Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-287

416 Az országgyűlés képviselőházának 287 bűncselekmények eseteiben a bíróság .hihetetlenül lassú, más esetekben pedig hihetetlenül gyors, addig ne beszéljünk arról, hogy a közösség érdekeit akarjuk jobban megvédeni, mint a múltban, mert hiszen ezekben az esetekben amúgy sem védjük meg a közösség érdekeit jobban, mint a múltban meg voltak védve. Miután ezek a kémkedési perek elsőrangúan alkalmasak arra, hogy egyfelől politikai zaklatásra, besugásra embereket üldözzenek, másfelől magát a kémkedést, amely valóban veszélyes az államra, nem hárítja el, főleg pedig azért, mert ez a törvényjavaslat halálbüntetést statuál, ezt még a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Erődi-Harrach Tihamér! Erődi-Harrach Tihamér: T. Ház! Az előadó úr teljes részletességgel ismertette a most tárgyalás alatt levő javaslatot s annak indokait is részletesen élénkbe tárta. Én ennek ellenére mégis szükségesnek tartom, hogy felszólaljak és felfogásomnak egypár rövid szóval kifejezést adjak. Teszem pedig ezt egyrészt azért, mert az 1930:11. és III. tc.-nek én voltam szerenesés előadója lehetni a t. Ház előtt, tehát közvetlen kapcsolatot érzek ezzel a módosítással is; másrészt indoka felszólalásomnak az, hogy előttem szólott t. képviselőtársaim felszólalásaiban olyan^ megjegyzéseket hallottam, amelyekre szükségesnek tartom, hogy reflektáljak. Györki Imre igen t. képviselőtársam vetette fel ezzel a javaslattal szemben azt a gondolatot, hogy ez nem időszerű és azért sem helytálló ennek mostani tárgyalása, mert alkalmi, eseti törvényjavaslat. Nem osztozom ebben a felfogásban, amint ennek az egyesített bizottságban is kifejezést adtam, mert ellenkezőleg, jogi meggyőződésem szerint ez az ellenvetés nem helytálló. A javaslat indokolása magyarázatot tartalmaz abban a tekintetben is, hogy igenis ez a törvényjavaslat időszerű, mert a felhozott esetek szaporodása, az a statisztika, amely csak nagy általánosságban röviden oda van vetve, igazolja azt, hogy az 1930 :II. és III. te. tárgyalása alkalmával a hűtlenségi esetek kodifikálása tekintetében a törvényhozás álláspontja nem volt helyes és kielégítő. Ezt indokolja a későbbi judikatúra is, amelynek szemléleténél rá kell, hogy utaljunk erre. Az 1930:111. te, a/mely a hűtlenségi eseteket kodif ileal ta, olyan büntetési tételeket állapított meg, amelyek a gyakorlat folytán beigazoltan kielégítőknek ma már nem tekinthetők. Nem tekinthetők pedig azért, mert a büntetési tétel enyhesége folytán nem nyújtottak kellő szankciót a bűncselekmények elterjedésével szemben. (Rassay Károly: Mi volt az az enyhe tételi) Enyhe tétel volt az, hogy^ az 1930:111. te. nem alkalmazta a halálbüntetést és a 10— 15 éves tételek alacsonyaknak mutatkoztak, úgyhogy ezeket szükségszerűen fel kellett emelni. Éppen ezért helyes a törvényjavaslat indokolása és miután a háromévi gyakorlat igazolta azt, hogy ezek a büntetési tételek enyhék, ennek folytán szüksége mutatkozott annak, hogy ezeket a büntetési tételeket fel kellett emelni, mert ha ez nem történik meg, akkor tartanunk kell attól, hogy a hűtlenségi esetek az idők folyamán még jobban el fognak sz:i; porodni. {Ügy van! ügy van! a jobboldalon.) Ez egyúttal bizonyítéka amaz álláspontom ülése 198A. évi június hó U-én, hétfőn. helyességének is, hogy ez nem eseti, alkalmi törvényalkotás, hanem igenis a kódexnek az élet sürgető folyományaképpen előállott módosítása és változtatása. Itt nem speciális alkalmi törvényalkotásról van szó, amit én magam is helytelenítenék, hanem a kódex vonatkozó rendelkezései helytelenségének megállapítása a szigorúbb tételek alkalmazásáról. Gál igen t. képviselőtársam jogi fejtegetésével abszolúte nem tudok egyetérteni, az általa felhozott kifogások e törvényjavaslattal szemben, szerény meggyőződésem szerint, egyáltalában nem helytállók. Azok az esetek, amelyeket felhozott, ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban nem exponálhatok. Nemcsak én nem látok erre lehetőséget, de — azt hiszem — nincs egy büntetőjogász sem Magyarországon, aki hűtlenséget állapíthatna meg abból, ha egy katona a gulyás keverésének vagy a rántottleves keverési módjának szakkérdéseit akármelyik ellenséges vagy barátságos hatalomnak elárulja. Ne vegye rossz iné ven, t. képviselőtársam, de kétségtelennek tartom, hogy ebből akármelyik szakasz alá tartozó hűtlenségnek tényálladékát megkonstruálni egyáltalában nem lehet. Éppen így nem lehet konstruálni erős felháborodásiban elkövetett hűtlenséget, mert erős felháborodásban hűtlenséget elkövetni nem lehet. Mert ha a kocsmában arról beszélnek a legények, hogy Magyarországnak katonai állománya ennyi vagy anynyi és hogy ennyi vagy annyi ágyúnk van, ez nem képez hűtlenséget. A törvényjavaslat egész szövegezése és egész rendszere annyira szakszerű, annyira alapos, annyira kongruens a modern büntetőjogi felfogással, annyira kimeríti és körülírja a tényálladéki elemeket. hogy éppen ennél a részletes körülírásnál fogva elejét veszi annak, hogy olyan eset is vád tárgyává tehető legyen^ amely tényleg nem meríti ki a hűtlenség tényálladéki elemeit és éppen ezért Gál Jenő igen t. képviselőtársamnak és Györki t. képviselőtársamnak ezirányú észrevételei helytállóknak egyáltalában nem. minősíthetők. A törvényjavaslat négy szakasza^ teljesen szabatos, pontosan körülírja a tényálladékot és megállapítja, hogy melyek azok á cselekmények, amelyek e törvényjavaslat alapján, ha majd törvényerőre emelkedik, büntethető!^ lesznek. En tehát abszolúte nem tudok osztozni t. képviselőtársaimnak abban a kitételében, mintha a szövegezés pongyola volna, de meg sem tudom érteni, hogy melyik rendelkezést gondolják pongyolának. Az természetes, hogy a kémkedéssel szemben árulkodások és besugások is vannak, lehetséges, ihogy ellenségeskedés folytán feljelentenek valakit esetleg ilyen hűtlenségi deliktumért. (Zaj és wmozgás a szélsőbatoldalon.) De hiszen ilyen feljelentések másutt is vannak s vannak hamis vádak, úgyhogy ezt nem lehet csak a hűtlenségre aplikálni, mert vannak, akik alaptalanul feljelentenek valakit'rágalmazás miatt vagy bármilyen más deliktumért. (Malasits Géza: Azokat nem veszik tapintatos kezelés alá!) Az ilyen hamis vádnak megvan a szankciója. Akit alaptalanul feljelentenek, az védekezhetik. Magam is ismerem a katonai bíróságnak errevouatkozó szerkezetét és szervezetét s legnagyobb megnyugvással látom a mai apparátust, mert, tudom, hogy a katonai hatóságok és bíróságok olyan körültekintéssel és alapossággal, olyan igazán