Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-288

436 Az országgyűlés képviselőházának 288, elnöki emelvény előtt mindnyájan méltóztassanak megjelenni. (A jury kisorsolt rendes és póttagjai megjelennek az elnöki emelvény előtt.) Elnök: Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a kisorsolt képviselő urak névsorát felolvasni! Esztergályos János jegyző (felolvassa a kisorsoltak névsorát). Elnök: Ezek alapján megállapítom, hogy a kisorsolt képviselő urak valamennyien jelen vannak. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a házszabályok 63. §-ában előírt eskümintát felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa az eskümintát. A jury rendes ég póttagjai leteszik az esküt.) Elnök: Megállapítom, hogy a kisorsolt képviselő urak az esküt letették. Bejelentem a t. Háznak, hogy az állandó összeférhetlenségi bizottság az ügy előadásával Niamessny Mihály bizottsági tag urat bízta meg. (Zaj.) Gsendet kérek, képviselő urak. Felkérem a kisorsolt és esküt tett képviselő urakat, hogy együttesen az I. számú bizottsági terembe vonulva, házszabályszerű működésüket nyomban megkezdeni szíveskedjenek. Most pedig következik a jegyzőkönyv azon részének a hitelesítése, amely a jury kisorsolására vonatkozik. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegyzőkönyv idevonatkozó részét felolvasni. Takach Géza jegyző (olvassa a jegyzőkönyv idevonatkozó részét). Elnök: Van valakinek észrevétele a jegyzőkönyvnek most felolvasott része ellen? (Nincs!) Ha észrevétel nincs, a jegyzőkönyvnek ezt a részét hitelesítettnek jelentem ki, s az erről erről szóló kivonatot a Ház kiadja a most ítélkező összeférhetlenségi ítélőbizottságnak. T. Képviselőház! Napirendünk szerint következik a hűtlenség szigorúbb büntetéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Takách Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslat szövegét). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Napirendünk szerint következik a mentelmi bizottság 789. számú jelentésének tárgyalása Dréhr Imre képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó Váry Albert képviselő úr, őt illeti a szó. Váry Albert előadó: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Annakidején Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogát az ő bűnügyében a Képviselőház azzal a korlátozással függesztette fel, hogy ha a bíróság Dréhr Imre személyes szabadságát korlátozó intézkedést kívánna tenni, ez előtt az intézkedés előtt a mentelmi jog felfüggesztése újból kérendő. Most a budapesti kir. főügyészség útján a budapesti kir. büntetőtörvényszék Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogának újabb felfüggesztését kéri, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék Dréhr Imre bűnügyében a főtárgyalást 1934. évi június hó 8. és következő napjaira kitűzte, de nincs abülése 1931t-, évi június hó 5-én, kedden. ban a helyzetben, hogy Dréhr Imre vádlottal szemben abban az esetben, ha bármely okból a főtárgyaláson meg nem jelennék, kényszerítő intézkedést tehessen. Ez okból kéri, hogy a Képviselőház Dréhr Imre mentelmi jogát a kényszerítő intézkedés megtehetése céljából is függessze fel, mert a főtárgyaláson való jelenlétét biztosító kényszerintézkedések vele szemben esetleg szükségesek lehetnek. A^ bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, a megkeresés tartalma Dréhr Imre képviselő bűnügyében Dréhr Imre személyével kapcsolatos és zaklatás esete nem forog fenn. Nem kétséges ugyanis; hogy a főtárgyalás megtartásának biztosítása érdekében meg kell adni a lehetőséget arra, hogy ha Dréhr Imre .magát a bűnvádi eljárás folytatása alól kivonná és bármely okból, mint vádlott, a biróság előtt meg nem jelennék s így a főtárgyalást és ügyének letárgyalását személyének a bíróság elől való elvonásával megakadályozná, személyével szemben a bíróság megfelelő kényszerintézkedéseket alkalmazhasson. Éppen ezért a mentelmi bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben abban a vonatkozásban is függessze fel, hogy a bíróság Dréhr Imrének a főtárgyaláson való jelenlétét biztosító s személye ellen irányuló kényszerintézkedéseket is megtehesse vele szemben.Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kíván-e valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Képviselőházat, méltóztatnak-e elfogadni a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy Dréhr Imre képviselő úr mentelmi joga ebben az ügyben abban a vonatkozásban is függesztessék fel, hogy a bíróság Dréhr Imre képviselő úrnak a főtárgyaláson való jelenlétét biztosító és személye ellen irányuló kényszerintézkedéseket is megtehesse? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja. Napirendünk szerint következik a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyeikről, az üdülőhelyekről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról szóló 1929. évi XVI. törvénycikk egyes rendelkezéseinek kiegészítéséről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. (írom. 782, 786.) Szólásra következik Kéthly Anna képviselőtársunk, aki beszédének elmondására^ tegnapi ülésünkön halasztást kapott. Kéthly Anna képviselőtársunkat illeti a szó. Kéthly Anna: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Az 1929 : XVI. te. a meglehetősen rendezetlen magyar egészségügyi és idegenforgalmi célok szolgálatára született meg ezelőtt öt esztendővel és nagyon helyesen egészen kivételes helyzetet biztosított Budapest székesfővárosnak, amennyiben Budapest székesfővárost a törvény hatálya alól kivette és ennek a kérdésnek rendezését későbbre ígérte meg. Azt hiszem, nyugodtan megállapíthatom azt, hogy ezt könnyen tehette a törvény, mert hiszen Budapest az utóbbi évtizedben minden állami inioiatíva és hozzá kell tennem: minden állami támogatás nélkül is szinte túlméretezetten tett eleget annak a kötelezettségének, hogy a főváros fürdővárosi jellegét fejlessze. (Ügy van! à szélsőbalolda-