Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-287

422 Az országgyűlés képviselőházának 28 4-én Szent István koronája országait, az ezeréves Magyarországot, a gonosz tudatlanság és a tudatos gonoszság egymással kezet fogva, felosztotta. Eszembe jutnak az*országok szétdúlása!, feldarabolását és a nemzetek meggyalázását sirató, e felett kesergő ókori prófétának az ószövetségben megtalálható szavai, azokat idézem a mi csonka országunkra vonatkoztatva : »Uram, — magyarok Istene — emlékezzél meg arról, ami esett mirajtunk és lásd meg a mi gyalázatunkat. A mi örökségünk szállott a kívülvalókra, a mi házaink idegenekre. Árvák lettünk apa nélkül, a mi anyáink olyanok, mint az özvegyek. Siralomra fordult ami örömünk, mert elesett a mi fejünknek koronája — az ezeréves Szentistváni Magyarország. Téríts meg minket Uram Tehozzád,« — mondja Jeremiás próféta — »és megtérünk, fordítsd meg a napjainkat, mint valaha régi időkben.« De olvastam én egyebeket is. Az élet, a szeretet, a könyvek könyve, a Biblia mellett egy másik bibliám is van nekem, a Petőfi Sándor könyve s abban ezeket olvasom (Halljuk Halljuk!) erre a napra emlékezve és emlékeztetve önöket, t. képviselőtársaim, amire nem kell emlékeztetni a magyar törvényhozás tagjait, senkit sem, aki ember és magyar. Mondom, Petőfi Sándor a majtényi síkon állván és Rákóczi szent ügyének elárulása felett búsongván, ezeket mondja (olvassa): »Csend van körülöttem, tűnődöm, tűnődöm ... De mit is állok még itt? Mért odább nem megyek? Végzem, amit kelle: elmondtam legszörnyűbb átkomat, s elsírtam legszentebb könnyemet.« — En ráolvasom Petőfi kesergése nyomán azokra, akik az ezeréves Magyarországot, Szent István koronájának országait, a szent kereszt ezer éven át való védőjét ezelőtt tizennégy esztendővel keresztfára feszítették, elsírván elvesztett régi hazám veszte felett való legszentebb könnyemet, elmondom azokra, akik feldarabolták Magyarországot, a régi hazát, ugyancsak az ókori prófétának átkát (olvasna): »Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint, adj nekik szívfájdalmat és a Te átkodat vesd reájuk. Kergesd meg őket, Uram, haragodban és veszejtsd el őket az ég alól, Uram.« Mindjárt befejezem emlékezésemet, amelyre magyar fajtám sorsa felett kesergő szívem belső sugallata kényszerített. De még csak egyet szeretnék mondani. Tegnap elhangzott egy nagy magyar lélek sikoltása és behatolt a magyar közvélemény lelkébe, tudatába, hogy maradék Magyarország népe küszködésének, szenvedésének^ gazdasági nyomorúságának ellenére, mégis törődjünk jobban, mint eddig törődtünk, az elszakított, az elrabolt területeken élő magyar testvéreinkkel, (Úgy van! Úgy van! jobbfelől.) az úgynevezett kisebbségi kérdésekkel, mert félő, hogy mire a trianoni nemzetközi gonosztett jóvátételi ideje elkövetkezik, hírmondó sem marad az elrabolt területeken a magyarok közül. (Krüger Aladár: Sajnos!) Igen t. Képviselőház! Elmondván ezeket, amiket kötelességem volt elmondani, arra kérem a jó Istent, cselekedje velünk azt, — ez a nemzeti szolidarizmus, ez a magyar sorsközösség és ez a nemzeti összefogás — hogy egy szívvel, egy akarattal és mindenki a maga hatáskörében, a maga munkahelyén egy értelemmel dolgozzék és így bizonyítsuk be a magyar Hiszekegyben való szent vallomástételünket, hogy ezáltal, egy nagy magyar összefogással, megválthassuk elrabolt véreinket a szolgaságtól a szabadságba, megválthassuk ezt a hazát '. ülése 1934-. évi június hó h-én, hétfőn. a halálból az örökéletbe! Elfogadom a javaslatot. (Élénk éljenzés és taps jobbfelől.) Elnök: Váry Albert képviselő úr, mint a mentelmi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Váry Albert előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém beterjeszteni a mentelmi bizottság jelentését Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Tisztelettel kérem, méltóztassék a jelentés kinyomatása, szétosztása iránt intézkedni és annak tárgyalására nézve a sürgősséget kimondani. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja, szétosztatja; annak napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Minthogy az előadó iir jelentésének tárgyalására a sürgősség kimondását kérte, kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a sürgősség kimondásához hozzájárulni? (Igen!) A Ház a sürgősség kimondásához hozzájárul. Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Nincs senki feliratkozva. Elnök: Kíván valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr óhajt nyilatkozni. Lázár Andor igazságügy miniszter: Igen t. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A véletlen csodálatos játéka, hogy a hűtlenségről szóló javaslat képviselőházi plenáris tárgyalása arra a napra esik, amelyre a trianoni szerződés aláírása esett. (Jánossy Gábor: Úgy van!) A véletlennek csodálatos játéka azért, mert e törvényjavaslat benyújtására, azt hiszem, a legerősebb okot a trianoni szerződés teremtette meg. (Űgy van! Úgy van! a jobboldalon.) Nem hiszem, hogy Trianon nélkül Magyarország törvényhozásának a kémkedés szigorúbb büntetésével ilyen behatóan kellene foglalkoznia, mert a kémkedés és az árulkodás nem magyar betegségek. (Jánossy Gábor: Ügy van!) Azt hiszem, a trianoni szerencsétlen szomszédság az, amely mint egy contagiumot idehozta hozzánk ezt a szerencsétlen állapotot, ezt a betegséget, amely alkalmas volna a nemzet fájának elsorvasztására. A Képviselőház minden tagjának felfogása egyezett abban a tekintetben, hogy a hűtlenség, a kémkedés megvetésre méltó cselekedet. Nem egyezett azonban a felszólalók mindegyikének felfogása abban a tekintetben, hogy ebből milyen konzekvenciákat kell a nemzet Önvédelmi harca szempontjából levonni. Igen t. Ház! Nem a meggondolatlan ötletszerűség vezette a kormányt arra, hogy ezt a javaslatot benyújtsa. A kormánynak minden szentimentalizmus leküzdésével kötelessége a nemzet erkölcsi vagyonállományának a védelme, minden erővel kötelessége, hogy megvédje a nemzetet azok ellen, akik a legcsúnyább bűncselekmény, a hűtlenség és a kémkedés útján óhajtják saját egyéni érdekeik kedvéért ennek a nemzetnek az értékeit feláldozni. Ez volt a törvényjavaslat benyújtásának a fő indoka. Azok a tapasztalatok, amelyeket az elmúlt négy évben az ezekkel a bűncselekményekkel foglalkozó katonai bíróságok szereztek, odavezettek, r hogy igenis szükség van ezeknek a cselekményeknek a szigorúbb megtorlására. Teljesen egyetértek a felszólalt képviselő urakkal abban, hogy maga egy szigorú törvény elrettentő hatásával semmiesetre .sem elég arra, hogy megakadályozza az ilyen bűncselekmények elkövetését. Teljesen igaza van Malasits Géza igen t. képviselőtársamnak