Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.
Ülésnapok - 1931-286
392 Az országgyűlés képviselőházának 286. ülése 193A május 30-án, szerdán. hogy az igen t. úri osztállyal szemben megállapítsa az izgatást. (Zaj.) Mélyen t. előadci úr! Legyen szabad nekem teljes tisztelettel kérdeznem, vájjon komolyan méltóztatik hinni, hogy a Népszavának ez a cikke, amelyből ön kiragadta ezt a kis részt, alkalmas arra, hogy az úri osztály ellen izgasson? Az. amit itt elmondott, abszolúte nem szolgáltatott okot arra, hogy a cikk íróját bíróság elé állítsák. Kérdezem önt teljes tisztelettel, miért nem méltóztatott az egész cikket idehozni? (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalnn.) En ugyanis meg vagyok győződve arról, hogyha f az egész cikket felolvasta volna az igen t. előadó úr. abban az esetben egyhangúan visszautasították volna az előadó úr javaslatát, (Ügy van! Ügy van! a széhőbálnldalnn.) De miután az igen t. előadó úr ezt óvatosan elmulasztotta megtenni, méltóztassanak nekem megengedni, hogy dióhéjban ismertessem, tulajdonképpen miről van itt szó és miről volt szó abban az esetben. (Halljuk! Halljuk!) Mélyen t. Képviselőház! Kőrösladányi földmunkások 1933-ban, karácsony előtt két nappal, befejeztek egy földmunkát. Dolgozott azon a földmunkán 340 ember. Ez a 340 ember ez alatt a két hónap alatt, illetve október 20-ától december 23-áig, tehát körülbelül két hónap alatt, keresett összesen 7367 pengőt. (Kabók Lajos: Ezt nem olvasta fel az előadó úr!) Tehát ennél a munkánál ezek a szerencsétlen munkásemberek, falusi emberek, fejenként naponta 34 fillért kerestek. (Kabók Lajos: Ezt kellett volna felolvasni!) Mi történt? Megkapták áz élelmiszer jegyeket karácsony előtt két nappal. A helyzet az volt, hogy egyiknek-másiknak meg kellett a csizmáját, vagy cipőjét foltoztatm". Elment a csizmadiához és azt mondta: Kérem foltozza meg a csizmámat, megfizetem. Mit fizetek érte? Azt mondta a csizmadia: Nem kell nekem a maga pénze, hanem abból az élelmiszerjegyből, amit maga kap, vegyen nekem cukrot, vagy vegyen mákot nekem. Itt van a karácsonyi ünnep, a karácsonyi kalácsba majd ez lesz. Ugyancsak ezt csinálták ezek a szükségmunkát végző emberek is ; akik egész esztendőben éheztek, akik tehát ki voltak éhezve és koplaltak gyermekeikkel együtt. Most megmozdult az apai szív karácsony ünnepe előtt: lia már egész esztendőben úgyszólván még kenyérre se került a gyermekeknek, hát karácsony előtt süt az asszony egy kis mákoskalácsot, amit természetesen — ezt az előadó úr is tudja — mák és cukor nélkül nem lehet megcsinálni. {Derültség.) Tehát még kimondani is szörnyűség: élelmi szer jegygyei vásároltak cukrot, mákot, sőt még mazsolaszőlőt is, és a gyermekeknek a szent karácsonyi ünnepre sütöttek egy kis kalácsot. ^ T. Ház! Ez az előjátéka annak a szörnyű bűnnek, amelyet a Népszava itt megemlít. De mi történik nemsokára, Karácsony után, januárban* Az történik, hogy Kőrösladány két lakosa, két napszámos ember, egy írást ad be a szeghalmi főbíróhoz, amelyben kéri, —szépen kérik a főbíró urat — hogy miután a nyomorúság nagy a községben, rendeljen el még további munkát, hogy a télokozja szörnyű nyomorúságot valahogyan enyhítsék, hogy megszűnjék a szörnyű éhség a községben és egyben rámutattak arra