Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-288

456 Az országgyűlés képviselőházának 288. talán fejlődés szempontjából szüksége van. Különösen a kereskedelem, az ipar és a hitelélet terén látunk ilyen, magából a gazdasági életből kisarjadt intézményeket. Hogy csak néhányat említsek, ilyen a tőzsde intézménye, ilyen a leszámolási forgalom bevezetése, ilyen a választott bírósági eljárás, amelyek mind magának a gazdasági életnek kezdeményezésére alakultak ki és csak később nyertek hatósági rendezést. A gazdasági élet tehát ilyen kezdeményezéskor tulajdonképpen hatósági hatáskört és hatósági intézkedéseket pótol. Ugyancsak ilyen intézmény a kereskedelmi kamarák intézménye is, amely magából a gazdasági életből fejlődött ki. A mai kamarák ősét 1599-ben egy marseille-i szervezetben találjuk meg. Az ottani kereskedők saját érdekeik képviseletére egy ilyen gazdasági szervet létesítettek és mivel Franciaországban fejlődött a gazdasági élet a legrohamosabban és a legkorábban, így a kereskedelmi kamarai intézmény is tulajdonképpen Franciaországban nyerte eredetét. Hatósági szabályozást 1802-ben nyert először egy konzuli rendelettel, amikor Franciaországban mindazokon a fontosabb kereskedelmi helyeken, ahol annak szüksége mutatkozott, ilyen kereskedelmi kamarákat állítottak fel. Érdekes, mint kuriózumot említem meg, hogy Magyarországon is az első kamarai intézményt Fiúméban 1811-ben, francia megszállás alatt ők létesítették. Ezek a kamarák hatósági szervek voltak, azonban széleskörű autonómiájuk volt. Ettől függetlenül a gazdasági élet fejlődésével kapcsolatosan Angliában is létesültek hasonló kereskedelmi kamarák minden fontosabb városban, ahol az illető vidéknek kereskedői, gyárosai létesítettek egy ilyen szervet, ahol a saját érdekeiket kellőkép képviselve látták. Ezek a szervek, szemben a Franciaországban alakult kamarákkal, teljesen szabad szervezetek voltak, minden állami és hatósági beavatkozás nélkül. Az európai kontinensen általában a francia rendszer terjedt el, nemcsak azért, mert Franciaország a napóleoni hadjáratok után egész Európára a politikai hatalmát is kiterjesztette és így az első kamarák megalakításánál közreműködött, hanem azért is, mert a kontinens gazdasági felfogása inkább megfelelt a francia felfogásnak, vagyis a legtöbb európai államban a kamarák a magyar kamarákhoz hasonlóan, mint hatósági szervek létesültek, míg a teljesen szabad szervezetek, az angol-amerikai felfogáshoz közel álló szervezetek csak a skandináv államokban létesültek. A kamarák szerepe nemcsak a belföldi kereskedelem terén, hanem főleg a nemzetközi kereskedelem kifejlesztése terén igen nagy jelentőségű és ezért a nemzetközi kereskedelemben ; a kamarák már a múlt században is igen nagy jelentőségre tettek szert és ma is a kamaráknak igen fontos a szerepük a tekintetben, hogy mindazok a kereskedők, akik egy még általuk nem ismert piacon óhajtanak eladni vagy vásárolni, a kamarák útján kaphatják meg a legbiztosabb információkat és egyéb felvilágosításokat. Magyarországon a kamarai intézményt, az előbb említett .fiúméi példát kivéve, az abszolútizmus alatt léptették életbe, amikor is úgy Ausztriában, mint Magyarországon felállítottak kamarákat és 1850—51-ben Magyarországon 11 kamara létesült. Az 1867-es kiegyezés után a Magyarországon már létező kamarák intézménye magyar törvényes szabályozást nyert és ez a kamarai