nézve pedig a sürgősséget kimondani. Elnök: A Képviselőház a jelentések kinyomatását és szétosztását elrendeli. A jelentések napirendre tűzése iránt pedig később fogok a j t. Háznak előterjesztést tenni. ülése, 1934. június hó 6-án, szerdán. Az előadó úr a sürgősség kimondását is kérte. Kérdem tehát a t. Képviselőházat, méltóztatnak-e a sürgősség kimondásához hozzájárulni? (Igen!) A Ház a sürgősség kimondásához hozzájárult. Napirend szerint következik a 33-as országos bizottság hatáskörének további meghoszszabbításáról szóló törvényjavaslat (írom. 787, 788.) tárgyalása. Minthogy ez a törvényjavaslat és a napirendünkön sorrend szerint következő jelentés (írom. 714.) tartalmilag összetartoznak, a házszabályok 138. §-ának 2. bekezdése alapján javaslom a t. Háznak, hogy e két tárgy általános vitáját egyesítse. Természetesen a. szavazást mindkét tárgy felett külön-külön fogjuk megejteni. Méltóztatnak javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, úgy ezt határozatként mondom ki. Az előadó Dési Géza képviselő úr, őt illeti a szó. Dési Géza előadó: T. Ház! Már tavaly és tavalyelőtt voltam bátor ugyanezt a törvényjavaslatot a mélyen t. Ház színe előtt előadni. Éppen ezért ne méltóztassék felületességnek tekinteni, ha a törvényjavaslattal — mivel a viszonyok azóta nem változtak s a javaslat is majdnem szórói-szóra ugyanaz, mint az előző években — nem fogok széles ecsetkezeléssel foglalkozni, csupán az elvi jelentőségű részletekre szorítkozom. Amint méltóztatnak tudni, az 1931. évi XXVI. tcikk a kormánynak széleskörű felhatalmazást adott atekintetben, hogy bizonyos olyan kérdésekben, amelyek különben a törvényhozás hatáskörébe tartoznának, rendeleti úton intézkedhessek. Ennek az intézkedési jognak a törvény bizonyos korlátokat szabott. Jelesül az 1931. évi XXVI. te. kimondotta, — és ezt országos határozat is megerősíti — hogy a javaslat 2. §-ában nem nyert a kormány felhatalmazást egyúttal arra is, hogy alkotmányunknak törvényen vagy szokáson alapuló szabályait rendeletileg módosíthassa vagy megváltoztathassa. Ugyancsak kimondotta ez a törvény azt is, hogy az országos bizottság javasolhatja a minisztérium felelősségrevonását. Ezenkívül az 1932. évi VII. te. kimondotta, hogy az országos bizottság javaslatára a két Házat bármikor össze lehet hívni. Azonkívül mindegyik törvényjavaslat, illetve a törvénnyé emelkedett javaslatok időbeli határokat is állítottak fel, először 1932. év június 30-áig, azután 1933 június 30-ig. Jelenleg 1934 június 30-ig van érvényben ez a törvény és ennek a javaslatnak éppen az a célja, hogy ez az időbeli határ 1935 június 30-áig meghosszabbíttassék. Amint méltóztatnak tudni, a rendeleti jogszabályozás nem új a mi jogéletünkben, a jogtudományban is ismeretes és a művelt államok alkotmányos gyakorlatában is gyakori a rendeleti jogszabályozás. Nyugodt, csendes időkben, amikor a gazdasági helyzet, a belpolitikai és külpolitikai viszonyok csendes, nyugodt, megfontolt intézkedésekkel megelégedhetnek, alig fordul elő a rendeleti jogszabályozás. Szükség van azonban a rendeleti jogszabályozásra nehéz időkben, válságos viszonyok között, így pl. a mai viszonyok között is, amikor a világgazdasági helyzet a teljes abnormalitás minden tünetét, veszedelmét, hátrányát és átkát mutatja fel, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) amikor a trianoni Magyarország megfosztva területének kétharmadától, megfosztva testvéreinek millióitól, megfosztva természeti