is, hogy milyen munkát lehet elvégezni. A szeghalmi főbíró ahelyett, bogy munkát rendelt volna el és enyhítette volna munkaadással a kőrösladányi falusi emberek nyomorúságát, egy kemény dorgatóriumot, szörnyen mérges válasziratot adott ennek a két embernek, névszerint Murvai Lászlónak és Pap Károlynak a beadványára, amelyben többek között azt mondja, hogy az a tény, hogy karácsony előtt törött cukrot és mákot vásároltak, azt bizonyítja, hogy Kőrösladány községben az ínség nem is olyan nagy, mert ha ínség lett volna Kőrösladányban, akkor kenyeret vásároltak volna és nem cukrot. T. Képviselőház! Én azt hiszem, még sem lehet bíróság elé állítani és büntetni egy embert és egy cikkírót, de senkit sem azért, amiért erre az eléggé meg nem bélyegezhető főbírói inzultusra enyhe formák között, enyhe szavakban megmondja valaki a véleményét. De meg kell állapítanom, hogy a főbíró sem volt őszinte, mert ha a főbíró úr őszinte akart volna lenni és nem vezette volna őt a kőrösladányi munkát kérő munkásokkal szemben elfogultság, akkor meg kellett volna neki mondania őszintén, mint ahogyan megmondotta ebben az írásban, hogy nemcsak mákot és cukrot vásároltak ezek a munkások, — ami igaz — hanem 340 munkás szalonnát is vásárolt az élelmiszerjegyekből, tehát egyre a cukorból alig-alig jutott valami, s nem hiszem, hogy az egész kitett volna 3 pengőt, amit cukorra és mákra költöttek, hogy karácsonyra a gyermekeknek egy darabka édességet adjanak. De azt nem mondja meg^ a főbíró úr, hogy szalonnát is vásároltak, az ő szíve csak azt érzi, hogy büntetni kell azokat, hogy többé nem szabad munkát adni azoknak, akik karácsonykor cukrot és mákot vásároltak. Én nem tudom, hogy a főszolgabíró úrnak vannak-e^ gyermekei, de tudom azt, igen t. túloldal, t. Képviselőház, hogy önöknek vannak gyermekeik és át tudják érezni azt. hogy ha az a szegény ember, aki egész évben koplal, nyomorog, akinek kenyérből sem jut elég, karácsonykor egynéhány fillérhez jut, és gyermekei részére kalácsot süt: ez nem lehet olyan bűn, hogy a főszolgabíró őt jogosan büntesse, nem lehet bűn az sem, ha eery újságíró, egy cikkíró ezt a nyilvánosság előtt szóváteszi. Éppen azért appellálok az önök apai szívéhez, appellálok az önök belátására. Mindezek alapján, amiket elmondottam, tisztelettel arra kérem önödet, hogy a felelős szerkesztőt ne adják ki. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) FJnök: Szólásra köve+ke^ik? Brandt Vilmos iegy/ő: KP bók Lajos! Kabók Lajos: T. Ház! Tekintettel arra, hosry elnöki megállapítás szerint az utolsó félórában az interpellációkra kell áttérni, s minthogy ez az idő elérkezett, tisztelettel kérem beszédemnek a legközelebbi ülésnapra való halasztását. Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztáshoz hozzájárul. (Az elnöki széket Bessenyey Zénó foglalja el.) Elnök: Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom s előterjesztést teszek a t. Háznak a legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését folyó évi június hó 4-én, hétfőn délután 5 órakor tartsa s annak napirendjére tűzessék ki: 1. a ma letárgyalt törvényjavaslat harmadszori olvasása, 2. a hűtlenség szigorúbb büntetéséről. 3. a gyógyfürdőkről szóló törvényjavaslatok, továbbá 4. a mai napirendünkön szereplő, de ínég