alapvető törvény az 1868 : VI. te., ülése 193U. évi június hó 5-én, kedden. amely ma is érvényben lévő, igen jó kamarai törvény. Ez a kamarai törvény nagyjában megtartotta az abszolútizmus alatt létesült kamarák konstrukcióját, a gazdasági élet fejlődése folytán azonban a kamarák száma 1868-tól 1881-ig fokozatosan 15-re emelkedett, majd később, midőn az 1880-as években Magyarországon köztudomásúlag igen lendületes gazdasági virágzás volt tapasztalható, az 1890-es években nyerték a kamarák azt a végleges szabályozást, amelyben az Összeomlásig voltak. Az 1890-es kamarai beosztás a régi Magyarország területén 20 kamarát állapított, meg, amelyből 17 esett a szorosabb Magyarország területére, három pedig Horvátország területére. Az összeomlás után Csonka-Magyarországon ebből a 20 kamarából csak hét kamara maradt, amely megfelelő területi átcsoportosítással ma is végzi működését Csonka-Magyarországon. A hót kamara székhelye Budapest, Győr, Miskolc, Debrecen, Pécs, Sopron és Szeged. Az 1868 : VI. törvénycikk, amely a kamarák alapvető törvénye, a kamarákat két osztályra osztja, még pedig a kereskedelmi és az ipari osztályra. Ez a két osztály teljesen egyenlő létszámmal bír és egymás mellett parallel működik. A kamarai tagokat a kamara területén adótfizető összes gyárosok, iparűzők és kereskedők titkos választással választják a közigazgatási hatóság felügyelete mellett. Az eddigi törvény alapján a budapesti kamarában 96, vidéki kamarában pedig 72 tagot választanak. A választás pedig úgy történik, hogy a tagok felét a kamara székhelyén lakó, másik felét pedig a kamara területén kívül lévő helységekben lakó iparosok és kereskedők közül kell választani.. A mai törvény e szerint meg is különbözteti a kamarai rendes tagokat bel- és kültagok kategóriája szerint azon az alapon, hogy a kamara székhelyén laknak-e, vagy sem. A kamarai törvény ezenfelül levelezőtagokat is ismer, akiket a kamara közgyűlése a gazdasági élet kiválóságai közül tetszés szerint meghívhat. Ezeknek a levelezőtagoknak a kamara ülésein tanácskozási joguk van, szavazati joggal azonban nem bírnak. A kamarának ezenfelül különböző szakcsoportjai is lehetnek, ezekben a szakcsoportokban a kamarai rendestagokon és a levelezőtagokon kívül meghívhat a kamara szakértőnek a kamara területén lakó különböző gazdasági szakférfiakat. Megemlíthetem, hogy a 'budapesti kamaránál ezidőszerint belkereskedelmi és közélelmezési, külkereskedelmi, gyáripari, kisipari, pénzügyi és közlekedési szakcsoportok működnek. A kamara legfontosabb szerve a kamarai közgyűlés. A kamarai közgyűlés tulajdonképpen az egész iparos- és kereskedőtársadalom parlamentje, a közgyűlés hozza a kamarai határozatokat. Az ügyek előzetesen a szerint, hogy melyik érdekeltséget érintik közvetlenül, mindkét osztályban, úgymint az ipari szakosztályban és a kereskedelmi szakosztályban, külön-külön lesznek letárgyalva és azután kerülnek a kamarai teljes ülés elé, ahol a kamara ülése azután igyekszik az ellentéteket, a divergáló érdekeket kiegyenlíteni. A kamara permanens szerve a kamara elnöksége, amely a kamara irodájával végzi a kamara adminisztratív munkáját. Amint méltóztatnak tehát látni, a kereskedelmi és iparkamara, —- amint a neve is mutatja — az iparos- és kereskedőtársadalom együttes érdekképviselete. S mivel a gazdasági élet különböző vonatkozásaiban érthetőleg sokszor érdekellentétek merülnek fel az