Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-286

Az országgyűlés képviselőházának 2, fogásával szemben a számszék elnökének ezt az iniciativáját örömmel nyugtatom. Azt hiszem, e rendszernek az ellenőrzés tekintetében igen szép eredményei lesznek, mint azt említettem. (Strausz István közbeszól.) Végérvényes ered­ményeket csak később tudhatunk. (Strausz Ist­ván: Alkotmánybiztosítéki törvényt nem lehet rendelettel félretolni!) Itt még félretolásról egyelőre nincs szó. Kögtön rá fogok erre térni. Az általános vitában és a pénzügyi tárca vitájánál is éppen erre az alkotmányjogi fel­fogásra való tekintettel, amelyet teljesen ma­gamévá teszek, hogy rendelettel törvényt ha­tályon kívül helyezni nem lehet, a pénzügyi tárcának^ indokolását is bátor voltam itt fel­olvasni és avval szemben megállapítani azt, hogy ezeknek az utalványozási jegyzékeknek megszüntetése csakis törvényhozási úton tör­ténhetik. Ez tény, amelyet előttem a Házban az igen t. pénzügyminiszter úr maga is hang­súlyozott és azt hiszem, inkább stiláris elnézés folytán került ez a hibás kifejezés a pénzügyi tárca költségvetésének indokolásába. Tehát eb­ben a tekintetben azt hiszem, teljesen meg­nyugtató az, amit az igen t. pénzügyminiszter úr mondott, hogy tudniillik ezt törvényhozási úton lehet és kell elintézni. (Strausz István: Most csak próba folyik, amit nem lett volna szabad rendeletileg életbeléptetni, csak az ere­deti beadványok fenntartása mellett! Ezt még Őszentsége sem teheti a maga hatáskörében!) Nem tudom, hogy a Vatikán befolyása és ha­tásköre a zárszámadások terén meddig tart, de meg vagyok róla győződve, hogy amennyiben erre kompetens, az infallibilitás ebben a te­kintetben is teljes mértékben fenn fog állani. Szabad meghosszabbítást kérnem? Elnök: Méltóztatnak 15 percnyi meghosz­szabbítást adni? (Igen.) A Ház megadja. Gr. Esterházy Móric: Erre vonatkozólag azonban azt vagyok bátor megjegyezni a tör­vényhozás útján való rendezés tekintetében, hogy ha már erre sor kerül, — aminthogy sor kerül, mert úgy vagyok értesülve — tekintet­tel arra, hogy ez a rendszer, amelyet próba­képpen bevezettek, már bizonyos örvendetes eredményeket hozott létre, — a törvényhozási rendezés során méltóztassanak figyelemmel lenni nemcsak a kiadásoknak utólagos ellen­őrzésére, de a kiadások előzetes ellenőrzésére is. Ma úgy tudom, hogy ezt a pénzügyminisz­térium részéről gyakorolják nem tudom, hány postatakarékpénztári folyószámla stb. útján és vigyáznak arra, hogy a hiteleket más célra fel­használni nem lehet. r Nagyon üdvösnek tar­tanám, hogy ha a számszéknek bizonyos ki­adásoknak előzetes ellenőrzésére nézve is inge­renciája volna, mert azt hiszem, hogy akkor olyan meglepetések, amilyenekhez a földmíve­lésügyi tárcánál volt szerencsém az , öntözési problémának problematikus megoldásával kap­csolatosan, azt hiszem előzetes ellenőrzés ese­tén nem történnének. A másik pont, ahol szintén eléggé hiányos­nak látom az eddigi ellenőrzést a ferinálló szabályok és gyakorlat következtében: a bevé­telek ellenőrzése. Mi mindig a kiadásokról be­szélünk, a kiadások ellenőrzéséről, többkiadás­ról, előirányzat nélküli kiadásról, stb., a be­vételek ellenőrzése tekintetében azonban még nagyon .sokat lehetne tenni és a számszéknek pontos és lelkiismeretes ellenőrzését elő kellene mozdítani. Azt hiszem, erre gyakorlati szem­pontból is nagy szükség volna. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXIII. 6. ülése 19 3 A május 30-án, szerdán. 375 A harmadik szempont, amelyet itt meg aka­rok említeni, az anyagszámadásnak az ellenőr­zése, amely az üzemekkel kapcsolatban igen nagy fontossággal bír és ami most a legjobb meggyőződésem szerint a dolgok természeténél fogva, mondjuk, elég primitív módon történik. Igen nehéz^ ezeket a tételeket utólag elbírálni, miután az év utolsó hónapjaiban érkeznek ezek a kimutatások és leltárak, miért is lehetetlen ezeket egyenként és a tényleges viszonyoknak megfelelően úgy ellenőrizni, hogy meglepetések ne álljanak elő, mint a múlt esztendőben, ahol a lóállomány évi szaporodásának költségei egész lehetetlen összeget tettek ki csak azért, mert ráírták a zabot és a szénaadag árát elég drága áron, amit az idén javítottak és helyes­bítettek ki, mert úgy tudom, hogy 700.000 pen­gős leírás van a lóállomány értékénél. Ami már most az utalványozási jegyzékek végleges megszüntetését illeti, egészen őszintén azt kell hozzáfűznöm alkotmányjogi megjegyzé­seimhez, hogy eltekintve ezektől, technikai ag­gályom megmarad: vájjon a számszék a mai létszáma mellett lesz-e abban a helyzetben, hogy ez az új ellenőrzési rendszert végigvigye, ille­tőleg nem lesznek-e restanciái 1 ? E tekintetben, azt hiszem, hogy a számvevőszéknél inkább lét­számemelésről, mint létszámcsökkentésről lehet szó, mert ne méltóztassék elfelejteni, úgy va­gyok tudniillik értesülve, hogy Budapesten 60—70 hatóság vagy hivatal készítette eddig eze­ket a jegyzékeket a számszék számára, — ha­vonta ezer darabot — ezentúl pedig a szám­széknek a helyszínre kell kiszállnia és az el­lenőrzést ott a fő- és a segédkönyvek betekin­tése után a helyszínen végeznie. Bocsánatot ké­rek, de e tekintetben nem oszthatom a minisz­ter úrnak^ azt a hasonlatát, hogy mindegy, hogy a számszék megyje ki az illető számvevő­ségekhez vagy a hatóságokhoz, vagy azok kül­dik az utalványozási jegyzékeket és kimutatá­sokat a számszékhez, mondván, ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez. Ez nem áll meg teljésen. Amennyiben csekély létszámszaporítás mellett, igenis, ezt a kérdést meg lehet oldani, a legjobb meggyőződésem szerint így feltétlenül sokkal előnyösebb, sokkal alaposabb és megnyugtatóbb lesz az ellenőrzés a kiadások tekintetében; természetesen nyitva marad még a bevételeknek, az anyagszámadás­nak és a kiadások előzetes ellenőrzésének a kérdése is. Ezekután méltóztassanak megengedni, hogy csak két szóval megindokolhassam azt, hogy ellenzéki pártállásom dacára és dacára a fel­hívásomnak, miért fogadom el a zárszámadást, illetőleg a bizottság jelentését. Teszem ezt két okból: először azért, mert a múlthoz képest vi­lágosabb, áttekinthetőbb, megnyugtatóbb a zárszámadás illetve a jelentés tartalma, és ta­lán a forgótőke-kölcsöntől »eltekintve alig van nagyobb szépséghibája. Ez az egyik ok, hogy elfogadom. A másik ok az, hogy ezzel is ki­akarom domborítani, hogy akkor, amikor kö­zelebb állott pártom a kormányhoz, mint ma, miért nem fogadtam el a jelentést, — azért, mert elfogadhatatlan volt az akkori zárszám­adás. Szerény szavazatommal honorálni kíván­nám azonkívül azt a rekordot, amely tudtom­mal most elsőízben állott elő a ^zárszámadások 'bizottsági és plenáris tárgyalásának időpontja tekintetében, mert tudtommal.arra példa^ még nem volt, hogy a zárszámadási bizottság a folyó évi költségvetés plenáris tárgyalásával együtt, amint az most történik, már április­ban tárgyalta a múlt évi zárszámadást. (Strausz 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom